Az egykori fegyvertárból lett Német Történeti Múzeumban nem sokkal 12 óra előtt aláírták az Európai Unió elődjét alapító Római Szerződés 50. évfordulójának napján született dokumentumot.
A Berlini Nyilatkozatot az EU soros elnöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellár, valamint az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso és az Európai Parlament részéről Hans-Gert Pöttering elnök írta alá. Az eseményen részt vettek a tagországok állam- és kormányfői, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is.
Bővítés helyett nyitottság
A történelminek minősített nyilatkozat számos kompromisszumot tükröz. Konkrétan nem beszél az alkotmányról, ehelyett az Európai Unió számára egy megújított, közös alapot sürget. Nem foglalkozik konkrétan a bővítés további menetével, ehelyett az unió nyitottságának fenntartása mellett emel szót.
Az alapítás óta eltelt ötven évre visszatekintve a dokumentum hangsúlyozza az európai egyesülés szerepét a béke és a jólét megteremtésében, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításában. Kiemeli annak jelentőségét, hogy végérvényesen megszűnt Európa természetellenes megosztottsága, s ezért köszönetet mond Kelet- és Közép-Európa szabadságszerető erőinek.
A Berlini Nyilatkozat az unió meghatározó értékei és legfőbb törekvései között említi a békét és a szabadságot, a demokráciát, a kölcsönös tiszteletet és felelősséget, továbbá a biztonságot, az egyenjogúságot és az igazságot, valamint toleranciát és a szolidaritást.
Foglalkoztatás, terrorizmus, bevándorlás
A huszonhét tagú szervezet előtt álló legnagyobb kihívások között említi a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás biztosítását, a terrorizmus és a szervezett bűnözés, továbbá az illegális bevándorlás elleni harcot. Hangsúlyozza továbbá az alapvető emberi, illetve szabadságjogok védelmét, s rámutat: a fajüldözés és az idegenellenesség soha többé nem kaphat esélyt.
A Berlin Nyilatkozat síkraszáll a nemzetközi konfliktusok békés megoldása, a szegénység, az éhezés és a járványok leküzdése mellett, hangsúlyozva, hogy az EU a jövőben mindebben vezető szerepet kíván betölteni. Közös cselekvést sürget a dokumentum az energiapolitika és a környezetvédelem területén, kiemelve a klímaváltozás globális fenyegetésével szembeni közös fellépés szükségességét.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök magyar újságíróknak nyilatkozva a dokumentumot
bölcsnek és okosnak nevezte, és hangsúlyozta: büszke arra, amit a
nyilatkozat tartalmával kapcsolatban a magyar diplomácia elért. A magyar miniszterelnök az elmúlt időszakra
visszatekintve úgy ítélte meg, hogy az Európai Unió minden vita
ellenére rendkívül sikeres volt.