Pocsék év után, szörnyű kilátásokkal: EU 2014

2014.12.31. 21:04
EP-választás, vezetőváltás, bénult gazdaság, Ukrajna, brit kifarolás, skót népszavazás. Eseménydús éven van túl az Európai Unió, ha lemaradt valamiről, most egyszerre mindent pótolhat.

Nincs jó állapotban az Európai Unió, és a kilátások sem túl fényesek. Az európai gazdaság a 2008-as válság után nem talált magára, magas a munkanélküliség, erősek a populista pártok, a déli és keleti szomszédoknál háború és diktatúra van. Az EU egyre megosztottabb, hiányzik az a gondolat, amely egységbe tudná kovácsolni a 28 tagúra nőtt szervezetet.

Elfogyott a lendület, idegesek az emberek

Az EU gazdasági motorjának számító Németországban idén a többi nagy ország szintjére lassult a növekedés. Így éves átlagban aligha gyarapszik másfél százaléknál többel az EU gazdasága, az eurózónáé pedig még ezt a szintet sem éri majd el. Nemrég írtunk arról, hogy ez a lassú növekedés történelmi távlatokban nézve egyáltalán nem idegen Európától. 

Ami sokkal aggasztóbb (és persze összefügg az előzővel), hogy több európai országban rekordokat döntöget a munkanélküliség.

A spanyol és a görög munkaképes lakosság negyedének, a fiatalkorúak csaknem felének nincs munkája.

Ráadásul a szélesebb körű foglalkoztatást nem csak a lassú növekedés és az alacsony beruházási szint nehezíti, de a technológiai fejlődés hatására egyre több munkahely esik az automatizálás áldozatává. A jövő-álló munkakörök több és jobb minőségű oktatást-képzést igényelnének, viszont oktatásra (meg egészségügyi ellátásra, vagy szociális intézkedésekre) egyre kevesebbet tudnak költeni az eladósodott európai kormányok. 

A legtöbb európai országban világviszonylatban magasak az adóterhek. Jelentős társadalmi ellenállás és negatív gazdasági következmények nélkül valószínűleg

nem lehet tovább emelni az adókat.

Az államadósság szinte mindenhol magas: Németországban például a GDP 78 százalékán áll, Franciaországban és Nagy-Britanniában pedig meghaladja a GDP 90 százalékát. A kör ezzel bezárult, az eddig alkalmazott receptek vagy alkalmatlannak bizonyultak (lásd a francia próbálkozást), vagy csak a társadalom sokkolásával sikerült újraindítani a gazdaságot (Írország példája).

A nagy európai hangulatjelentés

Ebben a hangulatban került sor a 2014-es európai parlamenti (EP) választásokra, amelyen a részvétel 35 év után először nőtt egy kicsit, de még így is csak 10-ből 4 választásra jogosultat érdekelt annyira a téma, hogy elmenjen a szavazófülkéig. Ismét száz helyről elhangzott, hogy kétséges az EU demokratikus legitimitása. Ezúttal viszont több helyen

a nemzeti politikai elitet is jól megbüntették a választók.

A briteknél és a franciáknál is a populista jobboldal végzett az első helyen. A szélsőséges és populista pártok sok helyen a vártnál is jobban szerepeltek, jelenleg az új EP egyharmadát adják.

A Parlament újraválasztása után az európai kormányként emlegetett Európai Bizottság, illetve a tagországok vezetőit összefogó Európai Tanács élén is vezetőváltás történt. Barroso ment, helyére jött Jean-Claude Juncker, aki éppen túllendült volna az alkoholfogyasztási szokásai körül kialakult pletykákon, amikor kiderült, hogy 18 éves luxemburgi miniszterelnöksége alatt több száz multinacionális vállalat kerülte el az adózást a miniállamban. Juncker mellé az olasz származású Federica Mogherinit választották külpolitikai főképviselőnek, az Európai Tanácsot először egy közép-, kelet-európai politikus vezeti Donald Tusk személyében, az Európai Parlamentben pedig még 2,5 évig tervezgetheti politikai jövőjét a német Martin Schulz.

Bomlásnak indul?

A konzervatív David Cameron kormányzása alatt úgy tűnik, hogy

Nagy-Britannia, minden racionális érv ellenére, az uniós kilépés szélére sodródik.

Cameron azt ígérte, ha jövőre nyernek a konzervatívok, akkor 2017-ben népszavazás lesz a brit tagságról. A tagság feltételeit Cameron addig újra kívánja tárgyalni Brüsszellel és a többi tagállammal, magyarán bizonyos jogköröket, elsősorban a bevándorlással és a külföldiek munkavállalásával kapcsolatosakat ismét nemzeti hatáskörbe vonná. Erre viszont már a németek is beintettek.

