Ki volt a legjobb EP-képviselőnk?

2014.04.30. 17:15
Ilyet még nem látott! Most tényleg kiderül, hogy mit csinált a 22 EP-képviselőnk Brüsszelben. Olvasson és ítélkezzen!

A fideszes Pelczné Gáll Ildikó megállás nélkül szónokolt az Európai Parlament plenáris ülésein, és ez a teljesítmény a képzeletbeli dobogó élére repítette. A szocialista Göncz Kinga minden kategóriában jól teljesített, de ez is csak a második helyre volt elég. A számok után maguk a képviselők beszélnek arról, hogy az elmúlt öt évből mit tartanak a legfontosabb eseménynek, és legnagyobb saját teljesítményüknek.

Hogy csináltuk?

Korábban két kutatóintézet, a Nézőpont és a Policy Solutions is készített felmérést az EP-képviselők teljesítményéről, amit általában az év EP-képviselője címmel hoztak nyilvánosságra. 2011 óta viszont nincs ilyen teljesítményértékelés, úgyhogy mi most a módszertan továbbfejlesztésével megcsináltuk. A statisztika készítésekor a parlamenti munkában való részvétel számszerűsíthető formáit vettük alapul. Azt néztük, hogy ki hány parlamenti jelentést és véleményt írt, mennyi jogszabályhoz nyújtott be módosítást, hányszor fordult az Európai Bizottsághoz kérdéssel, kezdeményezett parlamenti állásfoglalást, vagy nyilatkozatot, illetve ragadta magához a szót a plenáris ülésen. Mivel ezek eléréséhez különböző mértékű erőfeszítés szükséges (sokkal nehezebb például  keresztülverni egy jogszabályt az EP-n, mint elmondani egy felszólalást), a számokat súlyoztuk, majd az eredményt megszoroztuk a képviselők plenáris szavazásokon való részvételi arányával. Ebből kaptuk az aktivitást, és ez alapján rangsoroltuk az EP-képviselőket.

Pelczné, Göncz, Surján, Tabajdi

Ha a magyar EP-képviselők teljesítményét a számok alapján értékeljük, akkor két fideszes és két MSZP-s áll a rangsor élén. Ebben az összevetésben azt vizsgáltuk, hogy a képviselők hány alkalommal éltek az európai parlamenti politizálás különböző eszközeivel.

Listánk első helyezettje, a fideszes Pelczné Gáll Ildikó elsősorban annak köszönheti győzelmét, hogy döbbenetesen sokszor, 398 alkalommal szólalt fel az Európai Parlament plenáris ülésein.

A második helyezett Göncz Kinga kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtott, és nagyobb hangsúlyt fektetett a jogalkotási munkára. 179 jogszabályhoz nyújtott be módosítást, és négy jelentést is jegyez.

A lista harmadik helyezettje, Surján László ontotta magából a jogszabályokat. A KDNP-s képviselő 11 jelentést jegyez, ezzel a magyar képviselők között abszolút rekorder. Surján csak azért csúszott le a második helyről, mert a szavazások majdnem 10 százalékáról hiányzott. A negyedik Tabajdi Csaba szintén rengeteg alkalommal szólalt fel, míg a többi kategóriában átlagos teljesítményt nyújtott.

Alsóházi rangadó kiesőkkel

A lista végén az MDF-től a MOMA-hoz igazolt Bokros Lajost, a Jobbikból távozó Szegedi Csanádot, illetve a fideszes Hankiss Ágnest találjuk. Közülük messze Bokros Lajos nyújtotta a leggyengébb teljesítményt, igaz, Szegedi Csanád még nála is ritkábban jelent meg az európai parlamenti szavazásokon. Bizonyos, hogy egyikük sem folytathatja az EP-ben. Bokros Lajos pártja, a Modern Magyarországért Mozgalom nem tudott elegendő érvényes aláírást gyűjteni a jelöltállításhoz. Szegedi Csanád szintén távozik az EP-ből, pártja a Jobbik azt követően zárta ki, hogy kiderült, anyai ágon zsidó felmenőkkel bír. Hankiss Ágnes is búcsút inthet Brüsszelnek, a Fidesz nem jelölte újra a képviselőnőt.

