Edit
15 °C
29 °C

Alaptalanok voltak a magyar munkavállalókkal szembeni vádak

2006.12.05. 17:46
Semmiben sem igazolódtak a német hatóságok vádjai, melyek alapján 2004-ben és 2005-ben is razziasorozatot indítottak magyar cégek ellen. Az eljárások felét már meg is szüntették.

Sorra alaptalannak bizonyulnak a Soko Pannonia és a Soko Bunda elnevezéssel magyarországi szolgáltatást nyújtó cégek ellen Németországban indított akciók vádpontjai - ismertette Tóth Boldizsár, a Soko-munkacsoport vezetője kedden Budapesten sajtótájékoztatón. Az 51, eljárás alá vont magyar cég érdekeiben fellépő, a múlt év nyarán létrehozott munkacsoport vezetője elmondta: több németországi bíróság döntött úgy a közelmúltban, hogy nem volt jogalapjuk ezeknek az akcióknak.

A 2004 és 2005 tavaszán indított akciók egy sor magyar cég tevékenységét lehetetlenítették el, a munkacsoport már akkor határozottan tiltakozott a fellépés ellen. Az 51 cég felénél vagy már megszüntették az eljárást, vagy felmentették a társaságot a vádak alól.

Tíz cég azóta már ismét szereződéseket kötött németországi munkákra. Az eljárás alá vont cégeknek jelentős anyagi káruk adódott az évek óta tartó vizsgálatokból, vádaskodásból. Ezért kártérítési pereket is indítanak. A német hatóságok razziát, házkutatást tartottak irodáikban, iratokat foglaltak le, bankszámlákat zároltak, cégvezetők letartóztatását rendelték el.

A bonyodalmat az okozta, hogy a magyar EU-csatlakozás ellenére Németország nem nyitotta meg munkaerőpiacát, így az építőiparban dolgozó magyar cégek csak a korábbi, a két ország közötti államközi szerződés alapján vállalhatnak megbízást Németországban. A problémák éppen ebből adódtak, mert Magyarországi európai uniós csatlakozását követően a német hatóságok olyan feltételek teljesítését követelték a magyar cégektől, amelyek nem voltak pontosan meghatározva egyezményben, irányelvben, és más jogszabályban sem.

A Soko Pannonia és a Soko Bunda akciók során is ilyen pontosan le nem írt feltételeket próbáltak meg érvényesíteni a német hatóságok. Értelmezésük szerint csak azok a magyar cégek vállalhattak volna megbízást Németországban, amelyek árbevételük legalább 25 százalékát Magyarországon szerzik. Egy európai uniós irányelvre hivatkoztak, amelyben viszont Tóth Boldizsár szerint nincs is benne ez a 25 százalék.

A németek szerint amennyiben e feltétel teljesítése nélkül kapták meg a magyar szaktárca engedélyét az adott magyar cégek a németországi szerződéskötéshez, akkor ez csak a magyar cég megtévesztő magatartása alapján volt lehetséges. Azaz így a németországi munkára kivitt magyar dolgozók a német hatóságok értelmezése szerint hamisan szerezték a munkavállalási engedélyt. A német hatóságok szerint a magyar cégeknek és munkavállalóknak ez esetben meg kellett volna fizetniük a bruttó bérek utáni 40 százalékos társadalombiztosítási járulékot is. Tóth Boldizsár szerint viszont a magyar és a német társadalombiztosítás által egy 2000-ben kötött egyezmény értelmében a magyarországi társadalombiztosítás felé teljesített járulékfizetés mentesít a további kötelezettségek alól.