Mit csinálnak a magyar szélsőjobbosok Romániában?

2014.03.24. 21:13
Kevésbé radikálisak, de sokkal erősebb a társadalmi beágyazottságuk a szélsőjobboldali magyar szervezeteknek Romániában, mint az anyaországban.

Ez az Athena Intézet vendégcikke. A magyarországi szélsőséges szervezetek határon túli tevékenységét veszi számba – a szomszédos országok közül elsőként Romániában.

Két hete több magyar szélsőséges szervezethez kapcsolható személyt kitiltottak Románia területéről, a román hatóságok pedig azt ígérték, hogy büntető eljárást kezdeményeznek Vona Gábor, a Jobbik elnöke ellen.

A magyar szélsőjobboldali csoportok az elmúlt években látványos terjeszkedésbe kezdtek a határokon túl. A Jobbik Romániában, főként Erdélyben jelentős politikai brandet és szervezetrendszert épített ki. Ezzel párhuzamosan erősödött a médiajelenlétük is.

Zavarba ejtő változatosság

A magyarországi szélsőséges csoportok közül a szegedi központú Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a legaktívabb Romániában. A 2001-ben alakult szervezet vezetőségének tagját és korábbi elnökét, Toroczkai Lászlót többször kiutasították az országból. A HVIM honlapjának a főoldalról nem elérhető aloldala szerint a mozgalomnak 11 városban működik aktív tagszervezete, a közösségi oldalak alapján azonban ennél is bb helyi szervezet létezik.

A HVIM  Erdély és a HVIM Partium korábbi elnöke Lokodi Ferenc Attila, aki egyben a Jobbik Bihar megyei szervezője. A mozgalom Romániában bejegyzett szervezete a Szent László Serege Egyesület. A hivatalos kommunikációban a két szervezet rendszeresen tart együtt rendezvényeket: kulturális programokat, filmvetítéseket, Trianon-megemlékezéseket. A Szent László Serege Egyesület jelenleg is kampányol a romániai adófizetők által felajánlható 2 százalékos támogatásokért.

A HVIM és a Szent László Serege Egyesület rendszeresen tart közös rendezvényeket a Jobbik helyi szervezeteivel és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) nevű szervezettel. Az ifjúsági szervezet tavaly kilencedik alkalommal tartotta meg az EMI-tábort. A táboroknak a Jobbik képviselői állandó vendégei. Tavaly a Fidesz, a Jobbik, az Erdélyi Magyar Nemzeti Párt és romániai Magyar Polgári Párt politikusainak részvételével rendezett fórumok mellett külön fellépett Vona Gábor. A rendezvényt olyan programelemek színesítik, mint Bakay Kornél Fejezetek az ezredéves magyargyűlölet történetéből című előadása. A magyar mainstream könnyűzene képviselői – Edda, Ossian, Hooligans – mellett felléptek olyan, a magyarországi szélsőjobboldali szubkultúrából ismert zenekarok, mint a Kárpátia, az Ismerős Arcok és a Romantikus Erőszak. Az EMI táborait évek óta támogatja a Hargita Megyei Tanács.

Célkeresztben a fiatalok

A „jobbikos tusványosnak” tartott EMI-tábor mellett azonban a HVIM is szervez propagandatevékenységgel összekötött zenei fesztivált nyaranta. Az anyaországi Magyar Sziget mintájára eddig öt alkalommal rendezte meg a Székely Szigetet. Igaz, a 2012-es botrány után tavaly mindössze egynapos volt a rendezvény. Két évvel ezelőtt a HVIM tagjai és a szokásos „nemzeti rockzenekarok” mellett fellépett Tyirityán Zsolt, a Betyársereg nevű gyűlöletcsoport vezetője, aki a „gerillaháborúról” tartott előadást. Mivel a tábor helyszíne az önkormányzat tulajdonában lévő és a Gábor Áron iskola által kezelt terület volt, az esemény politikai vihart kavart Romániában. Kézdivásárhely önkormányzata a tábor lebonyolításához szükséges eszközökkel támogatta a Székely Szigetet, illetve a rasszista, cigányellenes Betyársereg gyűlölet-bűncselekmény elkövetése miatt börtönviselt vezetőjének a gerillahadviselésről szóló előadását.

