Jön az EU-csúcs light. Vagy EU-csúcs expressz?

2014.12.18. 11:12 Módosítva: 2014-12-18 11:16:37
Úgy tűnik, egy orosz államcsőd kilátása sem tántorítja el az EU-t, hogy továbbvigye a szankciókat Moszkva ellen a ma kezdődő csúcstalálkozón. Az európai állam- és kormányfők az elemzők által szkeptikusan szemlélt 315 milliárd eurós befektetési alap létrehozásáról is döntenek.

Gyorsabban, hatékonyabban, többet! – összegezhetné törekvéseit a Herman van Rompuyt a találkozó elnöki székében követő Donald Tusk, a volt lengyel kormányfő.

Az európai liberális vezető Guy Verhofstadt rögtön el is nevezte a Tusk vezette első csúcstalálkozót „Coke Light”-nak, mert például a tavaly év végi 26 oldal helyett most

mindössze egy négyoldalas dokumentummal van előkészítve.

A brüsszeli diplomatákat persze gyorsan meg is osztotta a rövid konklúziótervezet. Egyesek szerint végre nem a tagállami vágyálmok hosszú listája, hanem egy fókuszált munkadokumentum. Mások szerint viszont rövidsége a tartalmasság kárára megy.

A friss lendülettel munkába álló Tusk rögtön egy formabontó ötlettel állt elő. Az uniós csúcstalálkozók hagyományosan kétnaposak, az új tanácsi elnök azonban olyan utalásokat tett vezetőtársainak, hogy már csütörtök késő este vége lehet a találkozónak. Lehet, hogy be akar vágódni a kollégáknál, ezért hamar hazaengedi őket karácsonyozni.

Akad egy-két tisztázatlan kérdés

Akárhogy is, a két fő témára, a befektetési csomag délutáni, majd a vacsoránál az orosz szankcióknak és gazdasági válságnak a megvitatására mindenképp időt kell szánniuk. A tervekből viszont hiányzik az olyan alapvető fontosságú kérdések tisztázása, mint például:

  • a tagállamoknak jóvá kell-e majd hagynia a 315 milliárdos csomag által támogatandó projektet listáját? 
  • ha a tagállamok befizetnek a gazdaságélénkítő csomagba, kapnak-e kedvezményt a hiány- és államadósság-számításnál?

Utóbbi mindenekelőtt az adósságban úszó tagállamoknak, mint Olaszország, és a gazdasági növekedést remélőknek, mint Franciaország kritikus kérdések. Eközben a románok, bolgárok, szlovákok és csehek a befektetési csomag földrajzilag kiegyensúlyozott eloszlása mellett szállnak síkra. Merkel kancellár kiszámítható módon azt reméli, hogy Tusk nem ad teret az  államadósságra és költségvetési deficitre vonatkozó szabályok rugalmasabbá tételéről szóló vitáknak.

Már az oroszok spájzában vagyunk

Az előjelek szerint az orosz állam gazdasági csődjének mindennapos fenyegetése sem tántorítja el az EU vezetőit az eddigi szankciós politikája folytatásától. Utóbbi legfrissebb köre, melyről előzetesen már megállapodtak a tagállamok diplomatái, a krími beruházásokra vonatkozik, és arra hivatott, hogy lenullázza a fekete-tengeri orosz olaj- és gázkitermelési projekt eladhatóságát. A mostani szankciós kör része lesz továbbá az uniós állampolgárokra vonatkozó befektetési tilalom a Moszkva által idén márciusban annektált Krím-félsziget vállalkozásaira.

Az érem másik oldala, hogy az EU várhatóan jelzi: kész további pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának, melyből a Nemzetközi Valutaalap becslése szerint tovább 15 milliárd dollárnyi forrásra lehet szüksége Kijevnek. Igaz, brüsszeli diplomaták a Reutersnek úgy nyilatkoztak, ennek az összegnek csak egy részét ígérhetik be az Huszonnyolcak.

Hasonlóképpen, noha az unió egységesnek hat jelenleg az oroszokkal szembeni szankciók és az ukránok támogatásában, Petro Porosenko ukrán elnök hiába lobbizott érte, nem kapott meghívást a ma kezdődő csúcsra. Igaz, nehéz belőni, mit hoz Tusk elnöklése, aki lengyel vezetőként az oroszok elleni szankciók egyik leghatározottabb szószólója volt.

Mi is ez a 315 milliárd eurós csomag?

Ahogy választási ígéretei közt vállalta, első feladatai közt novemberben letette az államfők tárgyalóasztalára gazdaságélénkítő csomagját az Európai Bizottság új elnöke, Jean-Claude Juncker.

Azon túl azonban, hogy gazdasági növekedésre fájóan nagy szükség van, szinte semmiben nem értenek egyet a Huszonnyolcak vezetői. Úgy tudjuk azonban, hogy senkinek nincs kedve (nagyon) keresztbe tenni Junckernak. A brüsszeli politikacsinálók drukkolnak, hogy működjön a terv, habár mindenki, akit az EUrologus megkérdezett, arról beszél, hogy semmit nem lehet tudni a részleteiről, és az Unió vakon fog beleugrani, megbabonázva a beígért gazdasági növekedés igézetétől.

A pénzügyi elemzők szerint kevés friss valódi pénzt tartalmazó, magas tőkeáttétellel létrehozandó befektetési alaptól mégis azt remélik, képes lesz újraindítani a növekedést, csökkenteni a munkanélküliséget és az államadósságot. A csomag 21 milliárd eurónyi EU-s garanciával operál, melytől azt remélik, tizenötször ennyi magántőke befektetést vonz majd infrastrukturális fejlesztésekre, energia projektekre, kutatás-fejlesztésre és oktatásra 2015 és 2017 között..

Az EU csúcs konklúziói szerint az Európai Bizottság 2015 januárjában mutatja be részletes javaslatát, melyről júniusban megállapodnak majd a vezetők, hogy azzal rögtön működésbe is hozzák az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) névre keresztelt pénzügyi eszközt. Az optimista várakozások szerint tovább is nőhet a keret, amennyiben a nemzeti kormányok úgy döntenek, hogy készek hozzájárulni saját forrásaikból.

Erre utaló jeleket adtak a németek és a lengyelek, amennyiben tisztázódik, hogyan érintik az ESBA-s pénzek az uniós költségvetési szabályokat. Amennyiben ugyanis az ESBA-s „részvényvásárlás” növeli büdzséik hiányát akkor nem lesznek hajlandóak az uniós pénzügyi szabályok áthágására. Brüsszeli források azonban nem remélik, hogy utóbbi kérdésben világos iránymutatás születik a csúcson, helyette arra számítanak, hogy ezeket a részleteket az Európai Bizottság januárra várt EU-s költségvetési rugalmasságról szóló jelentése tisztázza majd.