Áttört az EU-ellenes párt az Egyesült Királyságban

2014.10.10. 11:40
Először szavaztak be a brit parlamentbe UKIP-es képviselőt, miközben a nagyobbik kormánypárt euroszkeptikus hevületében Európa utolsó diktatúrájával hozná egy szintre a szigetországot.

Alaposan belerondított David Cameron brit konzervatív miniszterelnök születésnapjába az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP). Október 9-én az EU-ellenesek egy átállt konzervatívval, Douglas Carswellel szerezték meg első megválasztott parlamenti képviselői helyüket a clactoni időközi választáson - mindezt nagyon magabiztosan, csaknem 60 százaléknyi szavazattal .

A UKIP-nek kedvezett a terep, ahol az idősek magas aránya miatt sok voksra számíthattak, ráadásul az időközi választások általában a protesztpártoknak kedveznek. Ennek ellenére a verseny akár izgalmas is lehetett volna, ha a népszerű londoni polgármester, a parlamenti visszatérését közelmúltban bejelentő Boris Johnson hallgatott volna az őt nógató párttársaira, és ringbe száll. Helyette egy volt vígjátékszínész próbálkozott konzervatív színekben, akinek még Boris Johnson sem emlékezett a nevére - igaz, nem könnyű kitűnni egy olyan színes mezőnyből, amelyben a Zöldek egy ‘60-as évekbeli ufós átverés egyik főszereplőjét indították, és a tomboló őrültek hivatalos képviseletét ellátó Official Monster Raving Loony Party is megjelent.

A tory induló az alábbi videóban megcsodálható, ebben ő a szegény ember Tom Selleck-je papi ruhában: 

BBC Bread- Aveline- She's So Lovely

Irány Belarusz!

A Front National is mérföldkőhöz érkezett

Az EU-ellenes francia Nemzeti Front szeptember 28-án első alkalommal jutott be a felsőházba. „Már csak egy ajtó maradt, hogy kinyissuk: az Elyséé [az elnöki palotáé]. 2017-ben Marine Le Pen meg fogja tenni” - nyilatkozta magabiztosan az egyik újdonsült szenátor, Stéphane Ravier . Egy szeptemberi felmérés szerint a Nemzeti Front vezetője csaknem tíz százalékkal verné a jelenlegi elnököt, a népszerűtlenségi rekordokat döntögető François Hollande-ot, miközben a jobboldalt egyelőre leköti a Nicolas Sarkozy visszatérése körüli belviszály.

Nem a miniszterelnök születésnapja volt az egyetlen buli, amit a UKIP megkeserített a toryknak. A konzervatívok éves konferenciája előtt egy újabb alsóházi képviselőjük jelentette be, hogy lemond a parlamenti helyéről és az időközi választásnak már a függetlenségiekkel vág neki. A 650 tagú alsóházban még ez sem veszélyezteti a konzervatív-liberális koalíció kényelmes többségét, ráadásul a két átpártoló ugyanabból a szűk baráti körből került ki, de az átállások eddig csak az Európai Parlamentben voltak jellemzőek a konzervatívok és a UKIP között.

A közvetett következmények komolyabbak lehetnek, mert a félelem a további “dezertőröktől” tovább húzhatja az euroszkeptikus torykat az integrációellenes irányba. Ez a konzervatívok konferenciáján is látszott, ahol röpködtek az indulatos nyilatkozatok, David Cameron pedig azzal az ötlettel állt elő, hogy ne fogadják el automatikusan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság döntéseit. Ez ugyan nem az Európai Unió, hanem az attól független Európa Tanács tagjai által megkötött Emberi Jogok Európai Egyezménye betartatására felügyel, de a bejelentésnek az EU-ban is volt visszhangja. Az Európai Bizottság leendő első alelnöke, Frans Timmermans parlamenti meghallgatásán óva intett egy hasonló lépéstől. Jelenleg az Európa utolsó diktatúrájaként emlegett Belarusz az egyetlen ország a kontinensen, amely nem tagja az egyezménynek (és az Európa Tanácsnak sem).

A baloldalt is fenyegeti a UKIP

Faramuci helyzet jönne a brit lépéssel

David Cameron bejelentése azért is meglepő, mert a szigetországnak jóval kevesebb vitás ügye volt a strasbourgi bírósággal, mint sok más EU-tagnak, nem is beszélve például Oroszországról. Ráadásul folyamatban van az Európai Unió csatlakozása az egyezményhez, és uniós alapszerződés mondja ki, hogy „az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, [...] az uniós jogrend részét képezik”.

Már nem csak a konzervatívoknak van félnivalója a függetlenségiektől, amit a másik október 9-i időközi választás eredménye is mutat. A körzetet 1983-as létrehozása óta a Munkáspárt tartja, de most ellenőrizni kellett a voksokat, mert a UKIP nem csak a konzervatívokat előzte meg, de a baloldali jelöltet is alaposan megszorongatta.

Nem véletlen, hogy a függetlenségiek Doncasterben, a Munkáspárt vezetője, Ed Miliband körzetében tartották a konferenciájukat. „A tankjainkkal már a Munkáspárt gyepén parkolunk” – figyelmeztetett Nigel Farage, a UKIP elnöke. Főleg a függetlenségiek bevándorlást korlátozó terveire lehetnek fogékonyak a hagyományos munkáspárti szavazók, ezért Chuka Umunna árnyékminiszter is feszegette a munkavállalók szabad áramlásának elvét a Munkáspárt konferenciáján.

A franciák nem piszkálnák az alapelvet

David Cameron is megígérte saját konferenciájukon, hogy igyekeznek újratárgyalni munkavállalók szabad áramlásának feltételeit az EU-ban. A kérdés több régi tagállamban is felmerült, a brit miniszterelnök pedig bepróbálkozott az október 6-án Londonba látogató francia kollégájánál. Manuel Valls azt válaszolta, a személyek szabad áramlásának bolygatása az EU alapjait kérdőjelezné meg, az EU pedig pillanatnyilag nem áll készen az alapszerződései és az intézményei megújítására.

2017-ben jöhet a brit kilépés

Mindenesetre Jean-Claude Junker, az Európai Bizottság következő elnöke korábban ígéretet tett rá, hogy figyelni fognak a brit igényekre. Ennek lehet az egyik jele, hogy az október 8-án megjelent éves uniós bővítési helyzetjelentés szerint a jövőbeli csatlakozók a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó “biztonsági mechanizmusokra” és átmeneti korlátozásokra is számíthatnak.

A hírt örömmel fogadták Londonban, ahogyan azt is, hogy “ pótvizsgáztatás” után végül Jonathan Hill megkaphatja a briteknek kulcsfontosságú pénzügyi szolgáltatásokért és stabilitásért, valamint tőkepiaci unióért felelős biztosi posztot. A sikerekkel a toryk igazolhatják hazafelé, hogy a politikájuk eredményes.

A britek gondjaira azért figyelnek fokozottan Brüsszelből, mert David Cameron korábban elkötelezte magát: ha a 2015-ös választások után egyedül alakíthatnak kormányt, újratárgyalják az EU-tagság feltételeit, majd a ciklus felénél népszavazást írnak ki róla. A hírek szerint ebbe a toryk mostani koalíciós partnerei, a liberálisok is belemennének. Igaz, kicsi rá az esély, hogy marad a mostani felállás, de ha mégis így lenne, mindez azt jelenti, hogy 2017-ben a brit választók dönthetnek, több mintegy negyven évnyi viharos kapcsolat után otthagyják-e a közösséget.