Juncker több nőt akar, de Európai Egyesült Államokat nem

További Eurologus cikkek

Az Európai Parlament jóváhagyta Jean-Claude Juncker jelölését. Összegyűjtöttük, hogy mit ígért az Európai Bizottság új elnöke.

422 támogató és 250 ellenszavazat mellett választotta meg kedden kora délután elsősorban a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális frakció támogatásával az Európai Bizottság elnökének a luxemburgi Jean-Claude Junckert az EP. A folyamatról itt és itt, az új elnökről itt olvashat részletesen.

A szavazást háromórás vita előzte meg, de Juncker már hetek óta egyeztet vezető európai politikusokkal arról, hogy bizottsági elnökként milyen feltételek mentén kormányozza az Európai Uniót. A politikai erőviszonyok kiegyenlítettsége miatt Junckernek a jobb- és a baloldal felé is gesztusokat kellett tennie.

Az angolul, franciául és németül felváltva felszólaló elnök arról beszélt, hogy az Európai Unió elszakadt az európai polgároktól, ezért változnia kell. „Reformokra van szükség számos területen, elsősorban a gazdasági kérdésekben. Az EU közös piacának kiterjesztése nem történhet a szociális piacgazdaság rovására” – fogalmazott.

Befektetések és enyhülő gazdasági szigor

Juncker bejelentette, hogy 2015 februárjában új európai szintű befektetési tervet mutat be, amely magánforrások bevonásával 300 milliárd eurót fordítana Európa újraiparosítására. A pénzt a tagállamok között osztanák szét, akik infrastruktúra-fejlesztésre, elsősorban a szélessávú internet, az energia- és közlekedési hálózatok fejlesztésére, kutatás-fejlesztésre és a megújuló energiaforrások kiaknázására lehetne fordítani. A pénzt részben az EU strukturális alapjából csoportosítanák át, egy másik részét az Európai Befektetési Bank adná.

Az Európai Unió a Stabilitási és Növekedési Paktumnak nevezett szabályrendszer alkalmazásával próbálja kikényszeríteni a tagállamok felelős költségvetési gazdálkodását. A paktum írja elő többek között azt, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alá kell szorítaniuk a tagállamoknak, illetve azt, hogy az államadósságnak csökkennie kell, ha mértéke meghaladja a bruttó nemzeti termék 60 százalékát. Ha ezt nem teljesíti valamelyik ország, akkor indul a túlzottdeficit-eljárás, amely végső soron akár az uniós támogatások felfüggesztéséhez is vezethet, ahogy azt Magyarország 2012-ben majdnem megtapasztalta.

A gazdasági válság óta az Európai Bizottság új ellenőrzési és szankcionálási jogköröket kapott, amivel jelentős nyomást tud gyakorolni a tagállamokra. Juncker nem ígérte, hogy enyhítene ezeken a szabályokon, de hajlandó azokat rugalmasabban értelmezni. Senki nem tudja pontosan, hogy mit jelenthet a rugalmas értelmezés, de valószínűleg azt, hogy a Bizottság hajlandó lesz szemet hunyni a kisebb negatív kilengések felett. Ez elsősorban a kevésbé versenyképes déli eurózónatagoknak kedvezhet, akik az ideiglenesen megnövekedő költségvetési mozgásteret a gazdasági növekedés beindítására, a munkanélküliség letörésére, vagy bizonyos régóta halogatott reformok végrehajtására használhatják.

Juncker azt is megígérte a múlt héten a szocialista frakciónak, hogy a gazdasági portfóliót egy baloldali politikusnak adja. A találgatások szerint a holland Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport jelenlegi elnöke és holland pénzügyminiszter, illetve a korábbi francia pénzügyminiszter, Pierre Moscovici esélyes a posztra.

Nem lesz Európai Egyesült Államok

A luxemburgi politikussal szemben Orbán Viktor magyar és David Cameron brit kormányfő is azzal érvelt, hogy túlzottan föderalista. Elsősorban a britek megnyugtatására Juncker rendszeresen hangsúlyozza a nemzetállamok fontosságát, és kijelentette, hogy egyáltalán nem akarja az Európai Egyesült Államok létrejöttét. „A nemzetállamok nem ideiglenes történelmi képződmények, hanem örökké létezni fognak” – mondta.

A távozás gondolatával játszó briteknek „fair deal”-t ajánlott, ami valószínűleg azt jelenti, hogy a britek benntartása érdekében készen áll az EU-tagság egyes elemeinek újratárgyalására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a briteknek minden engedményt megadna, a tagságból járó előnyöknek és kötelezettségeknek egyensúlyban kell maradniuk.

Juncker arról is beszélt, hogy az európaiként büszkék lehetünk arra, hogy az EU tagjai között fél évszázada béke van, hogy a kontinens gazdasága a 2008-as világgazdasági válság megtorpanását leszámítva folyamatosan fejlődött, hogy az európai népek közötti évszázados ellentétek enyhültek. „Büszkék lehetünk az euróra is, amely védelmet nyújtott a világgazdasági válság idején” – fogalmazott az elnök.

