További EU cikkek
Nem szervezett akciók
Az európai néppárti (jobboldali) Doris Pack kedd reggeli szóbeli beszámolójában a külügyi bizottság előtt azt mondta, hogy találkozóikból minden kétséget kizáróan kiderült: sor került incidensekre, sírgyalázásokra, falfirkálásokra és verésekre is, és azok egyértelműen etnikai természetűek. Úgy érezte azonban, hogy nem szervezett akciókról van szó.
Pack az események hátterében a rossz gazdasági és politikai helyzetet látta. Szerinte a balkáni háborúk miatti nagyarányú szerb bevándorlás (mintegy 200 ezer ember) megbontotta a Vajdaság hagyományos etnikai egyensúlyát, ami a rossz gazdasági helyzettel, a magas munkanélküliséggel párosulva lobbanékony hangulatot eredményezett. "Az újonnan érkezetteknek nincs tapasztalatuk a többnemzetiségű létben, nem tanulták meg az együttélés szabályait, ez is vezényli őket az etnikai agresszióra" - mondta.
Lusta rendőrség
A programot jórészt megszervező Becsey Zsolt saját értékelésében kiemelte, hogy a rendőrség és az ügyészség nem kezeli elég jól a problémákat, részben azért, mert a verekedéseket, a garázdaságot igen nehéz etnikai alapon megközelíteni. Probléma az is, hogy a helyi rendőrség nagyon távol áll az ottani emberektől, a kisebbségek nincsenek benne képviselve, az önkormányzatnak pedig semmi hatásköre nincsen felette, mert minden Belgrádba van központosítva. Pack szerint a rendőrség egyszerűen "lusta" és nem érzi a helyzet komolyságát.
Az ötfős bizottság két héten belül írásbeli jelentést készít, amit az EP külügyi bizottsága elé terjeszt, ajánlásokkal együtt. Ez a későbbi, Szerbiával foglalkozó jelentések alapjául szolgálhat, és képviselői értékelések szerint így segíthet Belgrád európai törekvéseinek elbírálásában, valamint a vajdasági események további figyelemmel követésében.
A tagállamok értékelése óvatos
Közben az EU fő döntéshozó intézményében, a huszonöt nemzeti kormányt képviselő Tanácsban lezárult a Vajdaság-ügy. Somogyi Ferenc külügyminiszter a hétfői külügyi találkozót követően elmondta, hogy a Huszonötök "tudomásul vették" a belgrádi európai nagykövetségek erről a kérdésről készített jelentését. Az Index birtokába került, elvileg nem nyilvános, január 19-re datált diplomáciai jelentés igen óvatosan fogalmaz.
Elismeri, hogy számos incidensre került sor 2003-ban és 2004-ben, de rámutat, hogy számuk azóta csökkent, konkrétan fizikai erőszakra ritkán került sor, és nem minden esetet lehet etnikai jellegűnek tekinteni. Gyakorlatilag a jelenlegi Szerbia-politika (az ország gazdasági és politikai integrációja) folytatását tanácsolja az Európai Uniónak, ugyanakkor leszögezi: a felelősség elsősorban a szerb hatóságoké.
Somogyi azt mondta magyar újságíróknak, hogy a jelentés mindenesetre szerinte pozitív hatással lesz a szerb kormányra. Mint mondta, azt a szerb vezetés is elismeri, Belgrádnak nem érdeke az etnikai konfliktusok szítása.