Az EP-frakcióknál a méret a lényeg: az Európai Néppárt
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Ukrajna szuperfegyvereket kaphat Amerikától
- Észak-Korea nukleáris ellentámadást szimuláló hadgyakorlatot tartott
- Lángokban áll Kanada nyugati része
- Török Gábor: Nehéz értelmezni, elhinni azt, amit a legfrissebb közvélemény-kutatás mutat
- Szijjártó Péter bejelentette: újabb légi járat indul Budapestről Kínába
- Fontos bejelentést tett Ursula von der Leyen a gázárakról
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
- Kezd eldurvulni a helyzet: egymásnak feszülthet a NATO és az EU
A mostani legnagyobb frakcióval kezdjük, a főként keresztény-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárttal (EPP), ahol a Fidesz-KDNP képviselői is dolgoznak. Ez a legnagyobb és legbefolyásosabb európai pártcsalád, amelynek sztárjátékosa, legbefolyásosabb tagja nem más, mint Angela Merkel.
Az Európai Parlamentben a hatalmat patikamérlegen mérik ki. A frakciók egymás között úgy osztják ki a fontos pozíciókat, hogy a népesebb képviselőcsoportok több posztra jogosultak, mint a kisebbek. Amikor pedig a frakción belül kiválasztják, ki töltse be az így elnyert tisztségeket, a nagyobb nemzeti küldöttségek élveznek előnyt. Így, ha francia, német vagy olasz néppárti képviselő vagy, könnyen egy fontos bizottság elnöki székben landolhatsz. Ha lettországi szocialista vagy, még jó lehetsz egy parlamenti küldöttség alelnökségére. Ha magyar független szélsőjobboldali, akkor viszont már be kell érned azzal, hogy felszólalsz a plenáris ülésen.
A szabályoknak megfelelően az EP 21 szakbizottságából kilencet néppárti politikus vezet. A 19 alelnökből szintén kilencet ad a legnagyobb frakció: egyikük éppen a KDNP-s Surján László. A többségi logika abban is érvényesül, hogy ki milyen törvényjavaslatok kidolgozásában vehet részt: a nagyobb presztízsű témák jó eséllyel a nagy frakciók nagy tagállami delegációihoz kerülnek, és ebből a most véget érő ciklusban a legtöbbet az Európai Néppárt profitált.
Egységben az erő
Az Európai Parlament politikáját alapvetően meghatározó erők tehát az EPP legnagyobb tagpártjai. Ezek közé tartozik a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), melynek elnöke Európa legnagyobb hatalmú politikusa, Angela Merkel német kancellár. Bajor testvérszervezetével, a Keresztény-szociális Unióval (CSU) közösen a legnagyobb nemzeti politikai blokkot alkotják a parlamentben.
Olaszországból hét párt is tagja a frakciónak, a legfontosabb közülük Silvio Berlusconi Forza Italiája. A volt olasz miniszterelnök Orbán Viktorhoz hasonlóan nagy hatású és megosztó személyiség: az EUrologus Brüsszelben még nem találkozott olyan olasszal, aki semlegesen nyilatkozott volna róla.
A francia Népi Mozgalomért Unió (UMP) Nicolas Sarkozy elnök bukása óta nincs a legjobb formában: elmúltak már az idők, amikor a nyugat-európai bulvárlapok hetente cikkeztek a „Merkozy" románc újabb fejleményeiről, melytől mindenki a pénzügyi válság megoldását várta.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök konzervatív pártja, a Polgári Platform képviselői számát tekintve a legerősebb közép-európai delegáció: a mostani ciklus első felében az ő soraikból került ki az Európai Parlament elnöke is. A Fidesz-KDNP delegációja a maga 14 képviselőjével a hatodik legnépesebb az EPP-frakcióban.
A listából feltűnően hiányzik az Egyesült Királyság Konzervatív Pártja. Huszonhét képviselőjével a legbefolyásosabbak között lehetne az EPP-ben. A brit konzervatívok azonban túl nyomasztónak tartották az ott uralkodó német–francia fölényt, és 2009-ben saját frakciót (Európai Konzervatívok és Reformerek) alapítottak, karöltve az EU-val szemben hasonlóan kritikus hangot megütő csehekkel. Mélyreható reformokat sürgetnek, sok területen ellenzik az integráció mélyítését, és nagyobb szabadságot adnának a tagállamoknak. Az ő képviselőcsoportjukban ült Bokros Lajos is.
