Átlagos a magyar euroszkeptikusok aránya

Az uniós tagság magyarországi megítélésével kapcsolatban téves adatokat közölt (majd pár napon belül korrigált) idén augusztusi Tárki-elemzés után újabb felmérés készült, amely a magyar mellett a többi uniós tagállam EU-val kapcsolatos álláspontját is vizsgálta. A felmérés szerint a magyarok nem különösebben rajonganak a szorosabb integrációért, de az euroszkeptikusok aránya sem kiugró az európai átlaghoz képest.

Föderalisták, támogatók, szkeptikusok

A Republikon Intézet október elején közzétett elemzése az Európai Statisztikai Hivatal 2012. novemberi adataiból képez egy saját mérőszámot, és ez alapján három kategóriát állít fel. A kutatás föderalistának nevezi azokat, akik a szorosabb gazdasági, euróövezeti, külpolitikai és intézményi integrációra vonatkozó kérdések mindegyikére igennel válaszoltak. EU-támogatónak nevezi azokat, akik ugyan nem feltétlenül erőltetnék a szorosabb együttműködést az összes felsorolt területen, de alapvetően pozitívan vélekednek az Európai Unióról, és alapvetően bíznak a közösségben. A kutatás az euroszkeptikusok közé sorolta azokat, akiknek kifejezetten negatív az unió jelenéről és jövőjéről alkotott képe.

Fotó: Republikon Intézet

A felmérés szerint a magyar társadalom 31 százaléka euroszkeptikus, 33 százaléka mérsékelt EU-támogató, 36 százaléka pedig föderalista nézetet vall. A számok tehát azt mutatják, hogy a magyar társadalom alapvetően bizakodó az Európai Unió jövőjét illetően, bár azt hozzá kell tennünk, hogy a három kategóriára alkalmazott elnevezés nem feltétlenül tükrözi azt a jelentéstartalmat, amely a magyar politikai közbeszédben az euroszkeptikus, föderalista, vagy EU-támogató címkékhez társul.

Európai körkép

A Republikon Intézet elemzése Horvátországot leszámítva az összes EU-tag esetében megvizsgálta a három kategória alakulását. Az európai átlag szinte megegyezik a magyar adatokkal: 31 százaléknyi föderalistára jut, 32 százaléknyi euroszkeptikus, és 37 százaléknyi mérsékelt EU támogató. Az uniós tagországok között nagy a szórás, és az egyes tagállamokon belül is erős polarizáció figyelhetó meg. A felmérés szerint leginkább euroszkeptikus társadalmak közé tartoznak a britek, a csehek, a portugálok, és némiképp meglepő módon a svédek, míg a szorosabb integrációt legerősebben támogató országok közé a három balti tagállam, Szlovénia, Románia és Bulgária sorolható. Egyes országokban a társadalom élesen megosztott a szorosabb integráció kérdésében. Görögországban és Cipruson például elenyésző a mérsékelt támogatók száma, a társadalom többsége vagy élesen elutasítja az EU-t, vagy a szorosabb összefogást pártolja.

Ki mennyire szkeptikus (kék-zöld), vagy támogató (sárga-piros) az EU-val kapcsolatban

Fotó: Republikon Intézet

A kutatás az euroszkeptikus tábor jellemzőit is vizsgálta, és arra jutott, hogy négy tényező, az életkor, az oktatás, a jövedelem és a lakóhely befolyásolja leginkább a negatív EU-kép kialakulását. A fiatalok, képzettebbek, magasabb jövedelműek és városban élők körében általában alacsonyabb az euroszkeptikusok aránya, bár a kutatás megjegyzi, hogy az oktatásban töltött idő Magyarország esetében nem szignifikáns az euroszkeptikus táborban. A régióban egyedülálló módon a magyar euroszkeptikusok között viszonylag nagy a magasan képzettek aránya.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!