Kevesebb EU-s beruházási pénz, mint hét éve, de így is jól járunk
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Lemondott a lengyel kulturális miniszter, Bartlomiej Sienkiewicz, hogy induljon az EP-választáson
- Meghalt Frank Field, volt munkáspárti miniszter
- David Pressman a kormány békejavaslatát bírálta
- Izrael ismét arra készül, hogy megtámadja Rafah városát
- Magyar Péter hangfelvétele miatt blokkolhatják újra a Magyarországnak járó uniós pénzeket
- Kirepült egy Boeing 737-es repülőgép futóműve felszállás közben
- Tarjányi Péter: Pokoli helyzet lesz Ukrajnában az elkövetkező hónapokban
- Öt migráns is a vízbe fulladt a La Manche csatornánál, többeket letartóztattak
- Bíróság előtt a volt északír demokrata vezető
- Egy kígyó miatt kellett szerelvényt cserélni a japán sinkanszennél
Múlt pénteken az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország stratégiai tervét az Unióból érkező strukturális és beruházási támogatás felhasználására. Lázár János kedden azt mondta, hogy még soha nem kaptunk ennyi pénzt az Európai Uniótól.
Az igazság az, hogy a most megnyitott forrásokból a következő hét évben kevesebb támogatásra pályázhatunk, mint ugyanezekből 2007 és 2013 között, de így is majdnem mi járunk a legjobban az összes tagállam közül.
Az EUrologus utánanézett a számoknak: a strukturális és beruházási alapok felhasználását tekintve hárommilliárd euróval kisebb összeget irányoztak elő Magyarországnak, mint az előző hétéves ciklusban. A korábbi 28,4 milliárddal euróval szemben most 25,4 milliárdra leszünk jogosultak a regionális fejlesztési, a szociális, a kohéziós, a halászati és a vidékfejlesztési alapokból. Ahol nyerünk, az a közvetlen agrártámogatás, ami nem része a most elfogadott partnerségi megállapodásnak. Viszont ott is csak nagyjából 2,5 milliárdot. És az inflációval nem is számoltunk.
Elég nagyot szakítunk
Ha megnézzük, hogy mekkora Magyarországon az egy főre jutó támogatás, kiderül, hogy így is az EU-s strukturális és beruházási politika egyik legnagyobb haszonélvezői vagyunk: csak az észtek, a szlovákok, a litvánok, a lettek és a horvátok nyernek többet nálunk fejenként.
A teljes támogatási összeget tekintve is az előkelő hetedik helyen állunk. Lengyelország viszi el a legnagyobb szeletet, a teljes keret majdnem ötödét. Meglepő módon a Magyarországnál sokkal népesebb Románia alig kap több pénzt, mint mi, a hétmillió fős Bulgária pedig kevesebb, mint feleannyit, pedig mindkét ország a miénkhez hasonló, illetve jobb feltételekkel pályázik a Regionális és a Kohéziós Alapból odaítélhető pénzekre. Bulgária, és különösen Románia nehézségekkel küzd a pályázati pénzek lehívásában, a jelenlegi ciklusban rendelkezésre álló keretet biztosan nem tudják már kimeríteni.
A palyazat.gov.hu oldalon található számláló szerint a magyarországi kifizetések hatezer milliárd forintnál tartanak, ami az előző keret 73%-os felhasználását jelenti. A Bizottság 2015. december 31-ig kiállított számlákat tud befogadni, a kifutó projekteket eddig kell befejezni.
Honnan jön a pénz?
A strukturális és beruházási alapok, melyek felhasználását a partnerségi megállapodás szabályozza:
Európai Regionális Fejlesztési Alap
Összpontosított támogatás
Idén először kerül rá sor, hogy öt különböző támogatási alap felhasználását egy átfogó stratégiába gyúrják minden tagállamban. A most jóváhagyott partnerségi megállapodás azokat a nagy beruházási prioritásokat tartalmazza, amelyekre a tagállamok a következő években az uniós támogatást leginkább szeretnék fordítani. A terv összefogja a regionális fejlesztés-, a szociális, a kohéziós, a halászati és a vidékfejlesztési politikát, és a kormányok közösen készítik el az Európai Bizottsággal. Az Európai Unió azt reméli, hogy a program így a korábbinál eredményesebben ösztönzi a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. A magyar terv, melynek teljes szövege itt elérhető, ezek mellett a gazdasági szereplők versenyképességének javítását, az energia- és erőforrás-hatékonyság növelését, valamint a helyi és térségi fejlesztéseket jelöli meg fő célként.
Míg a partnerségi megállapodás a fő célkitűzéseket fekteti le, a konkrét intézkedéseket és pályázati terveket a később véglesítésre kerülő operatív programok tartalmazzák majd. Ezeket a Bizottság a következő hónapokban egyenként hagyja jóvá.
Magyarország az elsők között küldte be a saját megállapodás-tervezetét idén márciusban, azonban a tárgyalások elhúzódtak, és végül tizenhatodikként bólintott rá a Bizottság. Az operatív programok közül egyetlenegy, egy dán tervezet kapott zöld utat, a maradék több, mint kétszáz még tárgyalás alatt áll.
Rovataink a Facebookon