Mindeközben a magyar kormány keményen kiállt a britek mellett

idén több alkalommal is (például), pedig több százezer magyar állampolgárt épp most készülnek kirakni a szigetországból. Mi sem értjük…

De nem csak az EU bomladozik. Az alkotórészei, azaz a nemzetállamok is veszítenek belső stabilitásukból. A skótok majdnem a Nagy-Britanniából való kilépés mellett döntöttek, a katalánok három év alatt három népszavazáson, egyre nagyobb arányban döntöttek a Spanyolországtól való függetlenedés mellett. Viszont ez utóbbi döntéseket a madridi kormány érvénytelennek tartja. 

Rossz szomszédság török átok…

…vagy inkább orosz, ukrán, egyiptomi, esetleg líbiai. Az EU déli szomszédságában a 2011-ben fellángolt Arab Tavasz a legtöbb helyen vérontásba, majd a korábbi rendszerek restaurációjába, vagy káoszba fulladt. A legnagyobb csalódást talán Egyiptom okozta. Az országban véres harcok árán sikerült megdönteni a korábbi katonai diktatúrát, ám a demokratikus választásokon győztes iszlamisták képtelenek voltak társadalmi egységet teremteni és érdemben javítani az ország helyzetén. Így három év kihagyás után visszatértek a tábornokok.

Az Arab Tavasz sikeres kivételei közé tartozik Tunézia,

ahol idén először tartottak szabad elnökválasztást, illetve Marokkó, ahol a rendszer előremenekült és maga vezetett be demokratikus reformokat. 

A Közel-Keleten fellángolt, majd újra befagyott az izraeli-palesztin konfliktus. Megoldás, ahogy az elmúlt 60 évben soha, úgy most sem látszik. Az EU korábbi főképviselője a brit Catherine Ashton diplomáciai aprómunkájának, valamint a nyugat által bevetett gazdasági szankcióknak köszönhetően némileg enyhült az iráni nukleáris konfliktus, viszont az Iránnal szomszédos

Irakban és Szíriában elszabadult a káosz,

és az ISIS nevű terrorszervezet vette át az uralmat.

A legaggasztóbb azonban a Magyarországgal közvetlenül határos Ukrajna helyzete és az oroszok által tett lépések. Oroszország idén megszállta, és elcsatolta nyugati szomszédjától a Krím-félszigetet, és jelenleg is támogatja az elszakadásért küzdő kelet-ukrajnai szeparatistákat. A harcokban több ezren estek el, a polgári áldozatok között vannak a maláj légitársaság Kelet-Ukrajna fölött lelőtt gépének utasai is. Nincs kizárva, hogy Ukrajna mellett az oroszok a többi kelet és nyugat határán lavírozó országot is megpróbálják destabilizálni, Moldovában például vannak erre utaló jelek.

Az orosz agresszióra válaszul bevezetett európai és amerikai válaszlépések miatt év végére mélyrepülésbe került az orosz gazdaság. Úgy tűnik, hogy a nyugatiak nem engednek a szankciókból amíg Putyin be nem fejezi a szeparatisták támogatását és garanciát nem vállal Ukrajna területi integritásának helyreállítására. Az orosz állami média által felheccelt lakosság előtt viszont Putyin ezt nem teheti meg arcvesztés nélkül, így egyelőre ő is kitart. Kérdés azonban, hogy az orosz gazdaság meddig tart ki.

Egy esetleges összeomlás szinte biztosan elsöpörné Putyint, azt viszont senki nem tudja megmondani, hogy ki lépne a helyére.

A külső fenyegetés tarthatja egyben Európát

Bár az ukrán válság kapcsán kibukott egy csomó ellentét az uniós tagok között, végeredményben a mai napig sikerült fenntartani a konszenzust a közös fellépésről. A gazdasági szankciókat az uniós tagok alkalmazzák, ezt az eredmények is igazolják. Kérdés, hogy a közvetlen válsághelyzeten túl is megszületik-e az európai politikai elitben és legfőképpen az európai közvéleményben a felismerés, hogy a kontinens határain kialakult válságokat csak együtt lehet megoldani. 

Az európai országok hosszú évtizedek óta nem tapasztalt külső kihívásokkal (háborús konfliktus, menekülthullámok), belső nehézségekkel (munkanélküliség, gazdasági növekedés, államadósság) és globális problémákkal (éghajlatváltozás, szegénység elleni küzdelem) kénytelenek szembe nézni. A problémák jellege és nagysága miatt erre csak közösen adható hatékony válasz.

Az EUrologus ezért továbbra is határozottan úgy gondolja, hogy az EU-nak minden hibája ellenére van létjogosultsága, Magyarországnak pedig kizárólag az EU tagjaként van esélye arra, hogy fejlett, sikeres ország legyen.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?