A szocialisták nyerhetik az EP választást

2014.03.10. 12:20
Legalábbis európai szinten a legfrissebb összesített európai közvélemény-kutatási adatok alapján. Gyengül a jobbközép, előretörnek az euroszkeptikusok.

A PollWatch2014 által a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok összesítésével készített előrejelzés szerint a május 22–25. között rendezendő európai parlamenti választáson a baloldali pártok kerülhetnek többségbe. A baloldal a legnagyobb nyereséget Németországban, Franciaországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban könyvelheti el.

A 2014-es választás vesztese a jobbközép Európai Néppárt lehet, amely több mint 70 helyet veszítve a második helyre szorulhat az új parlamentben. A Néppárt a közvélemény-kutatások szerint szinte minden tagállamban visszaszorul, még Magyarországon is. Igaz nálunk 2009-ben a Fidesz egy híján kétszer annyi helyet szerzett, mint mindenki más együtt.

Szintén nagyot bukhatnak a liberálisok, akik több mint 20 helyet veszíthetnek. A liberálisokat elsősorban a gyenge brit és német szereplés húzhatja le. Gyengülhetnek a kisebb pártok is, így a Zöldek és a szoft-euroszkeptikus Konzervatívok és Reformerek frakciója.

Balról jobbra: radikális baloldal (GUE-NGL), balközép (S&D), Zöldek, liberálisok (ALDE), jobbközép (EPP), konzervatívok (ECR), euroszkeptikusok (EDF), függetlenek.
Balról jobbra: radikális baloldal (GUE-NGL), balközép (S&D), Zöldek, liberálisok (ALDE), jobbközép (EPP), konzervatívok (ECR), euroszkeptikusok (EDF), függetlenek.
Fotó: VoteWatch

Ki erősödik?

A mérsékelt baloldalon kívül csak a szélsőséges pártok, tehát a radikális baloldal és a keményen euroszkeptikus pártok tudnak növekedést felmutatni. Az előbbi formáció a legújabb felmérések szerint a negyedik legnagyobb frakcióvá nőheti ki magát. Kivéve, ha az euroszkeptikusok egy frakcióba tömörülnek, mert ezek a pártok összességében akár a mandátumok 30 százalékát is megszerezhetik. Kérdés, hogy az EU ostorozása mellett néhol bevándorlásellenes, néhol antiszemita, néhol pedig gazdasági populizmust hirdető pártok képesek lesznek-e összefogni. Ha igen, akkor az EP harmadik legnagyobb frakciójaként valódi befolyásuk lesz az európai politikára a következő ciklusban.

Az előrejelzésben egyébként rengeteg a bizonytalanság. A két legnagyobb bal-, illetve jobboldali formáció között mért különbség mindössze hét képviselői hely, miközben a felmérés 92 potenciális képviselőt nem tud elhelyezni a jelenlegi keretek között, és a frakció nélküliek táborába sorolja őket. Ide került például az olasz komikus, Beppe Grillo Ötcsillagos Mozgalma, amely 24 helyet behúzva megnyerheti az olasz EP-választásokat, és akár az EP-n belüli kötélhúzást is eldöntheti.

De miért fontos ez?

Az EP-ben még soha nem volt olyan, hogy egy politikai csoport megszerezze a képviselői helyek többségét. A döntéshozatal mindig a frakciók közötti kompromisszumon nyugszik, így az erőviszonyok átrendeződése földcsuszamlásszerű változások helyett legfeljebb csak hangsúlybeli eltolódásokat okozhat. Egy körülmény mégis kifejezetten fontossá teszi a 2014-es eredményeket.

Az EP-választások történetében először kerül alkalmazásra egy szabály, amely szerint az Európai Bizottság elnökét jelölő állam- és kormányfők a jelöléskor kötelesek figyelembe venni az EP-választások eredményét. Az európai pártok éppen ezért jelölteket állítanak a bizottsági elnöki pozícióra, ahogy egy nemzeti kampányban is minden pártnak van miniszterelnök-jelöltje. A balközép Európai Szocialisták Pártja a német Martin Schulzot, az EP jelenlegi elnökét indítja, a jobbközép Európai Néppárt pedig Jean-Claude Junckert, Luxemburg korábbi miniszterelnökét.

Ahogy egy nemzeti kampányban szokás, a választásokat követően európai szinten is beindul majd a taktikázás, hogy a jelöltek milyen más pártok támogatását tudják maguk mögé állítani, és ki tud többséget szerezni az Európai Parlamentben. Ez minden eddiginél nehezebb feladat lesz, ugyanis az előrejelzések szerint sem a bal-, sem a jobboldal nem tud egyértelmű többséget szerezni a májusi választáson. Ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelöltnek nem elég parlamenti többséget szereznie, hanem élveznie kell a 28 európai állam- és kormányfő támogatását is.

Mit jósolnak a magyaroknak?

A magyar előrejelzést a kutatók a Medián februári adatainak összesítésével készítették el. Eszerint a Fidesznek 9, a Kormányváltásnak nevezett Összefogásnak 8, a Jobbiknak 4 helye lesz.  A módszertan persze mindjárt hiteltelenné is teszi a felmérést, hiszen az EP-választáson az Összefogás (Kormányváltás) pártjai külön indulnak. A januári adatok elemzésekor, amikor még külön mérték a közvélemény-kutatók a pártokat, az MSZP-nek 4, az Együttnek 2, a DK-nak pedig szintén 2 hely jutott volna. Az előrejelzés bizonytalanságát az is mutatja, hogy a januári adatok összesítésével 6 százalékra mért Demokratikus Koalíciónak, illetve az 5,7 százalékra mért Együtt 2014-nek kiosztott két-két hely néhány tizedszázalékon billeg. Ha az EP-választáson egymás ellen induló ellenzéki pártok egymáshoz viszonyított eredménye akár minimális mértékben is változik, akkor az ellenzéki mandátumok eloszlása lényegesen eltérhet az előrejelzéstől.

A következő összeurópai felmérés eredményeit április elején, a magyar országgyűlési választások környékén teszik közzé.