Még egy gárda

A legradikálisabb, a társadalmi beágyazottság helyett a feszültségkeltést megcélzó romániai magyar extrémista csoport a csíkszeredai Csibi Barnához köthető Székely Gárda. Előzménye, az Új Magyar Gárda Mozgalom Győri Wass Albert Zászlóalj székely szakasza 2007-ben jött létre Csíkszeredában. A „székely szakasz” szorosan együttműködött a HVIM-mel, közösen vettek részt olyan megfélemlítő akciókban, mint amilyen a 2009-es csíkszentmártoni konfliktus. Csíkszentmártonban a magyar lakosság romák lakta házakat támadott meg azt követően, hogy egy romát tilosban legeltetésen kaptak. Ahogy Csibi fogalmaz: „Került sor pár, akár gerillaakciónak is nevezhető megmozdulásra, amelyek közül legfontosabb a bukaresti Romani Criss jogvédő szervezet csíkszeredai provokáció- és autonómiaellenes felvonulásának emlékezetessé tétele.”

A székely szakaszból alakult 2009-ben a Székely Gárda. Csibi többször kavart országos botrányt Romániában, 2011. március 15-én társaival nyilvánosan felakasztottak egy Avram Iancut – az 1848–49-es erdélyi magyarellenes felkelés vezetőjét – ábrázoló bábut. A Székely Gárda vezetője rendszeresen blogol, újabban kárpátaljai témákban is.

Támogat az önkormányzat és az egyház

Idén februárban a HVIM, a Szent László Serege Egyesület és a Jobbik Kolozs megyei csoportja harmadik alkalommal tartotta meg a Hunyadi Mátyás hagyományőrző napokat Kolozsvárott. A HVIM és más erdélyi magyar szélsőjobboldali szervezetek rendszeresen tartanak rendezvényeket az eseménynek helyet adó Heltai folkkocsmában, amely a kolozsvári, illetve az ott tanuló magyar fiatalok egyik törzshelye. A gyakorlatilag művelődési házként funkcionáló épületet szélsőjobboldali helynek ismerik a városban. A hely 2013-ban HVIM kolozsvári tagtoborzó állomása volt. A tagtoborzó „előadássorozatnak” azonban nemcsak vendéglátóhelyek, hanem önkormányzati és egyházi tulajdonban lévő ingatlanok is otthont adtak. Csíkszeredában és Kovásznán a művelődési ház, Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár, Baróton pedig a református altemplom.

A mindennapok részévé váltak

A Székely Gárda kivételével az erdélyi magyar szélsőjobboldali csoportok inkább az építkezésre, a civil és politikai élet átszövésére helyezik a hangsúlyt, mintsem a konfrontációra. Tevékenységük alapján kevésbé radikálisak, mint a határon belüli társszervezeteik. Propagandaakcióikban a cigányellenesség, antiszemitizmus, rasszizmus vagy homofóbia helyett hangsúlyosabbak a kisebbségi léttel és a „magyar öntudattal” kapcsolatos – erősen nacionalista – üzenetek. A kulturális és közösségi élet megszervezésében olyan elfogadottságra tettek szert, hogy nincsen szükségük egyfajta szubkulturális második nyilvánosságra, egyes területeken maga a magyar közösségi élet jelenti azt számukra. Az ifjúsági és más magyar civil szervezetekkel, egyházakkal, önkormányzatokkal az együttműködésük mindennaposnak nevezhető. Népszerűségük a fiatalok körében folyamatosan nő.

Mindez elsősorban azért jelent problémát, mert a szélsőjobboldali szervezetek erősödése a romániai magyar civil és politikai életben elszigetelheti az egész közösséget, hátráltathatja a román állam decentralizációját, illetve a helyi civil szervezetek bevonását a közösség életét érintő döntések meghozatalába. Aggodalomra ad okot, hogy a HVIM szoros kapcsolatot ápol a magát törvényen kívülinek tartó, az erőszakot romantikus színben feltüntető, kifejezetten rasszista Betyársereggel, így ugródeszkát képezhet annak határon túli terjeszkedéséhez.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?