Százmilliókat spórolhat évente az Európai Ügyészi Hivatal

2013.12.02. 13:28
A „Horváth Andrások” által bejelentett nagy léptékű gazdasági visszaéléseket – különösen, ha azok uniós pénzeket is érintenek – a jövőben nehezebben maszatolhatják el a nemzeti kormányok, amennyiben működésbe lép a tervezett Európai Ügyész intézménye. Magyarországnak egyelőre nem tetszik a javaslat.

Konzervatív becslések szerint évi 500 millió eurót lopnak el az EU büdzséjéből. Az európai ügyészi hivatal felállítására júliusban javaslatot tévő Európai Bizottság szerint valójában ennél sokkal nagyobb összeget tesznek ki a visszaélések.

A tervek szerint az Európai Ügyészi Hivatalnak (EPPO) lehetősége lesz saját jogkörben nyomozásokat kezdeményezni és bíróság elé vinni az érintetteket azokban a tagállamokban, melyek csatlakoznak az együttműködéshez. Az európai ügyészeknek joguk lesz házkutatásokat tartani, számítógépeket átvizsgálni, tárgyakat bizonyítékként lefoglalni, telefonbeszélgetéseket lehallgatni és pénzügyi tranzakciókat befagyasztani.

Fotó: European Commission

A hivatal működésbe lépéséhez a 28 uniós tagállam közül legalább kilencnek kell csatlakoznia az erről szóló együttműködéshez. A Bizottság szerint az uniós ügyészi hivatal a jelenleginél hatékonyabban lépne fel az uniós források nem jogszerű felhasználása, az uniós költségvetést, illetve a tagállamok költségvetését érintő bűncselekmények, így például az adócsalások ellen.

Algirdas Semeta, a csalás elleni küzdelemért felelős uniós biztos (igen, neki tényleg ezt a tisztséget osztották) elsősorban a nemzetközi csalások visszaszorítását várja az Európai Ügyészi Hivataltól, mivel a határokon átnyúló bűncselekmények esetében az egyes országok jogrendszerei közötti joghézagok megakadályozzák a bűncselekmények üldözését, az uniós intézményeknek pedig nem jogosultak nyomozást folytatni.

A tervek szerint egy uniós főügyész és helyettesei képeznék a hivatal központját, alattuk pedig a tagállamokba delegált helyi ügyészek dolgoznának. A hivatal független lenne a tagállami hatóságoktól, de a nemzeti bíróságok véleményezési jogkörrel bírnának, s megkérdőjelezhetnék az európai ügyész döntéseit.

A magyar kormánynak nem kell

Az Európai Ügyészi Hivatal kritikusai a jól bejáratott aduászt, a nemzeti szuverenitás féltését csapják az asztalra. Szerintük az EU jelenleg is létező igazságügyi koordinációs hatósága, az Eurojust biztosítja a határon átnyúló bűncselekmények üldözését. A kritikának további súlyt ad, hogy 11 ország parlamentje, köztük a Magyar Országgyűlés is úgynevezett sárga lapos eljárást kezdeményezett az EB tervezete ellen. Ez annyit jelent, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia eredeti javaslatát és határoznia arról, fenntartja, módosítja vagy végérvényesen visszavonja-e azt. A Bizottság úgy döntött, hogy fenntartja a javaslatot.

Néhány tagállamban, így a svédeknél és a hollandoknál több parlamenti párt is erősen ellenzi a javaslatot, amely egy nemzetek feletti ellenőrző szervezetet akasztana a kormányok nyakába. A britek és az írek ezúttal csak azért nincsenek a hangosan tiltakozók között, mert a kezdetektől jelezték, hogy ők kimaradnak az egészből, és a napokban hozzájuk csatlakozott még Málta is.

Gazdátlan ügyek

Az uniós javaslat mellett állók viszont azt hangsúlyozzák, hogy a nemzeti ügyészek ma vagy nem érdekeltek benne, vagy képtelenek teljes értékű nyomozások elindítására EU-pénzek kapcsán. Azok ugyanis összetettek, hosszúak, és jellemzően több országban kell lefolytatni őket, úgy, hogy egyik nemzeti hatóság sem érzi igazán sajátjának az ügyet.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal vezetője, Giovanni Kessler a napokban egy a témának szentelt brüsszeli konferencián úgy nyilatkozott: évekbe telhet míg például egy belga bankszámlát érintő ügyhöz egy francia telefonlehallgatási engedélyt és egy osztrák házkutatási parancsot megszereznek. A késedelem pedig az egész folyamatot alapjaiban lehetetleníti el. Kessler szerint ha gazdasági visszaélések ellen beválik az uniós ügyész tervezett hivatala, akár a terrorizmus, embercsempészet és szervezett bűnös elleni jogosítványokkal is felruházhatják a jövőben, szigorúan a határokon átívelő bűnökre vonatkozóan.

Ha az EUrologus kék-sárga szívére teszi őszintén a kezét, nem lát más magyarázatot az ellenzők érveire, mint azt, hogy a tagállami kormányoknak kényelmetlen lehet a nagy értékű csalásokkal szembeni külső fellépés.