Spanyolország viszont attól tart, hogy a négy nagy népességű tagállam, azaz Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Olaszország ebben a rendszerben könnyedén blokkolhatná a nekik nem tetsző javaslatokat, ezért José Maria Aznar kormányfő jobban szeretné, ha a nizzai szerződésben megszüntetett szavazati rendszer maradna meg, ami közel a Németországéval azonos szavazati súlyt biztosított a spanyoloknak. Ebben Lengyelország mellett több kisebb állam is támogatja őket.
Ez is a kormányközi konferenciára marad
A két napon át húzódó egyeztetés az alkotmánytervezetről nem vezetett eredményre. Aznar az EU Observer beszámolója szerint elmondta, hogy nem rejtették véka alá a nézetkülönbségeket. Német tárgyalópartnere, Gerhard Schröder kancellár úgy nyilatkozott, hogy bár az álláspontok közeledését várt a találkozótól, azt nem sikerült elérni. Mindkét fél kitartott az elképzelései mellett, így legkorábban csak a kormányközi konferencia következő, december 12-13-án Rómában megrendezésre kerülő fordulóján várható előrelépés az ügyben. Az EU Observer értékelése szerint azonban olyan sok nézetkülönbség van a tagállamok között, hogy alkotmánytervezettel kapcsolatos tárgyalásokat valószínűleg nem lehet idén lezárni.
A tárgyalásokon az alkotmány mellett szóba került a német-francia kezdeményezés is az önálló európai katonai-védelmi tervező kapacitás megteremtésére, amit Spanyolország változatlanul ellenez, mivel szerintük ez gyengítené a NATO-t. Schröder azzal igyekezett eloszlatni a spanyol félelmeket, hogy a kezdeményezés semmiképpen sem lenne a NATO riválisa.
Attól még jó barátok
A két kormányfő hangsúlyozta, hogy a nézetkülönbségek nem árnyékolják be a két ország szoros baráti viszonyát. Aznar beszámolója szerint még egy kis közös kikapcsolódásra is volt idejük Schröderrel, és elismerően nyilatkozott a német gazdasági reformokról.