- Külföld
- Eurologus
- Az EU belülnézetből
- bankunió
- eu csúcs
- EU költségvetés
- Európai Tanács
- Herman Van Rompuy
Tényleg Merkel hitelkártyájára és PIN kódjára hajtanak csak a tagállamok?
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Kezd eldurvulni a helyzet: egymásnak feszülthet a NATO és az EU
- Halálra verhették a szerb kislány, Danka Ilics gyilkosának testvérét a börtönben
- 18+Mit csinálsz? – kérdezte a tinédzser, akit iskolatársai szeme láttára szúrtak szíven
- Egy kiskutya fotójával csapta a szelet különböző nőknek az Instagramon a leghírhedtebb maffiavezér
- Döntött a brit parlament, Ruandába telepítik az illegális bevándorlókat
- Tragédiába torkollt egy légi bemutató Malajziában, legalább tíz ember meghalt
- Egy nemzeti érzületű kineziológus is a hatalom felé evez Horvátországban
Fontos közbülső csúcs lesz a ma kezdődő Európai Tanács - mondják Brüsszelben az EUrológusnak azok, akik tudják miről beszélnek. Ez azt is mutatja, hogy a téteknél már csak a várakozások nagyobbak, így borítékolható a szokásos csúcs utáni csalódás (cs.u.cs.). Konkrét döntésből nem sok várható, de már az is komoly eredmény, ha a politikai irányvonalakban közös nevezőre jut a 27 vezető.
Az alaptéma megint az EU mélyebb gazdasági együttműködése. A vezetők asztalára Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnökének nevével fémjelzett jelentést készítik be, a vita e körül forog. HVR terve az unió gazdasági integrációjának még szorosabbá szövéséről szól. Ehhez négy építőkockát vázolt fel júniusban: pénzügyit, költségvetésit, gazdaságpolitikai integrációsat és az ehhez illeszkedő demokratikus kontrollt. Azóta megszondáztatta az elképzeléseket a tagállamoknál és kiderült, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Az országok össze-vissza játszanak a kockákkal, farigcsálják őket, meg kicserélik kisgolyóra, ami sehogy sem illik a képbe.
Pedig Van Rompuy építménye tág teret enged a továbbgondolásnak. Egyrészt felsejlik benne az úgynevezett “fiskális kapacitás”. Hogy ez pontosan mit jelent, azt senki nem tudja, csak annyi bizonyos, hogy egy újabb kódnév több pénzre. Állítólag a franciák ihlették a dolgot. A sajtó az “eurózóna költségvetéseként” utal rá, de valójában - azon kívül, hogy az eurózóna tagjainak rendelkezésére állna. Van Rompuy szerint az aszimmetrikus sokkok kiigazítására kell - erről sem lehet tudni, hogy pontosan mit jelent, de azt rebesgetik, hogy ezen a tagállami strukturális reformok finanszírozását kell érteni. A tanácselnök ugyan mindenhova beleírta a jelentésbe, hogy ennek az új eszköznek semmi köze az unió hétéves pénzügyi keretéhez, többek között Magyarország is attól tart, hogy a téma bekavar a büdzsé tárgyalásokba, amiket novemberben kellene lezárni.
Izgalmas kérdés az is, hogy a jelentés felveti, az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket a gazdaságpolitikákat összehangoló európai szemeszter keretében javasol a tanács a tagállamoknak, szerződéses formába kéne önteni. Mert így gyorsabban és hatékonyabban számon kérhetőek. Ez persze német ötlet. Bár az uniós alapokmány kitételei miatt “önkéntes” szerződésekről lenne szó, de kötelező erejét jól érzékeltette egy diplomata, aki szerint “az országspecifikus-ajánlás lesz a Bibliánk!”
Többszintes Európa?
A HVR-jelentés kincstárjegyek tekintetében felveti az adósságok minimális közösségivé tételét, de szerda este úgy tűnt, Berlin még ezt a szolid utalást is kinyírja. A németek nem véletlenül attól rettegnek, hogy a nagy és jól csengő européer szólamok mögött mindenki igazából a pénzükre utazik. Ezt támasztja alá az is, hogy például a bankunió keretében felálló európai bankbetétgaranciával kapcsolatban többen azt szerették volna - például a franciák -, hogy jöjjön létre egy európai szintű alap, amibe persze majd ők csak minimálisan raknak bele, de ha baj van, akkor majd a többiek (értsd Németország) perkálnak. Egy uniós diplomata egyenesen alpárinak nevezte a különböző mechanizmusokról szóló vitát (mindenki a pénzre utazik, nem az EU építésére), és felidézett egy sztorit, mely szerint David Cameron brit kormányfő valamelyik csúcson kerek-perec kimondta azt, ami körül mindenki csak toporgott: “Szóval azt akarjátok, hogy Angela egyszerűen adja oda a bankkártyáját, és még a PIN-kódot is adja meg, jól értem?”
S ha már szóba került: bankunió. Erről sem lesz döntés. Az Európai Bizottság szeptemberi javaslatával rengeteg gondja van az eurózónán kívüli tagállamoknak, mintha elfelejtkeztek volna róluk a tervezet megírása közben… Az övezeten kívüli államok egyrészt szeretnének legalább az Európai Központi Bank (az egységes bankfelügyeletért felelős szerv lenne) felügyelőbizottságába bekerülni, és hozzászólni, ha őket is érintő döntés előkészítése zajlik. A másik fő gond: az európai mentőalap elvileg újratőkésítheti a bankokat, amely komoly versenyelőnyt jelentene az eurózónán kívüli bankoknak, melyeknek ez a forrás nem áll rendelkezésére. Az övezeten kívüliek egyelőre azt szeretnék, hogy az Európai Tanács mondja ki, gond van, meg kell oldani. Elvileg a hatékony bankfelügyeletnek az év végéig be kéne indulnia - ez körülbelül lehetetlen.
Ráadásul az EKB kapacitásával kapcsolatban komoly kérdések merülnek fel. Egyrészt, vajon bölcs dolog minden feladatot a frankfurti szervezet nyakába varrni? 1600 szakértő kéne csak a rendszerszintű bankok felügyeletére, miközben a tagállamok folyamatosan az EU bürokrácia létszámának csökkentéséért sírnak. Ráadásul az EKB szakemberei jegybankokra koncentrálnak, míg az új feladatkörhöz kereskedelmi bankokkal foglalkozó szakértőkre lenne szükség. Mindezek tetejébe ha az EKB felügyelete alatt valami gáz lesz bármelyik bankkal - ami, tekintve, hogy a jelenlegi javaslat szerint 6000 bank felett kéne bábáskodni, elkerülhetetlen - akkor az az EKB, mint központi bank hitelességét is kikezdheti.
Nem kevés feladat egy szolid vacsorához, meg egy éjszakai szeánszhoz: az uniós vezetők várhatóan ismét hajnalig tárgyalnak csütörtökön, hogy péntekre már csak olyan “könnyed” témák maradjanak, mint Kína, vagy Szíria.
Az EUrológus végig ott lesz.
Rovataink a Facebookon