További Külföld cikkek
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
Az első - és a tengerentúli szövetségeseket leginkább foglalkoztató - kérdés az, hogy vajon az új ,,katonai szövetség" - mert hiszen az EU nem állam a szó szorosan vett értelmében, inkább államszövetség - nem borítja-e fel a NATO-n belüli egyensúlyt. Washington szerint elsősorban a NATO feladata az európai biztonság szavatolása. A másik a költségek kérdése: tudják vállalni az európaiak - köztük hazánk - az ezzel várhatóan megnövekedett költségeket?
Az amerikaiak némi fenntartással, de optimistán szemlélik a tervet
Bár az amerikai sajtó nem egy olyan washingtoni tisztviselőt idézett - bár nem a jelenlegi adminisztráció köreiből -, akik szerint az új hadsereg, új struktúrájával, okozhat szervezeti problémákat, valójában nem sokan gondolják komolyan - a hisztérikus brit sajtótól eltekintve -, hogy az európai vállalkozás felboríthatja a NATO belső egyensúlyát, vagy akár ,,vetélytársa" lehetne az amerikaiaknak.
,,Igen valószínűtlen - legalábbis rövid- és középtávon -, hogy az új európai ,,hadsereg" a NATO kárára, vagy ahelyett cselekedjen. Helytelen és irreális is volna, ha az európaiak ilyesmire törekednének" - mondta el az Indexnek Christina Balis, az amerikai Center for Strategic and International Studies szakértője. ,,Hogy hosszútávon hogyan alakul a projekt jövője, több mindentől függ. Az európai fegyverzet modernizálása, az Unió gazdasági helyzetének alakulása, az Egyesült Államok európai befolyása, illetve a kontinens válsággócainak helyzete - mind-mind befolyásolhatják a vállalkozás alakulását" - fejtegeti Balis.
A szakértő arra is figyelmeztet, hogy az új hadsereg feladata különbözik a NATO-étól. ,,A NATO koszovói beavatkozása olyan eset, ami aligha fog megismétlődni. Az eurohadtestet pontosan ilyen célokra hozták létre, míg a NATO a tagjelöltek területi integritásának megvédéséért felelős. Elméletileg nincs rá ok, hogy összeakadjanak".
Sok amerikai tisztviselő és szakértő kifejezetten pozitívan áll az európai hadsereghez. ,,Ha az európaiak ezentúl többet tudnak a közösbe tenni, annál jobb. Eddig épp a gyengeségük volt inkább a probléma" - nyilatkozta a New York Timesnak Ivo Daalder, a Clinton nemzetbiztonsági kabinetjének volt tagja.
Az amerikai elnök kiléte aligha befolyásolja a projekt megítélését
A még mindig a választással elfoglalt két amerikai elnökjelölt véleménye nem tér el lényegesen. Bush, aki amúgy is csökkentené az amerikaiak jelenlétét Európában, támogatná, hogy az európai szövetségesek nagyobb súllyal vegyenek részt biztonsági kérdések megoldásában, különösen, ha az ő bőrükről van szó.
Al Gore itt sem csalja meg intervencionista önmagát, ellenezni azonban nem ellenzi az európai hadsereget - a Clinton vezette Fehér Ház általában véve jóindulattal szemlélte ezeket az óvilágbeli törekvéseit.
|
A második kérdésre sem egyértelmű a válasz. Bár katona van elég - 100 ezer főt ajánlottak fel az EU-tagállamok erre a célra, ami tartalékkal együtt is bőségesen elég a hatvanezres sereg felállítására - az európai országok katonaságát nem válságkezelésre, hirtelen kivezénylésre (,,rapid reaction") tervezték. A felszerelés erre hiányos, és az új holmik - főként kommunikációs berendezések és szállítókapacitás - beszerzése igen sokba kerül, viszont az európai katonai költségvetés az elmúlt évtizedben - illetve azt megelőzően is - folyamatosan csökkent. Ugyan a csökkentés az amerikaiakra is igaz, ez az ország 1997-ben még mindig költségvetése 3,2 százalékát fordította hadi kiadásokra, míg Európa csak 2,2 százalékot (forrás: NATO). Az összes EU-tagállam együttes katonai költségvetése mindössze hatvan százaléka annak, amit az amerikaiak költenek. A koszovói háború után elfogadott védelmi fejlesztési kezdeményezés (Defense Capabilities Initiative) ugyan nem írt elő konkrét kiadásnövekedéseket, valójában a legtöbb ország számára ezt jelenti.
Hazánk részvétele nem igényel külön kiadásokat
A jelenlegi magyar erő fenntartását a Honvédelmi Minisztérium fizeti, ez három-négymilliárd forintot jelent évente. A minisztérium Védelempolitika Főosztályának elmondása szerint extra befektetésre és fejlesztésre nem lesz szükség, ,,csak azt adjuk az európaiaknak, amit a NATO-nak is."