További EU cikkek
Az előzetes vizsgálódás tényét megerősítette mind a Pénzügyminisztérium (PM), mind az Erste Bank sajtóosztálya. Ezt kiegészítendő Salgó István, a PM helyettes államtitkára elmondta, hogy a Postabank privatizációját a kormány már tavaly bejelentette a bizottságnak. Ezt követően Brüsszelbe kerültek az ügylet dokumentumai, amelyek feldolgozását elkezdték. Az osztrák pénzintézet bécsi központja mindazonáltal fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a brüsszeli vizsgálatra mind az öt, általuk korábban megvásárolt pénzintézet esetében sort kerítettek, tehát nem különleges esetről van szó.
|
A vizsgálódás tárgya elsősorban az állami garanciavállalásokat érinti. Itt van ugyanis lehetőség arra, hogy elrejtsék az állami támogatást. A Postabank esetében a garanciavállalás meglehetősen bonyolult rendszerét építették be a szerződésbe. Tekintettel a folyó - és még le nem zárt - perekre, nehezen lehetett volna számszerűsíteni a garanciavállalás pontos összegét. A szerződésben vállalt garanciák három kategóriába sorolhatók.
Fizethet, de kereshet is az állam
A még folyamatban lévő perek esetében - közöttük például a korábbi könyvvizsgálók ellen indított százmilliárd forintos kereset -, ha a Postabankot jogerős bírósági határozat fizetésre kötelezi, de a tényleges kifizetés kisebb, mint a Postabank által az adott kockázatra a privatizációs tranzakció zárásakor megképzett céltartalék összege, akkor a megmaradó pénz fele az ÁPV Rt.-t illeti.
A többi, már folyamatban levő ügy esetében, ha a Postabanknak jogerős bírósági határozat alapján fizetnie kell, akkor a terheket az ÁPV Rt. és a Postabank fele-fele arányban viseli. A Postabank fizetési kötelezettsége azonban összességében a kétmilliárd forintot nem haladhatja meg. Az ismert perfenyegetettséggel kapcsolatos kifizetéseket bankárkörökben négymilliárd forintra, azaz 16 millió euróra becsülték egy évvel ezelőtt.
Amennyiben a Postabank értékesítését követően az adásvételt megelőző időszakra vonatkozóan merül fel fizetési kötelezettség, vagy korábban elindított, de addig nem ismert per kapcsán jogerős bírósági határozat kötelezi fizetésre a Postabankot, a terheket az ÁPV Rt. és a Postabank Rt. 90-10 százalékos arányban viseli akként, hogy a bank fizetési kötelezettsége öszszességében az egymilliárd forintot nem haladhatja meg. A kormányhatározat tartalmazza azt is, hogy a peres ügyekben - a nem szokásos üzletmenethez kapcsolódó ügyeket kivéve - a Postabanknak, illetve új tulajdonosának az ÁPV Rt.-vel együttműködve kell fellépnie, és peren kívüli megegyezést kizárólag az állami vagyonkezelő egyetértésével köthet. Az állam az esetleges kiadások mellett bevételekre is számíthat. Ha ugyanis a bank öt éven belül értékesíti a konszolidációs megállapodással érintett nem stratégiai befektetéseit, akkor a nyereség 75 százaléka az ÁPV Rt.-t illeti. Öt éven túli értékesítés esetén a nyereségen az eladó és a bank fele-fele arányban osztozik.