További EU cikkek
|
Nem feltétel a kormányfői múlt
Prodi előzőleg olasz miniszterelnök volt, s a kialakult szokásjog úgy kívánná, hogy helyét most egy kisebb tagállamból érkező politikus vegye át. Az utóbbi időkben Jean-Claude Juncker luxemburgi, Guy Verhofstadt belga, Anders Fogh Rasmussen dán és Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök, valamint Jean-Luc Dehaene volt belga és Paavo Lipponen volt finn kormányfő nevét emlegetik a leggyakrabban.
Sokan elképzelhetőnek tartják a testület két mostani tagjának, Antonio Vitorino bel- és igazságügyi, valamint Günter Verheugen bővítési biztosnak, sőt Pat Coxnak, az Európai Parlament elnökének a jelölését is. Esélyeiket növeli, hogy az EU soros elnöki tisztségét ebben a fél évben betöltő Írország világosan értésre adta: nem feltétlenül kíván ragaszkodni az első vonalból történő válogatás hagyományához.
Már nem 15 tagállam jelöl
A bizottsági elnök kiválasztása az alkotmányozás körüli bizonytalanság miatt is nehéz feladatnak ígérkezik. A decemberi brüsszeli csúcs kudarca után egy időre zárójelbe kerültek az alkotmányos szerződés tervezetének rendelkezései. Emellett az új elnököt már nem 15, hanem 25 tagállam fogja kijelölni. Valószínűtlen ugyan, hogy a május 1-jén csatlakozó tíz új tagország bármelyike is eséllyel pályázhatna a tisztségre, de velük a kiválasztási folyamatba is bekerül ugyanennyi új ismeretlen változó.
Döntő lehet a júniusban esedékes európai parlamenti választások kimenetele. Az Európai Parlamentben kialakuló politikai erőviszonyokat az alkotmánytervezet szerint is tekintetbe kell venni a bizottsági elnök kijelölésekor. Az Európai Néppárt máris bejelentette, hogyha most is megnyeri a választásokat, csak a konzervatív-keresztény politikai családhoz tartozó jelöltet lesz hajlandó elfogadni.
A posztra esélyesek közül Szimitisz, Lipponen, Vitorino és Verheugen szocialista, Verhofstadt, Rasmussen és Cox liberális, Juncker kereszténydemokrata, Dehaene keresztényszocialista politikus.