Mennyire konzervatív ez az EPP?
Az Európai Néppárt egyik fő üzenete ezzel szemben éppen az integráció melletti elkötelezettség. A magyar kormány időnkénti EU-ellenes megjegyzései éppen ezért nem arattak sikert a Fidesz saját pártcsaládján belül sem az elmúlt években.
Az EPP parlamenti ciklusának eredményeit összefoglaló brosúrából egy individualista, piac- és vállalkozáspárti formáció képe rajzolódik ki. „Hiszünk az ember egyéni képességeiben, hogy képes olyan életet teremteni, amilyet szeretne” – írják.
Legnagyobb eredményüknek azt tartják, hogy az elmúlt ciklusban sikerült szorosabb ellenőrzés alá vonni a tagállamok költségvetését, és tüzetesebb felügyelet alá venni az európai pénzügyi piacokat. Sikerként könyvelik el a kis- és középvállalkozásokra rótt terhek és szabályok csökkentését, és az „Ifjúsági Garancia” program elfogadását (amit egyébként éppen Andor László EU-biztos kezdeményezett). A propaganda egyetlen klasszikus konzervatív üzenete a külső határok szigorúbb ellenőrzésének finanszírozása az illegális bevándorlás megakadályozásához, ami az Unió határvédelemért felelős ügynökségének, a Frontexnek juttatott extra támogatást jelenti.
Sokszínű pártcsalád, kemény képviselők
Amikor arról döntenek, hogy melyik politikai alakulatokat veszik fel az Európai Néppártba, a sorvezető minden bizonnyal a konzervativizmus, de ha egy szervezet ekkorára nő, a társaság szükségszerűen színesedik. A fősodor a politikai közép, de a párt teret enged a szokatlanabb megnyilvánulásoknak is.
Érdekes figurákból nincs hiány a frakcióban: kemény EP-képviselők rovatunkban már mi is bemutattunk két figyelemre méltó néppárti képviselőt. A bombázó, nagymama, filozófus és politikus szerepben is kiemelkedő Eija-Riitta Korhola például lelkes környezetvédő, és hazájában, Finnországban tizenöt éve töretlen népszerűségnek örvend. A román elnök lánya, Elena Basescu lelkesedéséhez sem fér kétség: habár a parlament Paris Hiltonjának csúfolják, és azzal vádolják, hogy apja segítségével szerezte mandátumát, annyi témában akad mondanivalója, hogy bármelyik frakció örömmel fogadná.
A párt elnöke és frakcióvezetője, az elzászi származású Joseph Daul az elmúlt napokban azzal szerzett magának hírnevet Európa-szerte, hogy liberális politikusokat megszégyenítő szabadszájúsággal azt nyilatkozta egy interjúban: a határok nélküli pornó például egy nagyon jó érv amellett, hogy egy ország az EU tagja legyen. Fiatal korában ugyanis sokat szívott amiatt, hogy ha egy jó filmet akart látni, át kellett utaznia a lazább erkölcsű Németországba, ahol más valutával fizettek, és ráadásul a határon is megvárakoztatták.
Joseph Daul hazájában nagyon népszerű politikus, 1999 óta háromszor is európai parlamenti képviselővé választották. Főként agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Remek tárgyalópartnernek tartják, a német–francia megbékélést szinte saját személyében testesíti meg. Többek között az ő határozott federalista nézetei vezettek ahhoz, hogy David Cameron konzervatívjai kiváltak a Néppártból öt évvel ezelőtt.