További érdekesség, hogy míg a Fidesz inkább jutalmazta a jó teljesítményt, és újból jelölte azokat lista elején álló képviselőit, akik ezt kérték, addig az MSZP csak a legkevésbé aktív képviselőjét, Gurmai Zitát tette rá 2014-es listájára. A másik három képviselőt, akik a top 5-ben szerepelnek, nem jelölik újra a szocialisták.

Nézegesse a teljes rangsort, és görgessen lejjebb a képviselők önértékeléséhez!

Képviselő Párt Jelentés Vélemény Módosító Kérdés Nyilatkozat Állásfoglalás Felszólalás Részvétel(%) Aktivitás
Pelczné Gáll Ildikó Fidesz 3 3 149 38 0 7 398 90,46 557,2336
Göncz Kinga MSZP 4 5 179 56 5 15 165 94,43 429,6565
Surján László Fidesz 11 4 49 24 2 5 226 90,42 337,2666
Tabajdi Csaba MSZP 1 3 50 41 4 14 237 88,26 317,736
Herczog Edit MSZP 2 5 132 40 5 8 139 80,82 282,0618
Szájer József Fidesz 7 0 19 8 0 15 213 92,68 268,772
Deutsch Tamás Fidesz 2 9 58 9 1 7 271 69,4 265,802
Gál Kinga Fidesz 4 1 59 27 1 19 144 92,67 252,9891
Bánki Erik Fidesz 0 0 59 21 0 1 207 81,05 233,424
Kósa Ádám Fidesz 1 5 77 78 10 3 87 83,31 229,1025
Járóka Lívia Fidesz 2 1 97 14 2 6 155 68,25 195,8775
Bagó Zoltán Fidesz 0 1 23 18 0 1 149 91,68 177,8592
Gyürk András Fidesz 1 2 96 22 0 5 111 69,98 171,451
Gurmai Zita MSZP 4 1 38 14 1 7 117 83,69 167,38
Őry Csaba Fidesz 1 14 54 12 1 18 44 94,3 165,968
Morvai Krisztina Jobbik 0 0 15 1 0 1 214 63,93 147,6783
Schöpflin György Fidesz 0 1 43 14 1 26 54 94,54 133,3014
Glattfelder Béla Fidesz 2 2 60 12 0 3 45 93,46 127,1056
Kovács Béla Jobbik 3 2 10 16 0 0 136 66,69 122,0427
Hankiss Ágnes Fidesz 0 3 33 14 0 0 99 67,5 104,625
Szegedi Csanád Jobbik 0 0 1 31 0 1 120 58,08 88,8624
Bokros Lajos MOMA 0 0 6 2 1 5 40 62,1 33,534

A számszerű értékelés után pedig íme mit gondolnak az EP-képviselőink arról, hogy mi volt az elmúlt öt év legfontosabb európai eseménye, mi tekinthető saját teljesítményük csúcspontjának, és hogy áll majd az Európai Unió 2020-ban.

Az EUrologus két hete minden EP képviselőnek személyesen címzett levelet küldött, a képviselőcsoportok sajtósait és a képviselők általunk ismert asszisztenseit is arra kértük segítsenek, hogy a képviselők válaszait megkapjuk. Ennek ellenére, a 22 magyar honatyától 7 választ kaptunk. 4 MSZP, 1 Jobbik, 1 Független, 1 Fidesz (igaz az az egész magyar néppárti frakció nevében) levél érkezett be a cikk megjelenéséig az EUrologus címére. A válaszokért cserébe azt ígértük, amennyiben rövidek lesznek, szeresztés nélkül hozzuk őket le. Íme:

MSZP

 

