Magyar földön nem teremhet génkezelt növény

2014.12.11. 10:38
Egy új megállapodásnak köszönhetően az európai uniós tagállamok szabadon megtilthatják területükön a génmódosított növények termesztését.

A GMO-kat ellenző és támogató tagállamok három éve nyúzzák egymást arról, hogy miképpen engedélyezzék vagy tiltsák a génmódosított (GMO) növények termesztését az Európai Unióban. Magyarország a kezdetektől fogva stoptáblát akart állítani a GMO-k terjedésének. Az Alaptörvény kimondja: „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez”, és ennek a jognak az érvényesülését Magyarország többek között „genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal […] segíti elő.”

Mi vagyunk az egyik hangadó a GMO-mentes országok között

– mondta az EUrologusnak Várhelyi Olivér, az ügyben Magyarországot képviselő EU-s nagykövet. – Az egész tárgyalás a 2011-es magyar elnökség alatt indult el, akkor sikerült egy fontos politikai alapot lerakni. Ennek a lényege, hogy a tagállamok szabadon határozhassák meg, hogy szeretnének-e GMO-t termelni” – magyarázta.

Miért jó, ha nincs GMO?

A génmódosított növények körül óriási a vita. A GMO-pártiak azzal érvelnek, hogy hatékonyabb lesz velük a termelés. Erre nagy szükség van a világ rohamosan növekvő népessége miatt, ráadásul a szélesedő középosztály is többet fogyaszt olyan fejlődő országokban, mint Kína vagy India. Az ellenállóbb fajták miatt vegyszerből se kell annyi. Ezenkívül oda lehet a versenyképesség olyan országokkal szemben, ahol engedélyezik a GMO-kat.

Az ellenzők viszont azt mondják, beláthatatlan kockázatokkal jár, ha a géneket piszkáljuk. Egy – igen vitatott – kísérlet szerint a GMO-k növelhetik a rák esélyét, megjelenhetnek a természetben és akár épp felelőtlen vegyszerhasználathoz is vezethetnek, ha például egy gyomirtóval szemben ellenállóvá tesznek egy génmódosított növényt.

Eddig a tagállamok átmeneti védzáradékkal tilthatták ki a GMO-kat, és a Bizottság sem adott könnyen engedélyt az ilyen fajták termesztésére. Egy esetben például 14 évig ült egy dosszién, hánytorgatta fel júniusban a GMO-barát Egyesült Államok uniós nagykövete.

A helyzet gyakorlatilag törvényen kívüli állapotot eredményezett, és azzal fenyegetett, hogy a Világkereskedelmi Szervezet indít miatta eljárást az EU ellen. A termesztési tilalomhoz ráadásul drága vizsgálatok kellettek, és ehhez a fajtatulajdonosok nem szívesen adnak a szabadalmukkal védett vetőmagokból, így nemigen lehetett független hatásvizsgálatokat végezni.

A Bizottság 2010-ben javasolt módosítást a szabályokon, és végső soron a tagállamokra bízta volna, beengedik-e a GMO-kat. A vita arról folyt, hogy mire hivatkozhassanak a nemzeti kormányok, nehogy bíróságon támadják meg a gyártók a döntéseket. 2012-ben zsákutcába futottak, idén februárban azonban

az 1507-es GM kukorica

már annyi országban kiverte a biztosítékot, hogy muszáj volt nekiveselkedni a tárgyalásnak. Magyarország is kérte, hogy nyissák meg újra a köztermesztési javaslat vitáját.

Kétféleképpen mondhatnak nemet

Az Európai Parlament (EP) a GMO-t elutasító tagállamok pártján állt, és a lehető legrugalmasabb szabályozást szerette volna törvénybe iktatni, hogy minél könnyebb legyen kitiltani egyes országokból a meghekkelt fajtákat. A tagállamokat képviselő Tanáccsal december 3-án állapodott meg ideiglenesen abban, hogy a nemzeti kormányok szinte bármilyen indokot felhozhatnak erre. A tagállamok másik lehetősége, hogy az engedélyezést kérelmező cégnek jelzik: nem kérnek a termékükből, a vállalat pedig maga módosítja a beadványát úgy, hogy az EU-szintű engedély ne terjedjen ki az adott tagállam területére.

A Tanács nagykövetei szerda este bólintottak rá az alkura, hosszas megbeszélés után. Úgy tudjuk, hogy Belgium, Portugália és az Egyesült Királyság tartózkodott a szavazáson. Már csak az Európai Parlament jóváhagyása hiányzik, amit a képviselők várhatóan jövő januárban meg is adnak majd.

Zöld nem

A Zöldek frakciója valószínűleg mégis nemmel szavaz a megállapodásra. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az EUrologusnak elmagyarázta, hogy miért. „Környezeti szempontból szigorú álláspontot képviseltünk a tárgyalásban, többek között a határon átnyúló szennyezések kezelésére vonatkozóan. A módosításainknak is köszönhetően a kompromisszumos szöveg kezeli ezt az aspektust – mondta. – Más kérdésekben, például

a biotechnológiai cégek felelősségét illetően azonban gyenge a javaslat

és hazánk számára sem jelent garanciát a géntechnológiával kapcsolatos kockázatok megnyugtató, tartós rendezésére.”

Várhelyi Olivér úgy gondolja, ha a Zöldek elmondanák a valódi véleményüket, akkor bevallanák, hogy ez a megállapodás még felül is múlja a várakozásaikat. „Nekünk is voltak a mostaninál szigorúbb javaslataink, de be kell látni, hogy ez az alku is az egy évvel ezelőtti realitásokat meghaladó módon segíti Magyarországot, hogy távol tartsuk a génmódosított növényeket – mondta. – A GMO-párti országok kormányai végre belátták, hogy az európai közvélemény 70 százaléka elutasítja ezeket a termékeket, és ebben a magyar politikai erőfeszítések is nagy szerepet játszottak. Innentől mindenki számára világos és átlátható módon rendezzük ezt a területet.”

A biotehnológiai cégek érthetően nincsenek elragadtatva a megállapodástól. Lobbicsoportjuk, az EuropaBio szerint az „európai gazdák elveszítették a választási szabadságukat”. A másik oldalon is akadnak kritikusok. José Bové zöldpárti képviselő úgy látja, hogy az új szabályok alapján hozott tiltásokat a multicégek a Világkereskedelmi Szervezetnél támadhatják meg. Ha tető alá hozzák az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodást, lehet, hogy az Uniónak döntőbíróságokon is meg kell majd védenie az igazát.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!