Orbánék homoerotikus balettal kápráztatják el Barrosót

2014.09.11. 18:57

Az Európai Bizottság jövő hónapban leköszönő elnöke, José Manuel Barroso csütörtökön Budapesten járt. A látogatás fő célja az volt, hogy átadja és aláírja a Magyarország és az Európai Bizottság közötti partnerségi megállapodást, ami alapjaiban meghatározza, hogyan költ majd el Magyarország több mint 25 milliárd eurónyi támogatást 2014 és 2020 között (a partnerségi megállapodásról ebben a cikkünkben írtunk bővebben). De a Bizottság elnöke nem csak adott, kapott is valamit Budapesten: egy díszdoktori címmel is gazdagodott, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem nyújtott át számára.

A politikus rutinos díszoklevél-átvevő, saját önéletrajza szerint eddig több mint harminc tiszteletbeli egyetemi címet kapott Brazíliától Lengyelországon át Új Zélandig. Arról, hogy ezúttal ne legyen túl kényelmes dolga, baloldali tüntetők próbáltak gondoskodni, de a 2 órára meghirdetett tiltakozásnak húsz perccel a később sem volt még jele, csak két rendőr lézengett a Corvinus főbejáratánál. A Munkáspárt sajtóközleménye szerint a rendőrség is csak az utolsó percekben tudta meg, pontosan melyik kapuhoz is érkezik az „európai neoliberalizmus keresztapja”. (Ironikus, hogy Barroso egyébként egy szélsőbaloldali ifjúsági szervezetben kezdte politikai tevékenységét.)

2004 volt Európa igazi újraegyesítése

A meghirdetett tiltakozás ellenére Barroso bejutott az épületbe, és átvehette oklevelét. Mint mondta, különösen izgatott, hogy most kapta meg a díszdoktori címet, amikor Magyarország tíz éve az EU tagja. Magyarország 2004-ben kilenc másik országgal lépett be az EU-ba, amelyeket az eltökéltség egyesített, hogy most meghatározhatják saját sorsukat. Ez pedig szerinte nem bővítés, hanem inkább Európa igazi újraegyesítése volt. A tagság az eltelt idő alatt átalakította ezeket az országokat, hozzájárulva többek között az intézményeik megújításához és a társadalmaik újjáépítéséhez. Nem felejtette el hozzátenni, hogy a ma aláírt partnerségi szerződés is fontos szerepet játszik az ország növekedésében és fejlődésében.

Abban, hogy a 2004-ben kezdődött elnöksége óta 15-ről csaknem duplájára emelkedett a tagállamok száma, az EU „elképesztő ellenállóképességének” jelét látta, hiszen mindeközben előbb egy alapszerződések körüli, majd a második világháború óta beköszöntött legnagyobb gazdasági válságot kellett kiállniuk. Elismerte, hogy néha nem a legambiciózusabb döntések születtek, de a Bizottságnak sokkal nagyobb ereje van, mint tíz éve, az Európai Központi Banknak pedig elképzelhetetlennek tűnt, hogy a maival megegyező jogai legyenek. Arra biztatta a magyarokat: álljanak ki az EU mellett.

Brüsszel nem külföld

 A hazai közönségnek nem felejtette el kiemelni, hogy az EU nem csak egy piac, hanem olyan értékek közössége, mint a nyitott társadalmaké és piacoké, a szabadságé, a demokráciáé, a jogállamiságé és az integrációé. „Nem az állam, az Európai Unió vagy bármilyen más politikai konstrukció a fontos” – jelentette ki, azok csak csak szolgálni hivatottak az embereket. Leszögezte, hogy Európa csak nemzetállamokra épülhet, nem azokkal szemben. A szuverenitás nem tűnik el, ha megosztják, hanem épphogy erősödik, hangzott el az ellentmondás klasszikus uniós feloldása.

Barroso üzent azoknak is, akik a tagállamokból külföldi hatalmat látnak az EU-ban. “Magyarország legalább annyira az EU, mint bármelyik más ország, a nemzeti érdekek hatékony képviseletéhez pedig az EU középpontjában kell lenni, és részt venni folyamataiban” – taglalta.

A norvég-magyar vita nem a Bizottság ügye

Az átadás utáni sajtótájékoztatón Barrosót a norvég kormány által Magyarországra kért EU-szankciókról is megkérdezték. A Bizottság elnöke leszögezte, hogy az ügy szigorúan véve nem a Bizottságra, hanem Magyarországra és Norvégiára tartozik, de természetesen figyelemmel követik az eseményeket és nyílt párbeszédet folytatnak Budapesttel. A kérdésre válaszul, hogy veszélyben látja-e a magyar demokrácia konszolidációját, úgy fogalmazott, hogy a demokrácia egy folyamat, amelyen mindig lehet javítani, és ha kihívásokkal néznek szembe, azokat kezelni kell. Emlékeztetett, hogy a múltban komoly viták voltak a Bizottság és a magyar kormány között, utóbbi pedig javított néhány intézkedést. Nem csak a közösségi jogot, hanem a jogállamiság alapvető szellemiségét is tiszteletben kell tartan - figyelmeztetett.

Meghívó férfibalett-komédiára Orbántól estére

A leköszönő bizottsági elnök hivatalos programjának része még egy-egy látogatás az Európai Innovációs és Technológiai Intézetbe, valamint a Bizottság magyar képviseletéhez. A hivatalos programok után estére az Európai Bizottság szóvivőjétől származó információnk szerint Orbán Viktor miniszterelnök az Operaházban látja vendégül Barrosót. Ma este a műsoron, előbb a legkorábbi klasszikus-romantikus balettkoreográfia, A Szilfid kerül színre, hogy azután egy könnyed balettkomédiával, a Trójai játékokkal folytatódjon a konzervatív politikusok számára az este.

A Trójai játékok különlegessége – mint azt a Magyar Állami Operaház kiemeli –, hogy „a színen kizárólag férfiak szerepelnek”. „Igazi csemegének számít ez a balett, amelyben a közönséget humorral és nagyszerű férfitánc-élménnyel ajándékozzák meg” – írja az Operaház közleménye, ebből pedig az olvasókat sem szívesen fosztanánk meg:

Most már csak egy kérdésünk van, hogy néz ezek után koalíciós társa, Semjén Zsolt szemébe a miniszterelnök holnap, azután hogy a magyar kultúra helyett egy ilyen áthallásos darabbal kápráztatta el Barrosot a magyar kultúra eme szentélyében.