Göncz Kinga

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Az EP legfontosabb témája ugyanaz volt, mint az Európai Unióé: az euróválság, szélesebb értelemben véve a pénzügyi, gazdasági, szociális válság kezelése. Úgy gondolom, hogy az Európai Parlament helyes válaszokat adott a kihívásokra, sajnálom, hogy a Tanács néhány esetben a kormányközi megoldást választotta, és figyelmen kívül hagyta a parlament álláspontját.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Személyes sikeremnek is tartom, hogy elfogadtuk az európai roma keretstratégiát, és a romák felzárkóztatása a szociális Európa egyik legfontosabb prioritásává vált. Személyes siker az is, hogy a ciklus végére általános támogatást kapott az EP javaslata a jogállam működését ellenőrző és szankcionáló mechanizmus létrehozására.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Valószínűleg egyik sem. Európát valahol a kettő között találjuk majd 2020-ban.

 
 

Herczog Edit

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Az elmúlt ciklus legfontosabb témája a gazdasági válság és az erre adott válasz-kísérletek voltak. A jobboldal által sürgetett megszorítások politikájának egyértelmű bukása után a gazdaságélénkítő lépések lehetősége került előtérbe. Az elmúlt évek szorosabb jogszabályi integrációt hoztak létre például: Bankunió, a tagállami költségvetések ellenőrzése terén, mindeközben nagy visszalépés történt az új hét éves költségvetés kapcsán (aminek kerete csökkent), továbbá továbbra is fennáll a hiányos munkajogok megléte.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Büszke vagyok rá, hogy sosem kellett az elveim és a működőképes szakpolitikai megoldások között rossz kompromisszumokat találnom. Minden általam írt jelentés – legutóbb a szélessávú internet terjedését szolgáló irányelv – hatalmas többséggel támogatást kapott a Parlamentben. Annak is örülök, hogy minden frakcióban sikerült megbízható munkatársakat, tárgyalópartnereket találnom a szakpolitikai kérdések mentén. KKV csomagban általam javasolt és elért a fiatal vállalkozók "ERASMUS" programjában, ami idén lett ötéves, pedig már tízezren vettek részt.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Szerintem hat év múlva gazdasági és katonai téren is erősebb transzatlanti együttműködést fogunk látni, amint a „nyugat” magára talál a megváltozott globális környezetben. Több Európára számítok, ha nem is föderációra: a pénzügyek után az energetika és a digitális hálózatok is közösségi ügyekké válnak. Mindezt új szerződések fogják megerősíteni bizonyos területeken erősödik majd a városok, a régiók, az ágaztok együttműködése. Magyarország persze dönthet úgy, hogy ebből kimarad, és inkább kelet felé kacsintgat, de szerintem ez egy új Trianonnal érne fel!

 
 

Gurmai Zita

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Nagyon sok fontos téma volt ebben a ciklusban, de úgy gondolom, hogy ha egy jobb Európárt dolgozunk Brüsszelben és Strasbourgban (márpedig azért dolgozunk), akkor nagyon fontos volt az EP - és azon belül saját politikai családom - határozott kiállása az ifjúsági garanciáért. Munkához, illetve továbbképzéshez kell segítenünk a fiatalokat, hiszen ez nemcsak a növekedésbarát gazdasági konszolidációhoz elengedhetetlen, de szociális kötelességünk is.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Személy szerint nagyon büszke vagyok arra, hogy részese lehettem az európai-szintű részvételi demokrácia mérföldkövének elhelyezésében. Az Európai Polgári Kezdeményezés mára valóság, milliók használják, és jelentéstevőként egyik legnagyobb személyes eredményemnek tekintem, hogy kiemelkedően rövid idő alatt sikerült egy jó minőségű jogszabályt alkotni.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

A válasz összetett, mert én úgy gondolom, hogy véglegesen egyik irányba sem fog elbillenni a mérleg - mérlegelni kell, és azért kell dolgozni, hogy optimális helyzetben álljon meg: ahol hatékonyabbak tudunk lenni "több Európával", ott intenzívebb európai szabályozás szükséges, de ahol nem... nos, nem mindent európai szinten kell megoldani.

