Kapitulálnak a görögök, jöhetnek az újabb megszorítások

2015.02.23. 21:48

Eljuttatta a görög kormány az újabb megszorításokat tartalmazó előzetes reformterveket Brüsszelbe. Ezzel még négy hónapon át elkerülhetik az államcsődöt.

Az eurózóna pénzügyminiszterei még múlt pénteken egyeztek meg abban, hogy hétfőn éjfélig átküldik Athénból az újabb európai hitelrészletért cserébe végrehajtandó reformokat. Ez egyébként a nagy lelkesedéssel indító új szélsőbaloldali görög kormány teljes kapitulálását jelenti, ahogy arra a pénzügyi befektetők már a múlt hét eleje óta számítottak.

A nemzetközi megfigyelők elég egyértelműen látták a helyzetet: Görögország vagy bevállalja a megszorításokat, vagy csődbe megy és ezzel távozik az eurózónából is. Ezt viszont a görög lakosság túlnyomó többsége, még a most kormányra került radikális baloldali Sziriza párt szavazói se szerették volna.

Az éjfélig véglegesített görög vállalásokat az eurócsoport, azaz az euróövezet pénzügyminiszterei kedden fogadhatják el. Ha nem sikerül megnyerni az európai partnerek jóváhagyását, akkor szombaton mentőháló nélkül lejár a görögöket megmenteni hivatott 240 milliárd eurós hitelprogram, Athén fizetésképtelen marad, és következik a pénzügyi összeomlás.

Egyelőre nem tudni, mi szerepel a vállalási listán, de annak összeállításakor nincs könnyű helyzetben a görög kormány. Egyrészről meg kell győznie a német politikusokat, elsősorban a pénzügyminiszter Wolfgang Schaublet és Angela Merkel kancellárt, hogy komolyan gondolják a spórolást. A további megszorításokat egyébként a németek mellett más országok, például a görög mentőcsomag finanszírozásába bevont, Görögországnál sokkal szegényebb Szlovákia is lelkesen támogatja. Másrészt viszont a Szirizának saját szavazóit is boldoggá kellene tennie valahogy, akik legszívesebben pont Berlinnek intenének be, és épp a megszorítások elutasítása miatt szavaztak rájuk.

A kiszivárgott hírek szerint a tervezett intézkedések között szerepel egy 7,3 milliárd eurós adóemelés, amely a szupergazdagokat terhelné, és fokoznák a csempészet ellen tett erőfeszítéseket.

A Sziriza taktikája eddig egyébként az volt, hogy a görög államadósság fenntarthatatlanságával érveltek. Azt mondták, hogy a mentőprogramok csak átmeneti megoldást jelentenek, hiszen valószínűtlen, hogy Görögország belátható időn belül képes lesz visszafizetni 320 milliárd eurós adósságálolományát. A görögök azt szerették volna, ha jön a pénz, de ők mondják meg, hogy milyen reformokat végeznek el és mikor. Ez sokaknak, de elsősorban a berlini vezetésnek nem tetszett. Különösen úgy nem, hogy a görög államadósság finanszírozását jelenleg ellátó hiteleket annyira alacsony kamatra és olyan hosszú időre kapták a görögök, hogy a GDP-hez viszonyított éves adósságteher elmarad például attól, amit a spanyolok, vagy az olaszok fizetnek. 

Az sem igazán segített a görögök helyzetén, hogy az Európai Bizottság gazdaságpolitikával és az euróval foglalkozó portfólióját a lett Valdisz Dombrovskisz viszi, aki lett miniszterelnökként Európa egyik legszigorúbb megszorító csomagját vezényelte le a 2008-as válság után, majd az európai mentőprogram levezénylése után, mindössze hat év elteltével bevitte országát az eurózónába. Valószínűleg őt egyáltalán nem hatja meg, hogy a görögöknek rossz.

A fejleményeket az UniCredit ma kiadott elemzése úgy jellemezte, hogy a valóság teljes kapitulációra késztette a görögöket. Kérdés, ez mennyire tetszik majd az athéni parlamentben ülő Sziriza-képviselőinek és a párt szavazóinak, lesz-e lázadás a döntés ellen.



  • Hírek
  • Lakáshitel