Navracsics Tibort elgáncsolták Brüsszelben

2014.10.06. 18:15
Az Európai Parlament szakbizottsága az eredeti formájában nem támogatja Navracsics Tibor jelölését az oktatási és kulturális tárca élére. Az EP-képviselők hétfő délután szavazással döntöttek, miután Navracsics múlt szerdai meghallgatása után nem jutottak megegyezésre.

Az Európai Parlament (EP) kulturális és oktatási bizottsága szerint Navracsics Tibor alkalmas ugyan EU-biztosnak, de a testület nem támogatja, hogy a kultúra, az oktatásügy, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság portfólióját kapja meg. Hétfő este külön szavazást tartottak: személyében támogatják (15 igen, 10 nem, 2 tartózkodás), viszont nem javasolják az eredetileg neki szánt tárca élére (14 nem, 12 igen, 1 tartózkodás). A szakbizottság azt javasolja, hogy más tárcába osszák be, vagy módosítsák az eredetileg neki tervezett feladatkört. Egyes értesülések szerint az uniós állampolgárságot érintő ügyek kerühetnének ki a hatásköréből. A döntés egyelőre nem tekinthető véglegesnek, ugyanis a parlamenti szakbizottság véleményét először az EP vezető testületének, az Elnökök Értekezletének küldik meg, amely még dönthet úgy, hogy átengedik Navracsicsot a többi jelölttel együtt.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációja sikerként értékeli Navracsics Tibor szereplését, és gratulál neki ahhoz, hogy személyében támogatták. “Navracsics Tibor felkészültségét érdemben senki nem tudta megkérdőjelezni, alkalmassága mindenki számára világosság vált”, írják. “A parlamenti szakbizottság baloldali többsége ugyanakkor módosítást javasolt a portfólió tartalmát illetően, ahogy ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik” - teszik hozzá.

Válaszaiban több kérdésben is jobban eltávolodott a magyar kormány korábbi álláspontjától, mint azt szóbeli meghallgatásán tette. A honatyák kérdőre vonták a média- és igazságszolgáltatási reformban betöltött szerepe miatt, amiről Navracsics azt nyilatkozta, hogy az egyéni indítványként beterjesztett jogszabálytervezetek több ponton nem tükrözték az ő álláspontját. Az Európai Bizottság által kifogásolt korábbi magyar jogszabályokról azt írta: “Megtanultam azt is, hogy bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban”. A médiatörvényről így írt: “A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak.”

Navracsics Tibort öt másik jelölttel együtt küldték a meghallgatások “vigaszágára”. Négynek tettek föl írásbeli kérdéseket, és egy politikust, a brit Jonathan Hillt behívták még egy vizitre.

Hozzá hasonlóan a francia jelöltnek, Pierre Moscovicinek is írásban tettek föl extra kérdéseket a múlt heti meghallgatása után. Az Európai Parlament költségvetési bizottsága leginkább arra vár választ, hogy a volt francia pénzügyminiszter milyen konkrét intézkedésekkel fogja elérni, hogy a tagállamok ne lépjék túl az államháztartási hiány és az államadósság Európai Unió által megszabott értékét. Franciaország a legnagyobb tagállam, amelyiknek elmaradása van ebben a tekintetben. Párizs ráadásul aznap jelentette be, hogy két év haladékot követően sem tudják tartani az EU 3 százalékos költségvetési hiánycélját, amikor Moscovicit jelölték. Moscovici az EU-s pénzügyi héják ideális céltáblájának bizonyul, és szerepe folyamatos kritikák tárgyául szolgálhat majd a következő öt évben.

Mégis vannak, akik nem Franciaország gyenge pénzügyi teljesítményének tudják be azt, hogy a francia jelöltnek még egy próbatételt kell kiállnia, mielőtt az EP végleges döntést hoz. A másik magyarázat az, hogy a néppárti frakció Moscovici izzasztásával szeretne bosszút állni a baloldalon, akik szerda este megakasztották két néppárti jelölt, a magyar Navracsics Tibor és a spanyol Miguel Arias Cañete sima előrejutását.

Cañete esetében a parlament jogi ügyekkel foglalkozó szakbizottsága is állást foglal hétfőn. Még egyszer megvizsgálják Cañete vagyonbevallását, melyet a spanyol jelölt közvetlenül szerda esti meghallgatása előtt módosított. A legrázósabb ügy vele kapcsolatban az, hogy egészen kinevezése napjáig részvényes volt két spanyol olajcégben. Az EP-képviselők előtt azzal védekezett, hogy azonnal megvált érdekeltségeitől, amint kiderült, hogy az új Európai Bizottságban vezető pozíciót kaphat. A meghallgatáson azonban kiderült, hogy a részvények nem kerültek nagyon messzire: úgy hírlik, hogy Cañete sógora vette át a családi üzletet.

A jelölttel kapcsolatos szakmai kifogás az, hogy az energiaügyek mellett a klímapolitika alakítása is Cañetéhez kerülne. Így aztán egy volt olajmágnás vezényelné az uniós energiapolitika zöldfordulatát.

A cseh jelölt, a liberális Věra Jourová is kapott írásbeli házi feladatot a szerdai meghallgatása után. Jourovát az igazságügyi, fogyasztóvédelmi és esélyegyenlőségi tárca vezetésével bízták meg. Az EP-képviselők többek között rajta kérték számon, hogy kollégája, a cseh pénzügyminiszter miért nem adott még túl két tulajdonában lévő fontos cégen, az élelmiszeripari Agroferten és a Mafra nevű kiadón, amely az egyik legnépszerűbb cseh napilapot, a Mladá fronta DNES-t jegyzi.

A kereskedelmi portfólióra jelölt Cecilia Malström jelölését is írásbeli válaszokat követő szavazásra kellett bocsátani az EP-s szakbizottságban. A svéd politikust elsősorban az Egyesült Államokkal kötendő kereskedelmi és befektetési együttműködésről kérdezték, és meg kellett győznie a képviselőket, hogy nem próbált gyengíteni az európai adatvédelmi előírásokon azért, hogy az amerikaiak kedvére tegyen. A szakbizottság végül támogatta a jelölését.

A legtöbbet a brit Jonathan Hill izgulhat. Az EU-s körökben kívülállónak számító konzervatív politikus hátrányból indult: sokat kellett dolgoznia azért, hogy meggyőzze az EP-képviselőket európai elkötelezettségéről.

Válaszai hagytak némi szakmai kívánnivalót hagytak maguk után , azonban valószínű, hogy azért is citálják még egyszer a bizottság elé, mert ki akarják zárni, hogy a londoni City pénzügyi érdekeit védené az EU fővárosában, illetve, hogy a Parlament ezzel is üzenjen az EU-ból való kilépést fontolgató Nagy-Britanniának. Második meghallgatására kedd délután kerül sor.

Az Európai Parlament szerdán közli végleges álláspontját az összes jelöltről.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!