Közel százmilliárd forint uniós pénzt bukhat Magyarország

2014.12.09. 14:12 Módosítva: 2014-12-09 22:05:48
Az Európai Bizottság szerint a magyar kormány trükközött az elmúlt évek útépítéseinél, és túl szigorú szabályozással kizárt a versenyből több érdeklődő útépítő vállalatot. Háromszázmillió eurós korrekciót kértek, amit a kormány visszautasított. Azóta állnak a kifizetések. Évekig tartó pereskedés következhet a költségvetés kárára.

Az Európai Bizottság (EB) diszkriminációnak tartja azt a gyakorlatot, hogy magyarországi útépítéseknél az ajánlattételi felhívásban kikötötték egy állandó aszfaltkeverő üzem ötven kilométeren belüli meglétét. Szinte csak a legnagyobb vállalatok feleltek meg a feltételeknek.

Többek között a Közgép, a Strabag, a Swietelsky, az Euraszfalt, a Nemzetközi Vegyépszer adott be sikeres pályázatokat. A probléma szerteágazó: a közlekedési operatív programban és mind a hét területi operatív programban szereplő közútfejlesztések az érintettek.

Diszkrimináció kontra kettős mérce

Útmutató a jó aszfaltozáshoz

Az aszfaltminőség biztosításához az aszfaltot megfelelő hőmérsékleten kell odaszállítani az útépítéshez. Ahhoz, hogy ezt biztosítsák, a magyarok szerződésenként különböző kikötéseket alkalmaztak. Időnként nem fogadták el a mobilaszfalt-keverőket. A pályázónak már az ajánlattételkor bizonyítania kellett, hogy rendelkezik állandó aszfaltkeverő üzemmel 50 kilométeren belül. Máskor zöld utat kaptak a mobil üzemek is. Volt, hogy nem a távolság volt a szempont, hanem az, hogy ugyanabban megyében legyen az aszfaltkeverő, pedig más megyében közelebb lett volna egy ugyanolyan üzem.

Nyáron a Bizottság közölte a magyar kormánnyal, hogy a szabálytalanságok miatt 300 millió euró (90 milliárd forint) pénzügyi korrekciót tart méltányosnak. Erre pénzügyi korrekciós eljárást indítottak. Ha a kormány bármikor úgy dönt, hogy elfogadja a Bizottság ajánlatát, akkor a pénz nem vész el, újra felhasználható más projektekben 2015 végéig.

Ezt az ajánlatot a kormány augusztusban elutasította, és kijelentették, hogy ha kell, az Európai Bíróságig viszik a dolgot. November 13-án megindult a pénzügyi korrekciós eljárás, melynek keretében felfüggesztették a kifizetéseket az operatív programok érintett prioritásaiban.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az EUrologusnak azt mondta, a Bizottság maga kínálta föl a rugalmas szabályozást. „Az EB meghatározott minőségi szabványokat arról, hogy az aszfaltot hogyan kell előállítani és hogyan kell szállítani. Kétfajta eljárással dolgoztak: hány órán belül kell odaérni az aszfalttal, vagy pedig milyen messze lehet az előállítás helye kilométerben. Mi az utóbbit választottuk” – közölte.

Az államtitkár azzal érvelt, hogy a Bizottság nem konzekvens a saját szabályainak betartatásával. „A magyar hatóságok 2007-től 2013-ig alkalmazták ezt a gyakorlatot – mondta. – [Ebben az időszakban] hat alkalommal tartott rutinszerű vizsgálatot az EB.

Konkrét projektvizsgálatokat is végeztek, és egyszer sem emeltek kifogást ellene.

A Bizottság is hajlandó az Európai Bíróság előtt megvédeni az igazát. Azt mondják, azért nem kifogásolták korábban az eljárást, mert csak most szúrták ki az auditorok a kétes módszert. Szerintük a magyar értelmezés hátrányosan érintette azokat a pályázókat, akik mobil aszfaltkeverőkkel oldották volna meg az uniós pályázatoknál alkalmazott minőségi kritériumot. A bizottsági érvelés szerint a magyar kormány túlszabályozta a kérdést, ahelyett, hogy a meghatározott keretek között a piaci szereplőkre bízta volna a probléma megoldását.

„Semmi nem zárja ki, hogy a pályázók konzorciumban induljanak olyan telepekkel, amelyek lokációban vannak” – magyarázta Csepreghy Nándor. Visszautasította azt is, hogy a kiválasztási folyamat diszkriminatív lenne a külföldi vállalatokkal szemben. „Az osztrák, a francia és a német építéseknél 20 százalék alatti a külföldi részarány. Magyarországon még így is 50 százalék felett viszik el a külföldiek a kiírásokat” – mondta.

