A Tárki által készített felmérésben, amelyben a válaszadókat arra kérték, összegezzék a Magyarország európai uniós csatlakozása óta eltelt egy évet. A megkérdezettek túlnyomó többségének az utazás növekvő szabadsága volt a legnagyobb élmény, derült ki a közvélemény-kutatás szerdán nyilvánosságra hozott eredményéből.
Szabad határok fenyegető idegenekkel
A határok fellazulását tartja az EU-tagság jó oldalának a megkérdezettek kétharmada, és több mint harmaduk jónak nevezte, hogy határaink biztonságosabbá váltak. Ugyanakkor legalább ennyien tartották rossznak, hogy ez az "idegenek beáramlásával" jár, olvasható a 2005. januárjában, ezer fő megkérdezésével végzett reprezentatív felmérés összegzésében.
A megkérdezettek körülbelül harmada jónak tartotta, hogy az emberi viszonyok civilizáltabbá váltak, hogy nő a jólét, és erősödik a demokrácia, de aggasztja őket a munkanélküliség és a bürokrácia terjedése.
A nemzeti identitást féltők
A válaszadók negyede-ötöde veszélyben érzi az ország szuverenitását és a magyar kultúrát. Ugyanannyian aggódnak a közpénzek gondos kezeléséért, mint amennyien a szociális és közbiztonság növekedésének örülnek. Az, hogy a megkérdezett miként érzékeli az EU-csatlakozás hatásait, egyaránt függ társadalmi helyzetétől és politikai beállítottságától.
A fiataloknak és a képzetteknek fontos a mobilitás
Az unió határainak megnyílását nevezte a legfontosabb változásnak a gimnáziumot, főiskolát vagy egyetemet végzettek, jelenleg tanulók, illetve a 18-35 éves korosztály több mint háromnegyede.
Az idegenek beáramlását a dunántúliak és az észak-alföldiek, a falusiak, a fiatalok, illetve azok emlegetik, akik elégedetlenek a kormánnyal, a demokrácia helyzetével, és nem mennének el szavazni.
A felmérés szerint körülbelül a magyarok tizede áll személyesen, vagy egy kisebb csoport (család, munkahely) tagjaként kapcsolatban az unióval, közölte a Tárki.