 
 

Tabajdi Csaba

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

A válság stabilizálásához, a gazdasági kormányzáshoz szükséges döntések meghozatala, a többéves költségvetés kohéziós politikára és közös agrárpolitikára vonatkozó szabályrendszerének kidolgozása.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Hozzájárulásom az európai demokratikus deficitek kezelését szolgáló mechanizmus létrejöttéhez, amely a jövőben megakadályozhatja a tagállami kormányok jogsértéseit legyen szó az Orbán kormány antidemokratikus politikájáról, vagy a szocialista szlovák kormány a külhoni magyarok alapjogait sértő intézkedéseiről. Az EP Kisebbségügyi Intergroup vezetőjeként kezdeményező szerepem volt egy uniós kisebbségvédelmi nyomásgyakorló csoport megerősítésében.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Az EU 2020-ra tovább föderalizálódik (lásd gazdasági kormányzás, demokrácia ellenőrző mechanizmus), de még nem lesz az európai nemzetállamok föderációja. További területekre terjed ki a különböző politikák összehangolása, mélyül az integráció, az EU tovább föderalizálódik.

Jobbik

Kovács Béla Jobbikos képviselő többszöri megkeresésünkre sem küldött választ.

 
 

Morvai Krisztina

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Évtizedek óta emberi jogokkal foglalkozó jogászként a "Snowden ügy", azaz a nemzetközi megfigyelési botrány kivizsgálására irányuló LIBE bizottsági -és plenáris - munkát s az ennek nyomán készült jelentést éreztem legfontosabb témának. Azon kevesek között voltam, akik a vizsgálatban mindvégig komolyan résztvettek, s így a szó szoros értelmében a fülem hallatára és a szemem láttára omlott össze mindaz, amit a nyugati demokráciáról, hatalommegosztásról, emberi jogokról valaha is tanultam, gondoltam, reméltem.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Legnagyobb személyes sikeremnek éreztem, hogy a "valódi Magyarországot", vagy ha úgy tetszik a "magyar valóságot" bemutattam a tagállamokról mindig egymáshoz alapvetően hasonló helyzetűként beszélő Európai Parlamentnek, s fordítva: az Európai Unió illetve az Európai Parlament szomorú valóságát a Facebook segítségével bemutathattam idehaza azoknak, akiket ezzel kapcsolatban negyedszázada félrevezetnek. Nem egy kivételezett szűk elit érdekeit képviseltem, hanem a jogfosztottakét: a munkavállalókét, a kisgazdákét, kisvállalkozókét, devizahitelesekét vagy éppen a bűncselekmények áldozataiét.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Meggyőződésem szerint 2020-ra -sőt, még jóval előbb- Európa szerte fellázadnak a birodalomépítési tervek ellen azok, akiknek az érdekeit ez leginkább sérti: a nemzetben, közösségben gondolkodó európaiak, illetve mindazok, akiknek elegük van a pénzügyi körök átláthatatlan lobbizására, a gazdasági és politikai hatalom teljes összeolvadására épülő rendszerből. Egyre többen fogják majd vallani Magyarországon s szerte az Unióban: Fel kell emelni a fejünket, s vissza kell venni a hazánkat!

Független

Bokros Lajos anno az MDF színeiben bejutott független képviselő, többszöri megkeresésünkre sem küldött választ.