Méltányosság vagy kiszúrás?

Formális döntés a 2007–13-as időszakban egyetlen ehhez hasonló sem volt. Ha megszületik a Bizottság korrekciós döntése, akkor a bírságot a magyar államkasszának vissza kell fizetnie Brüsszelnek, és a pénzzel csökkentik  a rendelkezésre álló források mennyiségét. Tehát nemcsak közel 100 milliárd forintos kiadása keletkezik a költségvetésnek, de a pénzt még csak nem is lehet újra elkölteni más projektre. 

Az uniós pályázatoknál alkalmazott diszkrimináció miatt egyébként az érintett pályázatok értékének maximum egynegyedét lehet kiróni bírságként. A Bizottság valamivel kevesebb, körülbelül 20 százalékos bírságot állapított meg, ami nagyjából 300 millió euró, azaz 90 milliárd forint ebben az esetben.

A büntetési tétel meghatározásánál figyelembe vették azt is, ha a diszkriminatív intézkedés ellenére volt verseny, tehát több érvényes ajánlat is érkezett. Erre figyelemmel több esetben a maximálisnál kisebb büntetési tételt állapítottak meg. Létezik olyan álláspont is, hogy

a Bizottság akár magasabb bírságot is megállapíthatott volna, ha nem alkalmazza a fenti méltányossági szabályokat.

Csepreghy nem tartja méltányosnak az összeget. „Ha a bizottsági költségvetés nem áll stabil lábakon, és pluszbevételt kell generálni, megfontoljuk, hogy kifizetjük a korrekciót, azonban ezt az összeget indokolatlanul magasnak tartjuk – mondta az EUrologusnak. Ezenkívül

a Bizottság érvelése többszörösen is bukdácsol, ezért nem vagyunk hajlandóak kompromisszumot kötni

– tette hozzá.

Ha Magyarország 2015 januárjában mégis elfogadja a Bizottság ajánlatát, akkor nem születik formális döntés a támogatás elvonásáról. A projektek ugyan elveszítik ezt a támogatást,  és a magyar adófizetők pénzéből kell kifizetnie a kormánynak a számlákat. De a keret nem vész el, és a pénzt más projektekre még lehívhatja a kormány.

Ha a kormány nem fogadja el az ajánlatot, akkor a Bizottság jövő év elején hoz egy döntést, amiben megállapítja a bírságot, ezzel csökken az elkölthető keret, a pénzt ténylegesen vissza kell utalnia a magyar kormánynak, és nem is hívhatja le újra. 

A döntést azonnal végre kell hajtani.

Pereskedhetünk

„Nem kizárt, hogy Magyarország a bírósági vizsgálati szintig is el fog menni – mondta Csepreghy. –  Nem gondoljuk, hogy a Bizottságnál lenne az igazság.”

A bírósági eljárás évekig is eltarthat, a végén pedig a következő döntések születhetnek:

  1. a Bizottságnak igaza van,
  2. a Bizottságnak nincs igaza, megsemmisítik a döntést,
  3. a diszkrimináció fennállt, de a Bizottság helytelenül állapította meg a bírság mértékét, ezért új döntést kell hoznia.

Az első és a harmadik esetben Magyarország mindenképpen rosszul jár, mert vagy teljesen, vagy részben elbukik közel 100 milliárd forint uniós támogatást. A második eset az EUrologusnak nyilatkozó források szerint elég valószínűtlen. A Bizottság az ilyen döntések előtt elég részletes jogi elemzést végez, az esetek túlnyomó többségében megnyeri a hasonló pereket az Európai Bíróságon.

Mi lesz a vége?

Úgy tűnik tehát, hogy a magyar kormány megint keménykedik, ahelyett, hogy elfogadná a javasolt megoldást, és azon dolgozna, hogy a hibát helyrehozva újra lekösse a pénzt. Ez már csak azért is érthetetlen, mert a politikai felelősség nem kizárólag az Orbán-kormányt terheli, hiszen a gyakorlatot 2007 óta követték Magyarországon.

Lehetséges az is, hogy a kormány keménykedését a kényszer szülte. Valóban élhetnének a felajánlott lehetőséggel, visszaforgathatnák a korrekciót más projektekbe. Ha azonban így döntenek, alig több mint egy év maradt rá, hogy kitalálják, megtárgyalják, átcsoportosítsák, meghirdessék, és úgy előrehaladjanak a lebonyolítással, hogy a számlákat 2015 végéig be is tudják nyújtani a Bizottságnak. Lehet, hogy ezt a tempót nem tartják reálisnak a kormánynál, és ezért erre a pénzre így is, úgy is keresztet vethetünk.