23 év után vehette át az emberi jogi díjat
Legfrissebb híreink
- Kirepült egy Boeing 737-es repülőgép futóműve felszállás közben
- Tarjányi Péter: Pokoli helyzet lesz Ukrajnában az elkövetkező hónapokban
- Öt migráns is a vízbe fulladt a La Manche csatornánál, többeket letartóztattak
- Bíróság előtt a volt északír demokrata vezető
- Egy kígyó miatt kellett szerelvényt cserélni a japán sinkanszennél
- Udvariatlanság vagy üzenet? Miért nem hívták meg Dél-Koreát a G7-csúcsra?
- Késelés egy walesi gimnáziumban, többen megsérültek
- Részeg utas miatt kényszerleszállást hajtott végre egy Budapestről induló gép
- Szijjártó Péter: Talán súlyosabb a helyzet, mint bármikor az utóbbi évtizedekben
- Medvebocsokat rángattak le egy fáról, hogy szelfizzenek velük
A burmai politikusnő 1988-ban az Egyesült Államokból tért vissza Burmába, ahol vezetésével az ellenzéki NLD párt megnyerte az 1990-es választásokat. Szú Kji a választásokon már nem indulhatott, a katonai vezetés pedig röviddel hazaérkezését követően házi őrizetbe helyezte őt.
A házi őrizetet az elmúlt több mint húsz évben csak néhány alkalommal, pár hónapra szakították meg.
Szú Kji a burmai demokratikus mozgalom szimbolikus alakjaként a Szaharov dij alapitását követően két évvel, 1990-ben kapta meg a díjat, egy évre rá pedig neki ítélték a Nobel békedíjat is. Az elismerést akkor családja vette át helyette, személyesen csak most, 23 évvel díjazása után jelenhetett meg az Európai Parlamentben. Egy tavaly rendezett időközi választáson bekerült a burmai parlamentbe és nemrég bejelentette, hogy indulni fog a 2015-ben esedékes burmai elnökválasztáson. Ezt egyelőre a választási szabályok kizárják, ugyanis a burmai törvények értelmében nem indulhat olyan személy az elnökválasztáson, akinek családjában külföldiek vannak (Szú Kji gyerekei amerikai állampolgárok).
Az 53 millió lakosú ország a világ az IMF adatai szerint a világ 15 legszegényebb nemzete, az egy főre jutó GDP vásárlőerő paritáson számolva a magyarországi egy huszada. Az ország hivatalos elnevezését 1989-ben a katonai rezsim Mianmarra változtatta, de a név-változtatást demokratikusan megválasztott parlament azóta sem hagyta jóvá.
Rovataink a Facebookon