 
 

Szegedi Csanád

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Minden olyan témát fontosnak tartottam, amely könnyítette az EU-n belüli mobilitást. Ilyen döntés volt tipikusan a roaming díjak csökkentése és a következő időszakban ilyen téma lesz az egységes európai útdíj. Nagyon szeretném, ha a jövőben sokkal nagyobb teret kapna a zöld energia és a kerékpárutak fejlesztése az EP-ben.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

2009-be a Jobbik listáján jutottam be az EP-be, azonban 2012-ben a származásom körül kialakult bonyodalmak miatt kiléptem a szélsőjobboldali pártból és át kellett gondolnom az EP-ben képviselt témáimat is. A külhoni magyarok érdekképviseletét mindig fontosnak tartottam és nagy sikernek tartom, hogy a székely autonómia gondolata mellett sikerült többször felvetnem az érmelléki önrendelkezés ötletét is. 2012 nyara után megértettem, hogy csak egy egységes erős EU-ban van sikeres jövője Magyarországnak és közösen tennünk kell azért, hogy a jövő Európája minél toleránsabb társadalommal rendelkezzen. Saját élethelyzetem ébresztett rá arra, hogy társadalmilag mennyire káros az a szélsőséges politika, amelyet én is képviseltem 2012-ig, milyen rossz kirekesztettnek lenni és ebből kifolyólag közös felelősségünk az elesettek, a kirekesztettek megvédése és felemelése. Ebből a szempontból sikernek értékelem, hogy többször felszólalhattam és kérdést adhattam be az emberi jogokkal kapcsolatban.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Minden jel arra mutat jelenleg, hogy egy föderális EU fog létrejönni, az "Európai Egyesült Államok" koncepciója fog megvalósulni. Pillanatnyilag ez a realitás,de nem kell ettől megijedni, hanem minél hamarabb meg kell találnunk azokat a pozitívumokat, amelyekkel élni tud ez a régió.

Fidesz

A Fidesz EP frakció külön megkeresett képviselői kórusban feleltek. Mint egy hatékony gép válaszoltak, és a gép a ezt dobta:

 
 

Fidesz

Ön szerint mi volt az EP legfontosabb témája a 2009-2014-es ciklusban?

Magyar szempontból az elmúlt ciklusban a Magyarország elleni baloldali lejárató akciók kapták a legnagyobb figyelmet. A Fidesz-KDNP-kormány elleni alaptalan támadások az elmúlt 4 évben folyamatosan, több hullámban érkeztek, gondoljunk például a médiatörvény vagy az Alaptörvény elleni szocialista, kommunista, zöld és liberális képviselők által tett szélsőséges kirohanásokra, vagy a Tavares-jelentés elfogadására. Ezen akciók ellen a magyar néppárti képviselők egységes és határozott kiállással eredményesen vették fel küzdelmet. A hisztérikus baloldali támadások jelentős hatást gyakoroltak a magyar közéletre, így a Fidesz-KDNP szövetség elsöprő mértékű választási győzelméhez is nagymértékben hozzájárultak. A magyar polgárok nem kértek a józan ésszel szembemenő, szélsőséges álláspontokat képviselő politikai erőkből.

Mi volt az Ön személyes legnagyobb sikere az EP-ben?

Az elmúlt 5 évben a magyar néppárti képviselők feladata a magyar polgárok és Magyarország érdekeinek következetes képviselete és megvédése volt. A ciklus legnagyobb sikere, hogy a Magyar Néppárti Képviselőcsoport - amelyet 14 magyarországi fideszes és kereszténydemokrata, valamint két felvidéki és három erdélyi képviselő alkot - egységes fellépésének köszönhetően eredményesen hárította el a hazánk elleni alaptalan politikai és gazdasági támadásokat. Ezt igazolja az országgyűlési választások eredménye, a magyar gazdaság dinamikusan javuló állapota, és a tény, hogy egyes, korábban hevesen támadott megoldásaink - mint például a bankadó - Európában egyre több helyen találnak követőkre. Ebben a küzdelemben szintén fontos sikernek tartjuk, hogy az elmúlt évek során az Európai Néppárt folyamatosan kiállt Magyarország és a magyar polgárok mellett.