Az Néppárt és az Európai Parlament egy másik meghatározó alakja a német Doris Pack. A veterán politikus 1989 óta EP-képviselő, és az európai kulturális és oktatási politika megkérdőjelezhetetlen szaktekintélye. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a saját területén akkora befolyással bír, hogy politikai ellenfelei és tárgyalópartnerei kissé mind tartanak tőle. Az Erasmus+ néven futó, Európa-szerte népszerű oktatási és képzési csereprogramok tavalyi átszervezésekor nagyobb költségvetést harcolt ki a projektnek, és amellett kardoskodott, hogy az EU vállaljon garanciát az erasmusos mesterképzésre fölvett diákhitelekre. Az Erasmus nevet is le akarta cserélni, mivel az csak a felsőoktatási programot takarja, az EU által kínált mobilitási lehetőségek pedig kiterjednek a felnőttképzésre, szakképzésre, ifjúsági és sportprogramokra is. Francia nyomásra végül maradt a név, és Pack asszony javaslatára biggyesztették a végére a „+" jelet kompromisszumként.
Újból néppárti politikus az Európai Bizottság élén?
Az Európai Bizottság mostani elnöke, José Manuel Barroso a valamelyest megtévesztő nevű, de az Európai Néppárthoz tartozó portugál Szociáldemokrata Párt soraiból küzdötte föl magát az EU kormányának élére. Tíz éve tölti be a tisztséget, és brüsszeli körökben egyetértés mutatkozik abban, hogy váltásra van szükség, mert a portugál politikus meglehetősen beleszürkült a pozíciójába; személyes és politikai befolyása is megkopott.
A Néppárt új jelöltje Jean-Claude Juncker, aki korábban 20 éven keresztül volt a politikai csatározásokat nyilvánvalóan messziről kerülő Luxemburg pénzügyminisztere, 19 éven át pedig kormányfője. 2005-től kezdve az eurózóna országainak pénzügyminisztereit összefogó eurócsoportot vezette egészen tavalyig. Nagy szerepet vállalt az euróválság kezelésében. Higgadt megjelenésével és kifogástalan modorával a tökéletes kompromisszumos jelölt benyomását kelti: a tapasztalt pénzügyi szakember, akire a válságtól megtépázott Európának szüksége van. Mindazonáltal valószínű, hogy nem elsősorban az egyéni kvalitások, és nem is az európai parlamenti támogatottság fog dönteni abban, hogy ki lesz új bizottsági elnök, hanem az európai állam- és kormányfők politikai háttéralkuja. Vagyis akire Angela Merkel rábólint.
A pártok választási programjai között nagy különbséget nem lehet fölfedezni. A két nagy középpárt, a Néppárt és a szocialisták ugyanazokkal az üzenetekkel kampányolnak: növekedés, munkahelyteremtés, innováció, szabad piac, erős Európa. Április 9-én rendeztek egy tévévitát a két csúcsjelölt között. Vajon ki látta? Az EUrologus alaposan követi a brüsszeli eseményeket, de a műsorban valódi vita hiányában még mi is azt találtuk a legérdekesebbnek, hogy a német Martin Schulz franciául vitázott luxemburgi partnere ellen a France24 csatorna képernyőjén.
14+5 magyar képviselő
A magyarországi néppárti delegáció vezetője Szájer József, akit Orbán Viktor az új magyar alaptörvény elkészítésével bízott meg a ciklus elején. Szájer a néppárti frakcióban igen magas pozíciót tölt be, gyakorlatilag ő a képviselőcsoport második embere, aki a szavazásokat vezényli. A Fidesz delegációjában ül az Európai Parlament egyetlen roma származású képviselője, Járóka Lívia: a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságban dolgozik és ő a romaintegrációs programok brüsszeli élharcosa. Az EP egyetlen siket képviselője, Kósa Ádám a Fogyatékosságügyi Munkacsoport elnöke, és elsősorban azért küzd, hogy az EU támogassa és segítse a leszakadó közösségeket. A plenáris üléseken rendszeresen jelnyelven szólal föl.
A 14 Fidesz-KDNP-s képviselőn kívül az összes határon túli magyar delegált is az EPP frakcióban foglal helyet. Bauer Edit és Mészáros Alajos a szlovákiai Magyar Közösség Pártját (MKP) erősíti, Tőkés László, Sógor Csaba, és Winkler Gyula az RMDSZ listáján jutott a parlamentbe.
Rovataink a Facebookon