Tudja, hány magyar cég került föl a top 1000-es K+F listára?

2014.12.10. 08:33 Módosítva: 2014-12-10 09:06:04
Egy! De vajon melyik?

Az Európai Bizottság múlt héten állította össze azoknak a vállalatoknak a  rangsorát , amelyek a legtöbb pénzt fektetik kutatási és fejlesztési programokba az Európai Unióban. 

Ezer cégből egyetlenegy székel Magyarországon:

a Richter Gedeon.

A magyar gyógyszergyártó az előkelő 166. helyet foglalja el a listán. 

2013-ban bevételük 12 százalékát, nagyjából 42 milliárd forintot költöttek kutatásra és fejlesztésre, és a programjukat annak ellenére is növelték, hogy a vállalat az elmúlt három évben tíz százalékos profitcsökkenést könyvelt el.

„A cég eredeti gyógyszerkutatása a központi idegrendszer betegségeiben hatékony gyógyszerek felfedezésére és kifejlesztésére irányul. Ezen belül a kognitív zavarok, autizmus, migrén és elhízás kezelésére alkalmas vegyületekre összpontosítunk” – írják a honlapjukon.

A legnagyobb kutató-fejlesztő cégek országok szerinti megoszlása Európában.
A legnagyobb kutató-fejlesztő cégek országok szerinti megoszlása Európában.
Kép: Európai Bizottság

Három ország mind fölött

Az EU felméréséből kiderült, hogy a kontinens K+F motorja Nagy-Britannia, Németország és Franciaország. Ezeknek az országoknak a vállalatai adják az összes kutatási és fejlesztési beruházás kétharmadát.

VW, Samsung, Microsoft

A globális rangsort már második éve az európai Volkswagen autógyártó vezeti összesen 11,7 milliárd euró K+F beruházással (23,4 százalék növekedés az elmúlt évhez képest, 6 százalék K+F intenzitás). A 2. és a 3. helyen a Samsung (Dél-Korea) és a Microsoft (USA) áll.

Az Európai Unió nagyon szeretné, ha minél több pénz menne K+F-re, gyakran hangoztatott célkitűzés, hogy az EU-t föl kellene fejleszteni az Egyesült Államok szintjére. Az USA jelenleg az összes ilyen irányú befektetés 36 százalékát adja a világon, míg az Európai Unió 30,1 százalékkal a második helyen kullog.

Navracsics Tibor, az oktatásért, a kultúráért, az ifjúságpolitikáért és a sportért felelős biztos kijelentette: „Hála a kitűnő kutatóknak és a remek tudásmegosztási lehetőségeknek Európa vonzó célpont a K+F beruházások számára. A globális versenytársaktól való lemaradás elkerüléséért azonban fokoznunk kell a beruházásokat, ezeknek ráadásul egy egész sor kutatási tudományágra és ágazatra kell kiterjedniük. A tudásalapú gazdaság építése erős alapokat kíván: számítunk ágazati partnereinkre, hogy ezekben az erőfeszítésekben segítségünkre lesznek.”

Magyarországról nem könnyű

Az ágazati partnerek viszont szívesen vennének némi segítséget a kormánytól és az Európai Uniótól. Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezetője az EUrologusnak arról beszélt, hogy a viszonylag szűk magyar piacról kiindulva sokkal nehezebb sikeres K+F programot levezényelni, illetve pályázati forrásokhoz hozzáférni, mint a nyugat-európai vetélytársaknak.

„Az EU-s források egy magyar cég számára, mint a Richter, nagyon nehezen pályázhatóak – magyarázta. – A nemzetközi kiírásokon legtöbbször konzorciumok indulnak: a Richter és egy magyar egyetem együttműködésének például a leuveni vagy egy angliai egyetemmel kell megküzdenie.”

A hazai források nagyobb eséllyel pályázhatók, ezek azonban nem mindig elérhetőek egy hazai gyógyszeripari nagyvállalat számára is, tette hozzá. A fő probléma az üzleti kockázat: „akár klinikai fázisban is ötven százalékos lehet a kiesés – sokkal kockázatosabb befektetés, mint bármi más.”

Beke Zsuzsa szerint azokban az országokban szárnyal a K+F, ahol egyrészt az állam is támogat innovációs bázisvállalatokat, másrészt „van egy nagyon masszív belső piacuk, amelyről nemzetközi terjeszkedést is képesek finanszírozni.” Így lehet sikeres a Nokia vagy a Novartis.

Magyarországon sokszor a kutatási feltételek sem optimálisak. „Külön programunk van arra, hogy hogyan hozzunk vissza olyan kutatókat, akik már külföldön dolgoznak. Meg kell érnie nekik, hogy visszajöjjenek, mert egy kutatónál nemcsak a pénz a lényeg” – mondta végül. Nemzetközi színvonalú kutatási központ, műszerezettség és olyan projektek kellenek, „amelyek miatt megéri hazajönni”.