A hazánk elleni támadások kivédésében Szájer József és Gál Kinga kiemelkedő szerepet játszottak. Szájer József a néppárti frakció jogalkotásért felelős alelnökeként kézben tartotta a frakció törvényhozási munkáját, amellyel komoly elismerést vívott ki hazánknak nemcsak a néppárti családban, hanem  az egész Európai Parlamentben is. Gál Kinga az alapjogi bizottságban közel másfél éves küzdelmet folytatott a Tavares-jelentés tárgyalása során. Az ő munkájának egyik fontos eredménye, hogy az Európai Rendőrakadémia idén ősztől Magyarországra költözik.

Az elmúlt ciklusban elért kiemelkedően fontos eredmény Magyarország számára a következő hétéves uniós keretköltségvetés során kiharcolt több ezermilliárd Ft uniós forrás. Kiemelkedő siker, hogy az Orbán-kormány kitartó tárgyalásai eredményeként a 28 tagállam közül hazánk szerezte az egy főre jutó második legmagasabb összeget. 2007 és 2013 között fejenként 660 ezer forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra, a következő hétéves EU-költségvetési ciklusban viszont ez az összeg 712 ezer forintra nő.

Ezt a pozíciót a magyar néppárti képviselőknek, így a témafelelős Surján Lászlónak sikerült megvédenie a parlamenti tárgyalások során. Emellett Surján László azzal is növelte hazánk és képviselőcsoportunk tekintélyét, hogy ő volt az első kelet-közép-európai képviselő, akit az éves uniós költségvetés parlamenti felelősének jelöltek ki.

Szintén fontos magyar sikerként könyvelhetjük el a magyar mezőgazdasági érdekek eredményes képviseletét, így Glattfelder Béla vezetésével megvédtük a magyar haltenyésztők érdekeit valamint a magyar akácot. Kiemelkedő siker, hogy a magyar gazdák 20 %-kal több mezőgazdasági támogatáshoz juthatnak a következő hét évben, mint az azt megelőző időszakban.

Pelczné Dr Gáll Ildikó az EP gazdasági és belső piaci bizottságainak magyar tagjaként az elmúlt években szintén határozottan képviselte a magyar érdekeket, legyen szó akár a bankadó és a különadók, a magyar utalványrendszer, vagy a magyar gazdasági sikerek megvédéséről. Pelczné Dr Gáll Ildikó emellett eredményesen küzdött a fogyasztói jogok erősítéséért valamint az adókijátszás és az adókikerülés ellen is.  Az elmúlt ciklus kiemelkedő sikere, hogy hazánk ellen megszűntették a korábbi szocialista-szabaddemokrata kormányok felelőtlen gazdálkodása miatt indított, 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárást.

A téma parlamenti felelőseként elsősorban Deutsch Tamás érdeme, hogy a magyar soros elnökség fontos kezdeményezését, a Duna Régió Stratégiát elsöprő támogatással fogadta el az EP. Emellett Deutsch Tamás több másik magyar néppárti képviselővel, így például Őry Csabával, sikerrel küzdött azért, hogy a következő hétéves keretterv kohéziós forrásokra vonatkozó szabályaiban a magyar érdekek határozottan legyenek megjelenítve. Őry Csaba szintén több, Magyarország szempontjából kiemelt fontosságú ügyben képviselte hazánk érdekeit, többek között foglalkoztatáspolitikai kérdésekben és az ifjúsági munkanélküliség területén.

Mindezek mellett komoly hangsúlyt fektettünk az energetikai és környezetvédelmi területekre is, ahol Gyürk András és Bánki Erik számos kérdésben eredményesen képviselte a magyar álláspontot: legyen szó az alacsonyabb energiaárakról, a versenyképesebb európai ipar megteremtéséről, a cianidos bányászat elleni fellépésről, vagy éppen a Magyarországot megillető kibocsátási kvóták és források megvédéséről. Gyürk András a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjeként kézben tartotta a delegáció politikai és szakmai irányítását.

