Martonyi: Magyarország a Nyugathoz tartozik

„Az európai integráció része kell, hogy legyünk” – mondta Martonyi János szerda este a London School of Economics budapesti öregdiák-szervezete és a Nemzetközi Kör által rendezett beszélgetésen. Habár a rendezvény témája a „magyar politika a 21. században” volt, az egykori külügyminiszter leginkább arról beszélt, hogy a század, amelyben élünk, mennyire kiszámíthatatlan és bizonytalan. Ha egy kérdező a magyar külpolitikát hozta szóba, néma sündisznó állásba helyezkedett. Nem kritizálta az Orbán-kormány külpolitikai váltását, az európai integrációt viszont a kontinens egyik legnagyobb és leglátványosabb sikerének nevezte.

Az EU nagy siker

A 20. század második fele épp azért „nem volt olyan rossz”, mert 1951-ben létrejött az Európai Szén- és Acélközösség, az EU elődszervezete, mondta. Ennek köszönhető, hogy ma elképzelhetetlen egy újabb német-francia háború, és a tagok élvezhetik a védelmi kiadásokon megspórolt békejárulékot. Elismerte, hogy vannak viták az EU-n belül, de ez az ár, amit a békéért meg kellett fizetnie minden európai országnak.

Martonyi sem láttatta rózsaszínben az Európai Uniót. Szerinte a bonyolult szabályok megölhetik a célt, ezért egyszerűbb és átláthatóbb uniós törvények kellenek. Bevetette még a szokásos lózungokat, miszerint az EU legyen rugalmas, és álljon közelebb az emberekhez. A távolság ugyanis bizalmatlanságot szül, ezért a magyar külpolitika által is megfogalmazott kritikák „nagyon gyakran jogosak”.

„A történelem visszatért”

Oroszországról szólva az Európai Tanács új elnökének, a megrögzött atlantista Donald Tusknak a szavaival élt. Azt mondta: „a történelem visszatért”. A hidegháborús helyzet felemlegetése annak a fényében is érdekes, hogy éppen a volt lengyel miniszterelnök vetette Orbán Viktor szemére idén májusban, hogy a magyar kormányfő az oroszokkal flörtöl. 

Martonyi „a legrosszabb precedesnek” nevezte, hogy „néhány ország” úgy gondolja, területi terjeszkedéssel növelheti a biztonságát. Azt a véleményt sem osztotta, hogy az Amerikai Egyesült Államok hegemón szerepben lenne. Kételkedett benne, hogy bármelyik ország ilyen szerepet ért volna el a közelmúltban, és abban is, hogy bármelyiknek, például Kínának a jövőben esélye lenne erre.

A Nyugathoz köt minket minden

Mindig árnyalta annyira a beszédét, hogy ne lehessen rásütni az Orbán-kormány kritikáját. A magyar külpolitika kényes területeit firtató kérdések elől azzal tért ki, hogy nem akar konkrét ügyekbe belemenni vagy döntésekről beszélni.

Azzal kapcsolatban, hogy John McCain egyesült államokbeli konzervatív szenátor újfasiszta diktátorként emlegette Orbán Viktort, elsősorban a hivatalos külügyi álláspontot idézte, amely visszautasította a politikus szavait. Számtalanszor hangsúlyozta, hogy a világ sokszínű, a magyar külpolitikának pedig földrajzi nyitásra van szüksége. Kijelentette, hogy a nemzeti érdekre kell alapozni a külpolitikát. 

Azt viszont határozottan leszögezte, hogy Magyarország a nyugati civilizációhoz tartozik.

A kultúránk, mindenünk ide helyez el minket, és a lehető legtöbbel kell hozzájárulnunk egy erős Európa megteremtéséhez.

Tette mindezt annak ellenére, hogy Kövér László házelnök szerint az euroatlanti világ morális értelemben megrendült, és érdemes lehet elgondolkodni azon, hogyan kellene az EU-ból kihátrálni.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!