26:2 – Juncker lesz Európa új ura

2014.06.27. 17:02 Módosítva: 2014-06-27 17:38:56
Pénteken meggyőző fölénnyel döntött az EU-csúcs arról, ki legyen az Európai Bizottság új elnöke. A luxemburgi Jean-Cluade Juncker 26:2 arányban kapott támogatást, Orbán volt az egyik ellenszavazó. Semmi izgalmat nem tartogat a leendő elnök személyisége, kritikusai szerint pont ezért alkalmatlan is arra, hogy felrázza az uniós politikát jelenlegi fásultságából.

A brüsszeli EU-csúcson a tagországok állam- és kormányfői 26:2 arányban a volt luxemburgi miniszterelnök Jean-Claude Junckert jelölték az Európai Bizottság elnöki posztjára. A Junckert már korábban is ellenző David Cameron brit miniszterelnök és Orbán Viktor szavazott ellene.

A brit kormányfő szavazást kért, de biztosra lehetett venni, hogy elveszíti majd. Juncker mellett teljes mellszélességgel csak most hétvégén álltak ki európai vezetők, ráadásul nem is párttársai, hanem szocialisták, de az új Parlamentben a legtöbb helyet szerző Európai Néppárt csúcsjelöltjeként már az Európai Parlamenti választások óta ő volt a legesélyesebb arra, hogy José Manuel Barroso utódja legyen.  Az Európai Parlament még júliusban szavazhat Junckerről.

Jean-Claude Juncker

  • 1954-ben született a luxembourgi Redange-sur-Attertben.
  • Házas, nincs gyereke.
  • 18 éven át volt Luxembourg miniszterelnöke, összesen 20 éven át töltötte be a pénzügyminiszteri posztot.
  • 2005-től nyolc éven át vezette az eurócsoportot (az eurózóna pénzügyminisztereinek ülése).
  • Két évtizede az európai politika állandó szereplője, nincs nála tapasztaltabb játékos jelenleg az európai mezőnyben.
  • A háttéralkuk és a kompromisszumok embere. Kritikusai szerint éppen ezért alkalmatlan a bizottsági elnöknek.
  • Láncdohányos, és a pletykák szerint az alkoholt sem vetette meg.

Az ember, aki már mindent látott

Az idén hatvanéves Jean-Claude Juncker egy luxemburgi acélipari munkáscsalád gyermekeként már fiatalon belépett a Luxemburgi Keresztény Szakszervezetbe. Húsz évesen csatlakozott a Keresztényszociális Néppárthoz, ahol negyven éve politizál. Keresztény-konzervatív világnézetű, de gazdasági kérdésekben inkább szabadpiaci elveket vall. Elkötelezett támogatója az Európai Uniónak, amiben személyes politikai tapasztalatai is szerepet játszanak, hiszen a kicsi és nyitott Luxemburg fejlődése és gazdagodása elsősorban a többi uniós országgal való együttműködésen alapul.

Juncker jelenleg Európa legtapasztaltabb politikusa. Összesen 19 éven át volt miniszterelnök, előtte csaknem egy évtizeden keresztül szolgált miniszterként. Kulcsszerepe volt az Európai Uniót létrehozó Maastrichti szerződés, valamint az euró létrejöttéhez vezető Gazdasági és Monetáris Unió kitárgyalásában.

A luxemburgi politikus előnyeként a támogatói a több évtizedes rutint és tapasztalatot hozzák fel, míg kritikusai pont ugyanezen a vonalon támadják. Az ellentábor szerint Juncker egy olyan politikus-generációhoz tartozik, amely Európa jövőjét kizárólag az egyre szorosabb együttműködésben tudja elképzelni.

Ez a politikusgeneráció a kritikusok szerint hozzászokott ahhoz, hogy a választók akaratától függetlenül, szivarfüstös szobák mélyén kötött alkukkal fűzzék egyre szorosabbra az európai integrációt. Pontosan az ilyen alkuk miatt távolodott el az EU az emberek mindennapjaitól – folytatódik az érvelés – és ezért szimbolikus és gyakorlati szempontból is rossz választás Juncker.

Tény, hogy Jean-Claude Junckernek jobban mennek a halk szavú egyezkedések, mint a nyilvános beszédek. Az EP-választás előtt rendezett EB-elnökjelölti vitákon végig szürke és visszafogott volt, a nyugat-európai országokra koncentráló kampánykörútjain pedig állítólag még a saját aktivistái is arra panaszkodtak, hogy képtelen lelkesíteni az emberekben.