Schöpflin György a nemzetközi sajtótermékekben számtalan alkalommal vette védelmébe Magyarországot. A magyar álláspont külpolitikai kérdésekben való megjelenítése mellett Schöpflin György érdemének tekinthető többek között az is, hogy Magyarországot 2014 nyarától nem 20, hanem 21 képviselő fogja képviselni az Európai Parlamentben. Több liberális és baloldali politikus is erősen lobbizott azért, hogy hazánk Horvátország uniós csatlakozása miatt ne egy, hanem két mandátumot veszítsen.

A magyar néppárti képviselők határokon átnyúlva egységesen léptek fel a Kárpát-medencei magyarság kisebbségi és nyelvi jogaiért. Így Gál Kinga, Tőkés László, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bauer Edit és Mészáros Alajos számos ügyben szólalt fel, szervezett közmeghallgatásokat vagy éppen kezdeményezett a kisebbségi kérdéseket felkaroló javaslatokat. A magyar néppárti képviselők közösen küzdöttek többek között a felvidéki magyarokat érintő jogsértések, így a Benes-dekrétumok, a szlovák nyelvtörvény és állampolgársági törvény ellen, a vajdasági magyarok jogainak előmozdításáért, valamint az uniós nemzeti kisebbségi keretszabályozás létrehozása érdekében.

Tőkés László a határon túli magyar ügyek képviselete mellett határozottan fellépett a verespataki cianidos bányanyitás és a keresztényüldözések ellen, valamint a keresztény értékek védelmében.

Fontos sikernek tartjuk a magyar soros elnökség által kezdeményezett európai romastratégia elindítását, amelyet ez EP egyetlen roma képviselője, Járóka Lívia küzdött végig a Parlamenten. Kósa Ádám pedig, az EP egyetlen siket képviselőjeként a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége érdekében lépett fel eredményesen. Tevékenységének köszönhetően a fogyatékkal élő emberek szempontjai már szerepelnek a következő pénzügyi kerettervben, illetve elindult a siketeket és nagyothallókat segítő új tolmácsszolgáltatás is az európai uniós intézményekben. 

Bagó Zoltán és Hankiss Ágnes szintén eredményesen képviselte a magyar érdekeket, így például a határon túli magyarokat érő jogsértések ügyében és a Benes-dekrétumok kérdésében. Bagó emellett több kulturális témában is megjelenítette a magyar szempontokat, például az Erasmus+ és a Kreatív Európa programok esetében. Hankiss Ágnes pedig belbiztonsági és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos kérdésekben képviselte a magyar álláspontot.

Nagymértékben növelte hazánk tekintélyét a magyar soros elnökség sikeres levezénylése, amelyet Győri Enikő volt fideszes európai parlamenti képviselő tartott kézben. A magyar elnökség során a fentebb említett sikerek mellett számos területen történt előrelépés, így Horvátország lezárta a csatlakozási tárgyalásokat, és erősödött az európai együttműködés gazdasági és energetikai területeken.

2020-ban mi lesz inkább jellemző az EU-ra: nemzetek Európája vagy európai föderalizáció?

Határozottan elutasítjuk azokat a liberális és baloldali szélsőségeseket, akik kívülről kívánnak beavatkozni Magyarország belügyeibe, és az Európai Unió révén, annak hatásköreinek bővítésén keresztül kívánják pártdiktátumaikat a magyar polgárokra erőltetni. De határozottan elutasítjuk azokat a szélsőségeseket is, akik az Európai Unióból való kilépéssel fenyegetnek, fejlesztési források milliárdjait és munkahelyek százezreit veszélyeztetve. Hiszünk az európai népek békés gazdasági és politikai együttműködésében. Hisszük, hogy az Európai Unió az a keret, amelyben a magyarság megtalálhatja boldogulását, és amelyben a békés magyar nemzetegyesítés megvalósulhat. Meggyőződésünk, hogy Európa sikerének záloga a szabad és erős nemzetek szoros együttműködésén alapuló Európai Unió.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!