Nem lesz európai hadsereg, de drónok igen!

Legfrissebb híreink

Még éjfél előtt befejeződött az EU-csúcs első napja. Ez csak azért lehet, mert a vezetők is belefáradhattak már a válságkezelésbe. Közben azért kimondták az áment a bankunióra és a drónokra is.

Stratégiai vitát tartottak az EU vezetői csütörtökön Brüsszelben az unió védelmi- és biztonságpolitikájáról. A csúcstalálkozóra érkező David Cameron brit kormányfő közölte, nincs értelme uniós hadseregnek, később Francois Hollande francia elnök azt mondta, ilyenről nem is volt szó. Az állam- és kormányfők amellett tették le a voksot, hogy megpróbálják a megszorítások ellenére is növelni a védelemre fordított kiadásokat. Lesznek európai drónok is 2025-re.

Amúgy az év vége előtti utolsó EU-csúcs első napja meglehetősen rövid volt, még éjfél előtt befejeződött. A vezetők üdvözölték a bankunió kérdésében született kompromisszumot, amit a pénzügyminiszterek még szerdán tárgyaltak ki. Ez lenne az átalakított monetáris unió egyik alappillére.

Nem született egyezség viszont azoknak a szerződéseknek a kérdésében, amelyeket Angela Merkel német kancellár nyomatott. Ennek a lényege az lett volna, hogy a különböző strukturális reformok számon kérhetők lettek volna a tagállamoktól. Merkel kompromisszumot kötött, mert a végleges koncepció kidolgozását jövő júniusról, októberre, az EP-választások utánra tolták el.

Csütörtökön az is kiderült, az Európai Néppárt hogyan választja ki jelöltjét az Európai Bizottság élére. A nagy európai pártok a jövő évi kampányra készülődve jelölteket neveznek meg az EB élére, hogy izgalmasabbá tegyék a versenyt. Igaz, a dolognak semmi tétje, mert az uniós szerződés szerint semmi nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy a legtöbb szavazatot kapott párt jelöltjét válasszák. Mindenesetre a konzervatív párttömörülés úgy döntött, február közepéig jelentkezhetnek be a politikusok, és a párt március elején, a dublini kongresszuson dönt. Egy nagyon drága üveg pálinkába fogadunk, hogy Orbán Viktor nem lesz az önjelöltek között.