Magyar szélsőjobbosok Szerbiában
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Zavar Brüsszelben: Emmanuel Macron felforgathatja az európai politikát
- Őrizetbe vettek egy 16 éves iszlamista fiatalt, aki bombatámadásra készülhetett a párizsi olimpián
- Ferenc pápa magyarul köszöntötte a közönségét
- Egy galamb repdesett az Európai Parlament üléstermében
- A Hamász közölte: letennék a fegyvert, ha megvalósul a kétállami megoldás
- Ausztrália nekiment Elon Musknak egy videó miatt
- Huszonhat gömbölyűfejű delfin pusztult el Ausztrália partjainál
- Gyásznapot hirdetett a közmédia Szlovákiában, mert átalakítják a működésüket
- Megkárosította a szülőket egy gyermekszépségverseny szervezője
- Évente 300 ezer ember halálát okozza Európában, új törvénnyel szorítanák vissza
Ez az Athena Intézet vendégcikke. A magyarországi szélsőséges szervezetek határon túli tevékenységét veszi számba – ezúttal Szerbiában és Szlovákiában.
Ahogy a magyarok lakta határon túli területeken szinte mindenhol, úgy a Vajdaságban is a szegedi központú Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) a legaktívabb. A szervezet a magyarellenes atrocitásokból építi magát, amire sajnos az elmúlt évtizedekben rendszeresen akadt példa. A következetes építkezésnek köszönhetően a szélsőjobboldali mozgalom tagjai megszilárdították befolyásukat a szerbiai magyar politikai életben.
A temerini lőporos hordó
Temerin a délszláv polgárháborúig magyar többségű település volt. A '90-es évek közepétől koszovói és boszniai szerb menekülteket telepített be a szerb kormány, és nagyjából ekkortól kezdve rendszeresen támadtak meg magyarokat a városban. Számos egyértelmű jel utalt arra, hogy a támadások etnikai alapon zajlanak, a hatóságok azonban ezt a körülményt következetesen figyelmen kívül hagyták, és rendre fiatalok közötti kocsmai verekedésként kezelték az eseteket.
2004-ben aztán egy hasonló incidenst követően – ahol egy szerb nemzetiségű férfit vertek meg egy szóváltás után magyarok – szokatlanul súlyos ítélet született. A „temerini fiúk” öten összesen 61 évet kaptak emberölési kísérletért.
Az eset nagy felháborodást keltett a magyar közösségben. Tiltakozást fogalmazott meg a magyar kormány, sőt egy évvel később az Európai Parlament is állásfoglalásban szólította fel a szerb hatóságokat, hogy lépjenek fel végre az egyre inkább elharapódzó magyarellenes cselekmények ellen.
Az incidensek száma azóta sem csökken, legfeljebb ingadozást mutat. Eközben mindkét oldalon megerősödtek a nacionalista szervezetek, és a fiatalok körében népszerűvé váltak a szélsőjobbos szubkultúrák. Szerb oldalról az Obraz (Otačastveni pokret Obraz, Méltóság Hazafias Mozgalom), magyar részről pedig a HVIM szervezkedett a húszezres kisvárosban.
Állandó adok-kapok
2011. szeptemberében egy tizenöt fős magyar csoport viperával megvert öt 15-16 éves szerb fiút. Az eset után – melyet többen a HVIM-hez kötöttek – az újvidéki Obraz megfélemlítő jellegű „járőrözést” szervezett a településre. Egy évre rá, 2012 októberében egy magyar fiatalokból álló társaság betért egy vendéglőbe, ahol a beszámolók szerint náci karlendítéssel köszöntek egymásnak. Erre verekedés tört ki, amely során egy 20-30 fős, szerbekből álló csoport üldözőbe vette, üvegekkel dobálta és megpróbálta elgázolni őket. A rendőrség csak magyarokat vett őrizetbe. A sajtó szerint az „új temerini fiúk” a HVIM jelvényeit viselték, egyikük lakásán fegyvert és a HVIM propagandaanyagait találták.
Az eset után egy vajdasági szerb párt a szervezet szerbiai betiltását követelte, akkor Toroczkai úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy „évek óta nincs jelen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom Szerbiában, így a szervezetnek semmi köze a Temerinben történt incidenshez”. A szervezet honlapjáról 2011. során valóban eltűntek a szerbiai tagszervezetek adatai és elérhetőségei, azonban a HVIM ma is aktív a közösségi oldalakon.
Irány a politika!
A vármegyések d élvidéki szervezete már régóta igyekszik kapcsolatot építeni a vajdasági magyar pártokkal, de a legnagyobb támogatottsággal bíró Vajdasági Magyarok Szövetségéről eddig lepattantak.