Nem a nép gyermeke

Márpedig az új bizottsági elnök legfőbb feladata éppen az lenne, hogy visszaállítsa az emberek megrendült bizalmát az Európai Unióban. Erősen kérdéses, hogy Juncker vajon képes lesz-e betölteni ezt a szerepet.

Ahhoz ugyanis, hogy a Bizottság elnökéből ismert és népszerű ember legyen, fajsúlyos kérdésekben markáns álláspontot kell képviselni. Viszont mindezt úgy kell megtennie, hogy közben 28 tagállami vezető között egyensúlyoz, és üzenetét úgy fogalmazza meg, hogy azt a nemzeti politikai keretekhez szokott választók is megértsék.

Ezzel a lehetetlennek tűnő feladattal elődje, José Manuel Barroso nem is nagyon próbálkozott. A belpolitikai vitákba szinte sosem nem avatkozott be, a kockázatos témákat nem vállalta fel, ugyanakkor olyan ügyeket sem talált, amelyek mögé nemzeti hovatartozástól függetlenül az európaiak többsége felsorakoztatható. Márpedig dráma és konfliktus nélkül az európai politika sokszor unalomba fulladt, az Európai Bizottság vezetőjének megszólalásai pedig olyanok voltak, mintha egy nagyvállalat éves részvényesi közgyűlése előtt mondták volna őket.

Mit mondanak a magyar pártok?

A Policy Solutions pénteki konferenciáján meghallgattuk, hogy mit mondanak a magyar EP-képviselők Junckerről.

Fidesz: semmit, nem vettek részt a beszélgetésen. A hét elején azt a választ kaptuk az EP-delegációjuktól, hogy a kérdés „nem aktuális”.

MSZP, Ujhelyi István: Az MSZP meg fogja szavazni Junckert, az EP szocialista frakciójával együtt. „Oltári öngólt lőtt megint Orbán Viktor. Ömlik mindenkiből az Orbánt érő kritika az EP folyosóján.”

DK, Niedermüller Péter: „Mit gondolok Junckerről? Én például személy szerint semmit. Az teljesen világos, hogyha az EPP megszerezte a legtöbb szavazatot, akkor ő állíthat jelöltet, és ő a legitim jelölt.”

LMP, Meszerics Tamás: „Amellett fogok érvelni, hogy a zöld frakció ne vegye magára a felelősséget, hogy egy olyan politikust támogat, aki alakítója volt annak a politikának, ami Európát válságba juttatta.”

Együtt-PM, Jávor Benedek:  „Ha az EPP kap többséget, akkor kutya kötelességünk támogatni, hogy az EPP jelöltje megkapja a lehetőséget a programalkotásra. Az egy más kérdés, hogy ezt a programot valószínűleg nem tudjuk majd elfogadni.”

Jobbik: Nem vettek részt a beszélgetésen, de Juncker ellen szavaznak.

Mi baja van Junckerrel Orbán Viktornak?

David Cameron mellett a luxemburgi jelölt leghangosabb ellenzője Orbán Viktor volt. A magyar miniszterelnök a Bild című német lapnak még egy hete is azt mondta, hogy „megígértem a választóimnak, hogy Junkcker útját állom.”

Ilyen ígéretet mi nem találtunk, sőt a Fidesz programot sem készített az országgyűlési vagy az EP-választásra, amiből a kormány Európai Unióval kapcsolatos elképzelései látszanának. Ezért a közelmúltban elhangzott nyilatkozatok, és háttérbeszélgetéseink alapján összeszedtük azokat az érveket, amelyek miatt Orbán Viktor ellenezheti a luxemburgi jelölését.