Energia, bevándorlás, digitális gazdaság

A gazdasági fejlődés beindítása mellett Juncker programjában kiemelt szerepet kap az európai energiaunió, az ezer sebből vérző európai bevándorláspolitika és a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása.

Az energetikai kérdésekben való szorosabb együttműködés már régóta az asztalon van, de a témának újabb lökést adott az orosz–ukrán konfliktus. Szó van arról, hogy az EU tagállamok egymással koordinálva tárgyaljanak az orosz energiavásárlásokról, és ne egymás rovására igyekezzenek különalkukat kötni. Folytatódik az európai energiahálózat összekapcsolása, amely a változatosabb beszerzési és szállítási lehetőségekkel csökkenti az európai országok és főleg a keleti EU-tagok energiafüggőségét.

A nemzeti energiamixek összeállítása továbbra is tagállami kompetencia lesz, tehát a magyar kormány dönt arról, hogy megépíti-e Paks II-t, és ezzel tovább növeli az atomenergia arányát, vagy sem. Viszont tovább kell növelni a megújuló energiahordozók arányát, a tervek szerint 2030-ra uniós szinten a teljes energiafogyasztás 30 százalékának zöld forrásból kell termelődnie.

Biztos, hogy több pénzt kell áldozni az EU bevándorláspolitikájára, a közösség déli és keleti határaihoz ugyanis évről évre egyre több gazdasági és politikai menekült érkezik. A menekülthullámokkal küzdő országok elsősorban azt várják a többiektől, hogy az eddiginél több pénzt áldozzanak erre a célra, megerősítsék az EU közös határőrizettel foglalkozó ügynökségét, és több szolidaritást vállaljanak a befogadott, illetve az elutasított menedékkérők helyzetének rendezésében.

„500 milliárd eurós gazdasági növekedést és több százezer új európai munkahelyet eredményezhet az, ha sikerül lebontani az európai digitális piac fejlődését akadályozó tényezőket” – mondta Juncker. A kolosszális növekedési ígéretek mögött azonban nehezen kezelhető problémák tornyosulnak.

Nagy európai vállalatok, mint a német Siemens, a finn Nokia vagy a francia Alcatel tíz éve még a digitális technológia élvonalához tartoztak. Mára azonban érezhetően nőtt Európa elmaradása ez Egyesült Államokhoz képest ezen a téren.

Juncker most azt ígéri, hogy megfordítja a trendet, de ehhez nemcsak az Egyesült Államokhoz képest szigorú európai szabályozási környezeten kell változtatni, hanem rengeteg pénzt kellene költeni a digitális infrastruktúra fejlesztésére. Senki nem tudja például, hogy honnan kotorják elő a tagállamok azt a 270 milliárd eurót, amit a szélessávú mobilinternet-, illetve az üvegszálas kábelhálózat hálózat fejlesztésére kellene elkölteni.

Egy ideig vége a bővítésnek

„Az elmúlt 10 évben 13 új taggal bővült az Európai Unió. A bővítés hatalmas siker volt, de most meg kell emésztenünk a történteket. Ezért a következő öt évben biztosan nem fog bővülni az Európai Unió” – fogalmazott Juncker, ami magyar szempontból azért is érdekes, mert Navracsics Tibor biztosi jelölése kapcsán kormányzati körökből többször is hallottuk, hogy a kormány a bővítési portfóliót nézte ki magának.

A bővítéssel együtt valószínűleg a humanitárius segélyezéssel, fejlesztéspolitikával és külkereskedelemmel foglalkozó biztosok is valamilyen formában alá lesznek rendelve az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének.

A főképviselő személyéről Juncker azt mondta, hogy egy tapasztalt, erős politikust szeretne látni a pozícióban, aki az eddigieknél hatékonyabban, „valódi európai külügyminiszterként” látja el feladatát.

Küldjetek több nőt!

Könnyen lehet, hogy Juncker első komolyabb politikai csatáját nem a tartalmi kérdésekben vívja majd meg, hanem a női biztosok aránya kapcsán. A jelenlegi testületben 28-ból kilenc női biztos van, Juncker legalább tízre szeretné emelni a számukat. A jelölés joga azonban a tagállami kormányokat illeti. Eddig egyetlen női biztosjelölt neve merült fel komolyan , Federica Mogherini, olasz külügyminiszteré.

A múlt héten a jelenlegi Bizottság női tagjai közös levélben fordultak Junkcerhez, azt követelve tőle, írjon levelet a tagállamoknak, amiben világossá teszi, hogy több női biztost szeretne látni az új testületben. Egy Junckerhez közel álló forrás úgy fogalmazott, hogy egy olyan biztosi kollégium, amiben csak két-három nő dolgozik, nem lenne hiteles és legitim. Junckernek bizottsági elnökként elvileg megvan a lehetősége arra, hogy visszautasítsa a tagállam által előterjesztett jelöltet, de arra még nem volt példa, hogy a nemek közötti egyensúly miatt utasítsanak el valakit.