Aliz
6 °C
14 °C

Strasbourgi bíróság előtt a Németországban letartóztatott magyarok

2005.08.11. 18:22
Egy német bíróság elfogatóparancsot adott ki a 14 éve Németországban dolgozó Kelemen Bálint ellen. A német egészségbiztosítónak nem, a német vám-, és pénzügyőrségnek viszont hiányzik a Magyarországon egyszer már befizetett tb-járulék.

A strasbourgi bírósághoz fordul a Soko-munkacsoport - tájékoztatott Bárándy György ügyvéd. A Németországban működő magyar vállalkozások és munkavállalók elleni akciók "áldozatait" tömörítő munkacsoport azért fordul a strasbourgi bírósághoz, mert "a törvény rendes útján már nem lehet érvényt szerezni bizonyos kérdéseknek" - mondta Bárándy György.

Uniós jog üti a nemzetit

A müncheni tartományi főtörvényszék a napokban letartóztatási parancsot adott ki egy ott dolgozó magyar vállalkozó ellen arra az uniós iránymutatásra hivatkozva, mely szerint csak az a cég működhet Németországban, amely árbevételének 25 százalékát magyarországi tevékenységből szerzi. Ez azonban csak egy iránymutatás - hangsúlyozta az ügyvéd.

Mivel a vádolt cégek nem rendelkeznek a 25 százalékos magyarországi árbevétellel, a német hatóságok vélekedése szerint kötelesek lennének magyar munkavállalóik után Németországban is tb-járulékot fizetni. A kérdést Magyarország és Németország között 1989. óta szabályozó nemzetközi konvencióban, azonban "még csak hasonlót sem lehet látni" - mondta Bárándy György.

Michael Fröschl, a letartóztatási parancs alatt álló magyar vállalkozó ügyvédje kiemelte, hogy az ítélet még nem jogerős. Elmondta, hogy az ítélet indoklása nem képviselhető, mivel nincs olyan törvény, amely előírná a 25 százalékos anyaországi árbevételt.

A német egészségbiztosítónak nem hiányzik

A tb-járulékcsalás vádjával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a müncheni bíróság úgy hozott ítéletet az ügyben, hogy a németországi egészségbiztosítási pénztárt nem kérdezte meg a jogi helyzetről, holott a bajor egészségbiztosító korábban már elismerte, hogy a magyar cégeknek nem kell Németországban is tb-t fizetniük.

A németországi feketemunka elleni akcióban a kérdés vizsgálatát viszont a vám- és pénzügyőrségnek adták át. Az elfogatóparancs alatt álló 14 éve Németországban dolgozó Kelemen Bálint vállalkozó elmondta, munkavállalói mind rendelkeznek az E101-es nyomtatvánnyal és ezáltal az elmúlt években mintegy 10-20 millió forintnyi tb-járulékot fizetett be a magyar államkasszába.

Tóth Boldizsár, a Soko-munkacsoport vezetője elmondta: a német kancellárnak és Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek két hete írt nyílt levelükre nem kaptak választ.

A német hatóságok 2004 áprilisában Soko Pannonia, majd egy évvel később Soko Bunda néven tartottak razziát több Németországban működő magyar vállalat irodájában. A razziák során házkutatásokat tartottak, iratokat foglaltak le és bankszámlákat zároltak.

A Németországban működő 250-300 magyar vállalkozás közül 48 - zömmel az építőipar területén tevékenykedő - cég ellen folyik eljárás.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?