Magyar földön nem teremhet génkezelt növény

2014.12.11. 10:38
Egy új megállapodásnak köszönhetően az európai uniós tagállamok szabadon megtilthatják területükön a génmódosított növények termesztését.

A GMO-kat ellenző és támogató tagállamok három éve nyúzzák egymást arról, hogy miképpen engedélyezzék vagy tiltsák a génmódosított (GMO) növények termesztését az Európai Unióban. Magyarország a kezdetektől fogva stoptáblát akart állítani a GMO-k terjedésének. Az Alaptörvény kimondja: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”, és ennek a jognak az érvényesülését Magyarország többek között „genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal […] segíti elő.”

Mi vagyunk az egyik hangadó a GMO-mentes országok között

– mondta az EUrologusnak Várhelyi Olivér, az ügyben Magyarországot képviselő EU-s nagykövet. – Az egész tárgyalás a 2011-es magyar elnökség alatt indult el, akkor sikerült egy fontos politikai alapot lerakni. Ennek a lényege, hogy a tagállamok szabadon határozhassák meg, hogy szeretnének-e GMO-t termelni” – magyarázta.

Miért jó, ha nincs GMO?

A génmódosított növények körül óriási a vita. A GMO-pártiak azzal érvelnek, hogy hatékonyabb lesz velük a termelés. Erre nagy szükség van a világ rohamosan növekvő népessége miatt, ráadásul a szélesedő középosztály is többet fogyaszt olyan fejlődő országokban, mint Kína vagy India. Az ellenállóbb fajták miatt vegyszerből se kell annyi. Ezenkívül oda lehet a versenyképesség olyan országokkal szemben, ahol engedélyezik a GMO-kat.

Az ellenzők viszont azt mondják, beláthatatlan kockázatokkal jár, ha a géneket piszkáljuk. Egy – igen vitatott – kísérlet szerint a GMO-k növelhetik a rák esélyét, megjelenhetnek a természetben és akár épp felelőtlen vegyszerhasználathoz is vezethetnek, ha például egy gyomirtóval szemben ellenállóvá tesznek egy génmódosított növényt.

Eddig a tagállamok átmeneti védzáradékkal tilthatták ki a GMO-kat, és a Bizottság sem adott könnyen engedélyt az ilyen fajták termesztésére. Egy esetben például 14 évig ült egy dosszién, hánytorgatta fel júniusban a GMO-barát Egyesült Államok uniós nagykövete.

A helyzet gyakorlatilag törvényen kívüli állapotot eredményezett, és azzal fenyegetett, hogy a Világkereskedelmi Szervezet indít miatta eljárást az EU ellen. A termesztési tilalomhoz ráadásul drága vizsgálatok kellettek, és ehhez a fajtatulajdonosok nem szívesen adnak a szabadalmukkal védett vetőmagokból, így nemigen lehetett független hatásvizsgálatokat végezni.

A Bizottság 2010-ben javasolt módosítást a szabályokon, és végső soron a tagállamokra bízta volna, beengedik-e a GMO-kat. A vita arról folyt, hogy mire hivatkozhassanak a nemzeti kormányok, nehogy bíróságon támadják meg a gyártók a döntéseket. 2012-ben zsákutcába futottak, idén februárban azonban

az 1507-es GM kukorica

már annyi országban kiverte a biztosítékot, hogy muszáj volt nekiveselkedni a tárgyalásnak. Magyarország is kérte, hogy nyissák meg újra a köztermesztési javaslat vitáját.

Kétféleképpen mondhatnak nemet

Az Európai Parlament (EP) a GMO-t elutasító tagállamok pártján állt, és a lehető legrugalmasabb szabályozást szerette volna törvénybe iktatni, hogy minél könnyebb legyen kitiltani egyes országokból a meghekkelt fajtákat. A tagállamokat képviselő Tanáccsal december 3-án állapodott meg ideiglenesen abban, hogy a nemzeti kormányok szinte bármilyen indokot felhozhatnak erre. A tagállamok másik lehetősége, hogy az engedélyezést kérelmező cégnek jelzik: nem kérnek a termékükből, a vállalat pedig maga módosítja a beadványát úgy, hogy az EU-szintű engedély ne terjedjen ki az adott tagállam területére.

A Tanács nagykövetei szerda este bólintottak rá az alkura, hosszas megbeszélés után. Úgy tudjuk, hogy Belgium, Portugália és az Egyesült Királyság tartózkodott a szavazáson. Már csak az Európai Parlament jóváhagyása hiányzik, amit a képviselők várhatóan jövő januárban meg is adnak majd.

Zöld nem

A Zöldek frakciója valószínűleg mégis nemmel szavaz a megállapodásra. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az EUrologusnak elmagyarázta, hogy miért. „Környezeti szempontból szigorú álláspontot képviseltünk a tárgyalásban, többek között a határon átnyúló szennyezések kezelésére vonatkozóan. A módosításainknak is köszönhetően a kompromisszumos szöveg kezeli ezt az aspektust – mondta. – Más kérdésekben, például

a biotechnológiai cégek felelősségét illetően azonban gyenge a javaslat

és hazánk számára sem jelent garanciát a géntechnológiával kapcsolatos kockázatok megnyugtató, tartós rendezésére.”

Várhelyi Olivér úgy gondolja, ha a Zöldek elmondanák a valódi véleményüket, akkor bevallanák, hogy ez a megállapodás még felül is múlja a várakozásaikat. „Nekünk is voltak a mostaninál szigorúbb javaslataink, de be kell látni, hogy ez az alku is az egy évvel ezelőtti realitásokat meghaladó módon segíti Magyarországot, hogy távol tartsuk a génmódosított növényeket – mondta. – A GMO-párti országok kormányai végre belátták, hogy az európai közvélemény 70 százaléka elutasítja ezeket a termékeket, és ebben a magyar politikai erőfeszítések is nagy szerepet játszottak. Innentől mindenki számára világos és átlátható módon rendezzük ezt a területet.”

A biotehnológiai cégek érthetően nincsenek elragadtatva a megállapodástól. Lobbicsoportjuk, az EuropaBio szerint az „európai gazdák elveszítették a választási szabadságukat”. A másik oldalon is akadnak kritikusok. José Bové zöldpárti képviselő úgy látja, hogy az új szabályok alapján hozott tiltásokat a multicégek a Világkereskedelmi Szervezetnél támadhatják meg. Ha tető alá hozzák az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodást, lehet, hogy az Uniónak döntőbíróságokon is meg kell majd védenie az igazát.