EU-csúcs: inkább nem bőszítik fel az orosz medvét
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Rossz hírt kaptak a holland transzneműek
- Nemzetközi mozgalomhoz csatlakozott a Jobbik
- Mitől félnek legjobban az EP-képviselők?
- Két elszabadult ló vágtatott végig London utcáin
- Megdöbbentették az ENSZ-főbiztost a gázai kórházaknál talált tömegsírok
- A rendőrök lelőttek egy machetével hadonászó férfit egy német egyetemen
- Folytatódhat Irán és Észak-Korea közös fegyverkezési programja
- Sorra robbannak ki a palesztinpárti tüntetések az Egyesült Államokban
- Bejelentették: újabb kínai beruházás érkezik Magyarországra
- Elnyelte a szaharai por Athént
Két héttel a rendkívüli EU-csúcs után az unió állam- és kormányfői ismét összegyűlnek Brüsszelben – eredetileg energiapolitikai kérdések megvitatására –, hogy az Oroszországgal szembeni szankciókról döntsenek. Március 6-án azt ígérték, ha Oroszország tovább fokozza a feszültséget, további szankciókra lehet számítani, amelyekről részben döntöttek is a külügyminiszterek hétfőn, amikor 21 személy ellen vezettek be szankciókat. Várhatóan ezt a listát bővíti ki majd az EU, esetleg Vlagyimir Putyin elnök közvetlen közeli csapatának tagjaival.
Ám nagy a megosztottság az ennél komolyabb, és Oroszországnak valóban fájó gazdasági szankciókkal kapcsolatban, a tagállamok ugyanis tartanak az esetleges válaszlépésektől. Az orosz gázexportnak való kitettség főleg Kelet-Európára jellemző, a pénzügyi szektor főleg Ausztriában, Cipruson, részben Nagy-Britanniában érintett. A brüsszeli Bruegel Intézet kutatóinak elemzése szerint az óvatoskodó Németország kitettsége nem nagyobb, mint Svédországé vagy Hollandiáé. Nagy a félelem, hogy az orosz gázimport felfüggesztése, az orosz gazdasági ellenlépések komoly gondokat, gazdasági visszaesést, munkahelyek elvesztését okozhatják. Szakértők szerint ugyanakkor a gázimport felfüggesztése Oroszországnak fájna jobban, éves szinten a Bruegel szerint a GDP 3 százalékét kitevő, 70 milliárd dolláros veszteséget jelentene.
Az esetleges kockázatok ellenére a tagállamok informális egyeztetést kezdtek arról, hogyan lehetne kompenzálni egymást a veszteségekért. Az ügy azonban nem olyan egyszerű: míg a pénzügyi szektor kapcsán érintett Ciprus, vagy a fegyverszállításoktól eleső Franciaország veszteségeit könnyebb ellensúlyozni, addig például Magyarország gázszállítások terén jelentkező kitettségét nem lehet pénzügyi kompenzációval megoldani. Az EU számos közép- és kelet-európai tagállamában a gáz- és az olajbehozatal több mint 80 százaléka Oroszországból jön, hiányzik az alternatív szállítási útvonal, vezetékeket pedig nem lehet egyik napról a másikra építeni. Ezzel együtt nagy az igyekezet, hogy Európa az Egyesült Államoktól szerezzen be cseppfolyós földgázt (LNG), az USA ugyanis a palagáz-kitermelés fellendülésének köszönhetően jelentős mennyiségű földgázt lesz képes exportálni a közeljövőben.
Magyarországra az Ukrajnából érkező vezetéken kívül még Ausztria felé nyílik vezeték, 12 millió köbméteres kapacitással, és a hónap végére elkészülhet a szlovák–magyar összekötő vezeték is, amely elvileg jövő januártól áll kereskedelmi üzembe, 10-12 millió köbméteres szállítási kapacitással. Igaz utóbbi részben szintén orosz gázt szállítana északról. Nagyon hiányzik viszont az az LNG-terminál, amelynek megépítését Horvátország évek óta tervezi. Magyarországnak egyébként nagy a földgáztároló kapacitása, de a Portfolio.hu arról számolt be nemrég, hogy a márciusi nyitó gázkészlet 1,36 milliárd köbméter volt, vagyis a tárolói kihasználtság 22 százalék körül alakult. Az enyhe télre tekintettel nehezen érthető a tárolói kapacitások alacsony szintje.
A csütörtökön Brüsszelben összeülő vezetők egyelőre csak azt fogják megvitatni, milyen következő orosz lépés az, ami katalizátorként elindíthatja a szankciók egy újabb körét. Ilyen lépés lehet például, ha orosz csapatok lépnek be Kelet- vagy Dél-Ukrajna területére. Feltehetően hivatalosan is felkérik az Európai Bizottságot (EB), hogy készítsen hatástanulmányt, mivel járna az orosz gáz kiesése – igaz, az EB már saját hatáskörben elkezdett ilyen számításokat végezni. És, hogy azért az ukránok se érezzék magukat teljesen mellőzve, a 28 vezető aláírja pénteken a társulási szerződés egyes fejezeteit a megbízott ukrán kormányfővel, Arszenyij Jacenyukkal.
Rovataink a Facebookon