Az EP felfüggesztheti KG Béla mentelmi jogát
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
- Kirepült egy Boeing 737-es repülőgép futóműve felszállás közben
- Tarjányi Péter: Pokoli helyzet lesz Ukrajnában az elkövetkező hónapokban
- Öt migráns is a vízbe fulladt a La Manche csatornánál, többeket letartóztattak
- Bíróság előtt a volt északír demokrata vezető
- Egy kígyó miatt kellett szerelvényt cserélni a japán sinkanszennél
Az EP elnöke a mai ülésen bejelentette, hogy a magyar hatóságok kérték Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Kovács ügye májusban pattant ki: a képviselő a gyanú szerint Moszkvának kémkedett Brüsszelben, illetve éveken át segített orosz pénzeket a Jobbik környezetébe juttatni, és elsősorban ennek köszönhette példátlanul gyors előmenetelét a jobboldali radikális pártban.
A plenáris-bejelentést követően az EP jogi ügyekkel foglalkozó bizottsághoz kerül a kérdés. Ők leghamarabb július 7-én, a Jogi Bizottság első ülésén tárgyalhatják. Ha ekkor nem foglalkoznak a kérdéssel – amire van esély, tekintve, hogy ezen az ülésen választ magának a bizottság elnököt, és fogadja el a munkarendjét – akkor csak szeptemberben kerülhet napirendre Kovács Béla ügye.
Mi fog történni Kováccsal?
A bizottság zárt ülésen meghallgatja Kovács Bélát, és kijelöl egy jelentéstevőt, aki az érintettel, illetve a hatóságokkal együttműködve lefolytatja a vizsgálatot. Ez akár több hónapot is igénybe vehet.
A jelentéstevő az összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére, vagy fenntartására, amiről a bizottság szavaz. A jelentéstevő elsősorban azt vizsgálja, hogy a megfelelő hatóság terjesztette-e be a kérést, illetve, hogy a kérés nem politikai természetű-e. A bizottsági szavazást követően az ügy az EP plenaries ülése elé kerül, amely szintén szavaz arról, hogy felfüggeszti, vagy fenntartja a képviselő mentelmi jogát.
Eddig három magyar ügy volt
Magyarországról eddig háromszor kérték a hatóságok EP-képviselők mentelmi jogának felfüggesztését Morvai Krisztina, Deutsch Tamás és Hankiss Ágnes ügyében.
Morvai mentelmi jogát egy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt rágalmazás miatt folyó eljárásban kérte a bíróság még 2010-ben, és az EP jóváhagyta a felfüggesztést. Ugyanebben az évben szintén rágalmazás miatt kérték Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztését, ám ezt az EP nem hagyta jóvá. Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését pedig 2011-ben, egy kegyeletsértés miatt indított bírósági eljárás kapcsán függesztette fel az EP.
Magyarországról egyébként viszonylag kevés ilyen kérelem érkezik. Ebben a műfajban az abszolút favoritnak az olaszok számítanak, őket nagyjából holtversenyben követik a németek és a franciák, majd a lengyelek, és az osztrákok következnek. Akit további részletek érdekelnek, itt böngésszen.
Rovataink a Facebookon