  • Az eljárás: a már idézett Bild-interjúban Orbán kifejtette, hogy nem támogatja a Juncker jelöléséhez vezető eljárást. Erről részletesen írtunk korábban: azzal, hogy az európai pártok a választás előtt jelölteket állítottak, lényegében elvették a jelölés jogát az európai állam- és kormányfőktől. Ezt a legtöbb európai vezető lenyelte, többen úgy nyilatkoztak, hogy ezzel erősödött a folyamat demokratikus jellege. Orbán viszont azt mondja, hogy előzetes jelöltállításról szó sincs az uniós alapszerződésben, tehát az eljárás nem legitim.
  • A régi viták: Juncker egykori helyettese Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, és párttársa Viviane Reding igazságügyi uniós biztos többször nekimentek a magyar kormány intézkedéseinek. Ebben Juncker nagyon is támogatta Redinget, amit még a választások előtt ki is emelt egy interjúban az osztrák Der Standardban. Orbán nyilván nem szeretné, ha Juncker bizottsági elnökként ezt a szokást követné. Állítólag az is zavarta, hogy Juncker az eurózóna pénzügyminisztereinek elnökeként nem lépett fel elég határozottan a költségvetési adatokkal trükköző Gyurcsány-kormány ellen (a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy ebbe a kérdés az eurózóna elnökeként túl sok beleszólása nem is lehetett volna Junckernek).
  • ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnöke a szürke technokrata szerepből kitörjön, bizony rázósabb témákat is be kell vállalnia. A magyar kormány az elmúlt négy évben számos ilyen témát szolgáltatott, és ezekből a közeljövőben sem lesz hiány. Elég, ha a paksi beruházás kapcsán kiírandó közbeszerzésekre, a Déli Áramlat megépítésére, vagy a magyar bankszektor újraosztására gondolunk. Nem kell túl nagy fantázia ahhoz, hogy ezekből az ügyekből például a kontinens energiafüggőségének csökkentése, vagy a vállalkozás szabadsága kapcsán európai témákat faragjanak.
  • Orbán és Juncker EU-ról alkotott nézetei alapvetően különböznek. A luxemburgi a föderáció irányába mozdítaná a 28 tagú blokkot, bár valószínűleg sokkal lassabban és óvatosabban, mint azt kritikusai várják tőle. A magyar miniszterelnök viszont ezzel ellentétben növelné a nemzetállamok függetlenségét. A következő öt évben elképzelhető, hogy az európai vezetők megint hozzányúlnak az uniós alapszerződéshez, és újragondolják az EU és a tagállamok kapcsolatát. Nem mindegy, hogy a legerősebb uniós intézmény vezetője milyen jövőképpel rendelkezik.

Mi történik ezután?

Az uniós alapszerződés szerint az állam- és kormányfők által előterjesztett elnökjelöltről az Európai Parlament dönt július első hetében. Az EP szinte biztos, hogy meg is szavazza Junckert, hiszen a brit torykat soraik között tudó Európai Konzervatívok és Reformerek Frakciót leszámítva az összes többi jelentős politikai csoport előzetesen támogatta a luxemburgit.

Az MSZP örül

"Abban vagyunk érdekeltek, hogy Magyarország és az Európai Bizottság együttműködése a jövőben sikeres és eredményes legyen. Biztosak vagyunk abban, hogy Jean-Claude Juncker partner lesz egy szolidárisabb, megújuló, munkahelyeket teremtő Európa megépítésében, és ebben számíthat a magyar szocialisták képviselőinek a szavazataira is az Európai Parlamentben" - ezt az MSZP közölte, miután elsöprő többséggel Junckert jelölték.

A szocialisták szerint Orbán Viktor – Juncker elnöki jelölését elutasító legújabb szabadságharcos fellépésével - ismételten szembe került az Európai Unió tagállamainak túlnyomó többségével, és látványos vereséget szenvedett.

Szerintük az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázó Jean-Claude Juncker programja összeegyeztethető a magyar nemzeti érdekekkel. "Orbán Viktor nem a magyar nemzeti érdekeket képviseli. Magatartásával tovább erősíti Magyarország elszigetelődését, az országunkról 2010 óta kialakult negatív képet" - írta a párt. 

A brit kormányfő nagyon szomorú

David Cameron is Juncker jelölése ellen szavazott.  "Szomorú nap ez Európa számára" - mondta.  "Az a veszély fenyeget, hogy megrendül a nemzeti kormányok helyzete" - mondta Cameron. Juncker jelölése "súlyos hiba", és miatta nehezebb lesz Nagy-Britanniát bent tartani az Európai Unióban, valamint nehezebb lesz megreformálni is az EU-t, amely "változásért" kiált - közölte.

"Úgy gondolom, hogy Nagy-Britannia nemzeti érdeke az EU megreformálása, népszavazás megrendezése erről a reformról, és annak támogatása, hogy maradjunk bent egy megreformált EU-ban. Nehezebb lett ennek megvalósítása? Igen" - jelentette ki.

Cameron egyébként rögtön a döntés után, egy Twitter-üzenetben úgy fogalmazott: "megmondtam az európai vezetőknek, hogy ezt egész életükben sajnálhatják majd."

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!