Ön mire cserélné a havi kétmillió fixet?

2015.01.04. 11:07

Nem szokványos, hogy európai parlamenti képviselők a ciklus közben önként lemondjanak mandátumokról. Ha mégis, akkor általában nagyot dobbantanak: miniszter, államtitkár, tartományi elnök, de minimum egy nagyváros polgármestere lesz belőlük.

Az elmúlt öt évben azonban senki nem esett olyan magasra, mint két magyar EP-képviselő, akik egyenesen köztársasági elnökségre váltották strasbourgi széküket.

A 2009–2014-es európai parlamenti ciklus 766 játékosa közül 67 igazolt át szezon közben másik bajnokságba, 11 befejezte a pályafutását, 6 botrányba keveredett, egyről pedig kiderült, hogy eleve szabálytalanul nevezték. De mivel lehet egy elsőosztályú nyugat-európai klubból bárkit is az NB1-be csábítani? Csakis sztárszerződéssel, hiszen akármire nem cserél el az ember egy ilyen állást.

Miniszternek vagy államtitkárnak

A legtöbb leköszönő képviselő valamilyen frissen alakult nemzeti kormányba ült át, természetesen magas beosztásba. A volt francia miniszterelnök Jean-Marc Ayrault két miniszterét és két államtitkárát is az Európai Parlamentből hívta haza 2012-ben. Hárman közölük áldozatul estek a francia kormány nyári átszervezésének és a leváltott kormányfővel együtt távoztak.

Persze a miniszterelnök hívó szavára sem kell feltétlenül rohanni: Győri Enikő EU-s ügyekért felelős magyar államtitkár 2010. júniusi kinevezése után még hónapokig képviselő maradt, mielőtt augusztus végén lemondott mandátumáról. A hivatalos közlemény szerint ezalatt az idő alatt készült föl a feladatokra, melyeket a közelgő, 2011 tavaszi magyar elnökség előkészítése mért rá. A HVG viszont arról írt 2010 júliusában, hogy Győrinek azért volt szüksége a plusz három hónapra, mert jogosulttá szeretett volna válni a képviselősége után járó nyugdíjra.

De ne legyünk vele túl szigorúak: a Nézőpont Intézet elemzése szerint egyéves képviselősége alatt messze a legaktívabb magyar delegált volt a testületben, ami az általa beadott módosító indítványok számát illeti.

Irány a Tisztelt Ház!

Az elmúlt öt évben tizenheten döntöttek úgy, hogy a hazai parlamentben folytatják, de a kelet- és közép európai államokból egyetlen ilyen képviselőt találunk, a jobbikos Balczó Zoltánt. Még ő is vegyes érzelmekkel utazott haza. „Az egyik szemem sír, de a másik nevet, mert tudom, hogy kiváló ember kerül a helyemre” – nyilatkozta 2010 májusában. Korábbi asszisztense, a párt külügyi szakértője és orosz kapcsolatainak ápolója, Kovács Béla váltotta a posztján. A magyar sajtóban KG Bélaként elhíresült, Moszkvában tanult politikus többek között azzal okozott megrökönyödést a nyugati világban, hogy felügyelőként részt vett az elszakadásról szóló krími népszavazáson, és  mindent „teljes mértékben törvényesnek” talált. Megvádolták már azzal, hogy valójában a Gazprom lobbistája Brüsszelben, és hogy az oroszok vásárolták képviselői helyét a Jobbiktól.

Balczó Zoltán idén tavasszal visszatérhetett az Európai Parlamentbe: a Jobbikból kizárt Szegedi Csanád helyét kapta meg.

EU-biztosnak

Ha az Európai Bizottság tagja vagy, háromszor annyit keresel, mint egy EP-képviselő és kapsz egy fél szintet Brüsszel legjobban gyűlölt épületében! Ez járhatott a francia Michel Barnier és a lengyel Janusz Lewandowski fejében, amikor elfogadták kormányuk felkérését, hogy költözzenek át a Schuman térre. Országaik súlyának megfelelően nem is akármilyen tárcákat kaptak: előbbi az uniós költségvetésért, utóbbi a belső piaci szabályozásért felelős biztos. Barnier sokáig versenyben volt azért is, hogy ő legyen a jelenleg legerősebb képviselőcsoport, a kereszténydemokrata-konzervatív Európai Néppárt (EPP) jelöltje elnöki székére.

Köztársasági elnöknek

Elérkeztünk a királykategóriához, itt pedig már csak magyarokat találunk: Schmitt Pál a 2010-es választások után cserélte el az Európai Parlament alelnöki székét először az Országgyűlés vezetésére, és ugyanazon év júniusában már köztársasági elnöki esküt tett.

Áder János három éven át volt EP-képviselő, mielőtt a magyar parlament az ország első emberévé választotta. Környezetvédelmi és közegészségügyi kérdésekkel foglalkozott, 2011-ben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló EU-s irányelvről készített parlamenti jelentést. A már idézett Nézőpont elemzés egyébként Áder Jánost tartotta a legeredményesebb magyar delegáltnak, és 2010-ben neki adományozta „az év európai parlamenti képviselője” címet. 

Ha űrhajós voltál, már úgysincs följebb

Mostani karrierlistánk állócsillaga viszont a cseh Vladimir Remek, az első közép-európai űrhajós, a Szovjetunió hőse, aki a rendszerváltás után sem fordított hátat politikai nézeteinek: kétszer is a csehországi kommunista párt támogatásával választották európai parlamenti képviselővé. Idén januárban aztán úgy döntött, hogy széleskörű tapasztalatait hazája orosz nagyköveteként kamatoztathatja leginkább. Persze űrhajósnak lenni akkora királyság, hogy ha egyszer megcsinálta az ember, utána valószínűleg már azzal tölti az élete hátralevő részét, amihez csak kedve van.

Erővel nem lehet

Önként sokfelé vezet tehát az út az Európai Parlamentből, kényszerrel viszont nagyon nehéz távozásra bírni a már megválasztott képviselőket. Nem akadály, ha a küldött alól megszűnik a pártja, vagy onnan kizárják, esetleg az ügyészség kémkedés gyanújávol indít vizsgálatot az EP-képviselő ellen. Az MDF listavezetőjeként mandátumot nyert Bokros Lajos még azt a trükköt is be tudta mutatni, hogy képviselői széke alá saját maga szervezett új pártot, habár a folyamat általában fordítva zajlik le.

Ön miért hagyná ott az EP-képviselőséget?

  • A felcsúti polgármesterségért
  • Ha a Sándor palota teraszáról nézhetném a tűzijátékot
  • Semmi pénzért nem lennék politikus