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségéből kivált Magyar Remény Mozgalom (MRM) esetében viszont egyértelmű a kapcsolat a HVIM-el. Az MRM egyik alelnöke, Zubcsik Gábor politikai karrierjét a HVIM-ben kezdte, Varga-Somogyi Attila, az MRM temerini tanácstagja pedig a HVIM temerini elnöke volt. 2011-ig szintén tisztségviselője volt az MRM-nek Kispalkó Szilveszter a délvidéki HVIM volt elnöke és akkori központi elnökségi tagja.
Forrásaink szerint László az egyik szervezője a Délvidéki Civil Polgárőrségnek, amely a Magyar Gárdához és utódszervezeteihez hasonló, járőrözésnek nevezett megfélemlítő akciókat szervez a vajdasági települések romák lakta részein.
Szintén a szervezetépítést, és a vármegyések szerbiai jelenlétének erősítését szolgálja a torontáltordai „Remény Háza”, amelyet Toroczkai László és Vona Gábor avattak fel 2011-ben. A közösség tájékoztatását az információink szerint MRM és HVIM tagok által szerkesztett delhir.info szolgálja.
Mi a siker receptje?
A HVIM egy évtizeddel ezelőtti szerbiai megjelenésekor hatékonyan használta ki a térségbeli szerb-magyar konfliktust és a magyar lakosságnak az állam iránti megroppant bizalmát.
A szerb állam nem tudta, s talán nem is akarta megvédeni magyar nemzetiségű állampolgárait, sőt a magyar lakosság az etnikai színezetű utcai verekedések során kettős mércét és ellenséges hozzáállást tapasztalt. Ez tovább élezte az amúgy is meglévő konfliktust, és kedvező helyzetet teremtett a „résekbe benyomuló” szélsőségeseknek.
Annak ellenére, hogy a HVIM – e néven legalábbis – két-három éve takaréklángon működik, Temerinben továbbra is létezik egy tizenöt-húsz fős magát HVIM-tagnak vagy hungaristának valló fiatalokból álló csoport. E mellett a helyi közigazgatásban szerephez jutó MRM illetve az ahhoz köthető, szélsőséges hangnemet használó delhir.info weboldal is több szállal kötődik a Hatvannégy Vármegyéhez. A HVIM által elvetett magok Szerbiában sikeresen szárba szökkentek.
Szlovákia
2006 májusában, Kamocsán, a III. Felvidéki Magyar Sziget rendezvényen a Hatvannégy Vármegye tagjai összetűzésbe kerültek a Národný odpor Slovensko (Szlovák Nemzeti Ellenállás, NOS) helyszínre utazó tagjaival. A rendőrség nagy erőkkel volt jelen, így komolyabb incidens nem történt. Még ugyanez év nyarán ismeretlenek – vélhetően a NOS tagjai – Nyitrán megtámadták, és megverték a magyar származású Malina Hedviget. Szeptemberben a HVIM tüntetést jelentett be az eset miatt Pozsonyban, amelyet nem engedélyeztek. Az egyedül megjelenő Toroczkait őrizetbe vették és öt évre kitiltották Szlovákiából.
2009-ben a HVIM több időpontra és több helyszínre tagtoborzó rendezvényeket szervezett Szlovákiában. A Magyarhegymegi eseményen megjelent Zagyva György Gyula és Bedécs László, a rimaszombati tagszervezet – és forrásaink szerint a HVIM Felvidék – elnöke. Bedécs a januári személyi változásokig a HVIM vezetőségi tagja volt. A szlovák hatóságok szerint a tagtoborzót megtartották Dunaszerdahelyen és Somorján is, de meghirdették azt Fülekre, Szepsire és Kassára is. A szlovák hatóságok figyelemmel tartották a rendezvénysorozatot, Rozsnyón igazoltatták Zagyva György Gyulát. A kassai, somorjai és rimaszombati szervezetek ma is aktívak. A Búss Attila vezette Somorjai szervezet szinte minden hónapban tart előadásokat és filmvetítéseket, részt vettek a Becsület Napja rendezvényeken és a HVIM több, magyarországi propagandarendezvényén.
Toroczkai – ötéves kitiltásának lejárta után - 2011-ben a szlovákiai Észak-Komáromban tartott tagtoborzót, ahol a magyar sajtó értesülései szerint így nyilatkozott: „Én nem irtanék ki minden szlovákot, egy-kettőt közülük kiválogatnék, de mindet nem.” Továbbá, hogy nem áll szándékában végrehajtani „tömegmészárlást, ilyen Breivik-szerű tömegmészárlást, eszelős tömegmészárlást. A Felvidéken legalábbis.”.
Rovataink a Facebookon