A kormány nagytakarítást tart Brüsszelben

2015.10.01. 18:48 Módosítva: 2015-10-02 11:18:26
Új nagykövetek, új diplomaták, új tudósítók az EU mellett. Lázár János erőteljes képviseletet vár a brüsszeli embereitől.

Csütörtöktől új vezetés alá helyezi a kormány Magyarország EU mellett működő Állandó Képviseletét (ÁK) Brüsszelben. A távozó állandó képviselő, Györkös Péter öt évig állt az intézmény élén.

A kedden Brüszelbe látogató Lázár János állománygyűlést hívott össze a képviseleten, ahol „megköszönte Györkös Péter nagykövet munkáját, kiemelve: a leköszönő nagykövetre legalább ilyen fontos feladatok várnak Berlinben, ahol folytatja a munkáját.”

Az ember, aki megmagyarázta Orbánt

Györkös Péter

Györkös Péter közel húsz éve foglalkozik EU-integrációs ügyekkel. Pályafutását német referensként kezdte a Külügyminisztériumban, a rendszerváltás után Magyarország bonni nagykövetségének politikai osztályát vezette. 2007-től két éven át Zágrábban volt nagykövet.

Várhelyi Olivér

Utódja, Várhelyi Olivér a helyettes állandó képviselő posztról veszi át Györkös helyét. 2011 óta ő felügyeli magyar részről a belsőpiaci, mezőgazdasági, oktatási, munkaügyi, környezetvédelmi, energiaügyi, és más szakpolitikai tárgyalásokat az EU Tanácsában.

1996-ban kezdett a Külügyminisztériumban. Hosszú időt töltött már Brüsszelben: 2001 és 2006 között az ÁK jogi szolgálatán dolgozott, 2003-tól vezetőként. 2008-tól 2011-ig az Európai Bizottság Belsőpiaci és Szolgáltatási Főigazgatóságán volt osztályvezető.

Györkös brüsszeli kiküldetése alatt korrekt kapcsolatot tartott fönn a nemzetközi sajtóval, kifejezetten jó volt a híre az EU-s tudósítók között. Logikusnak tűnik, hogy Berlinben szeretné bevetni őt a miniszterelnök, ugyanis a német média az elmúlt években éles kritikával illette a magyar kormány egyes intézkedéseit. Az utóbbi hónapokban a menedékkérők regisztrálása körüli bonyodalmak terhelték a magyar-német diplomáciai kapcsolatokat.

Brüsszeli diplomáciai körökben úgy beszéltek Györkösről, hogy ő volt az, aki le tudta fordítani Orbán Viktor EU-kritikus politikáját a diplomácia brüsszeli nyelvére, és szakpolitikai szintre szorította a vitát a magyar kormány olyan intézkedéseiről, amelyek nagy port vertek föl az EU-s intézmények körül.

A médiatörvény, az új alkotmány, a sarkalatos törvények körüli vita, újabban pedig a halálbüntetés felemlegetése és a menekülteket elosztó kvótarendszer elutasítása kapcsán a magyar állandó képviseleten csapódott le először a nemzetközi figyelem az elmúlt években. És sok budapesti kormánytisztviselővel ellentétben az ÁK nem kerülte a sajtót, hanem igyekezett megmagyarázni a külföldi médiának – több-kevesebb sikerrel –, hogy a kormány mit miért csinál.

Az ÁK korábbi szóvivője, Hajdu Márton idén tavasszal hagyta el a képviseletet. Visszatért az Európai Bizottságba, ahonnan azért „kérték kölcsön” 2011-ben, hogy a  magyar EU tanácsi elnökség brüsszeli kommunikációs feladatait lássa el. Az elnökség után is maradt a pozíciójában.

Kérdés, hogy Györkös Péter és Hajdu Márton távozása után, akik emészthetővé tették a nemzetközi sajtó számára a magyar kormány meredekebb ötleteit, számíthatunk-e arra, hogy a Lázár János felügyelete alá került képviselet hangnemet vált az EU-s intézményekkel és a médiával folytatott párbeszédben.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta: nagy feladat hárul az új nagykövetre és a képviseletre, mert a magyar álláspontot kell képviselniük erőteljesen több kötelezettségszegési eljárásban és az új földtörvényt illetően is.

Lázár új diplomatákat küld

Nem csak a nagykövetek szintjén történnek változások az Állandó Képviseleten. Folyamatosan érkeznek új diplomaták olyan pozíciókba, amelyek részben már az év első felében megüresedtek, és azóta nem töltötték fel őket.

Az ÁK kormányzati felügyelete 2014 végén került át a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól a Lázár János által vezetett Miniszterelnökséghez. A 172/2012. kormányrendelet azóta kimondja, hogy az Állandó Képviselet diplomatái és szakdiplomatái esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, vagyis Lázár a diplomaták „kihelyező vezetője”. Arra, hogy kit nevezzenek ki szakdiplomatának, a szaktárca – a nemzetgazdasági, igazságügyi, földművelésügyi stb. – tesz javaslatot, de kihelyezés akkor jön, „ha a személyi javaslattal a kihelyező vezető egyetért”. Így valósul meg Lázár János politikai ellenőrzése az ÁK-n.

A váltás nem volt zökkenőmentes. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy sok diplomata egészen tavaszig nem tudta, hogy kitöltheti-e a mandátumát Brüsszelben, illetve, hogy meghosszabbítják-e a kiküldetését. A hazahívott munkatársak helyére lassan jön az utánpótlás – év végéig is számítanak még új emberekre.

Az ÁK-s posztok egyharmadában történik személyi változás

Update: kérdésünkre, hogy az ÁK-s diplomaták közül hányat érintenek az idei személyi változások, a Miniszterelnökségtől a következő választ kaptuk:

„A brüsszeli Állandó Képviseleten dolgozó diplomaták esetében az előző évek normális gyakorlatát követve kerül sor váltásra, amely megegyezik a valamennyi magyar külképviseleten alkalmazott gyakorlattal. A bárhol külszolgálatot teljesítő diplomaták kihelyezési okiratában szereplő berendelési céldátum (év) csak irányadó, ettől a munkáltató az adott munkatárs szakmai munkáját értékelve jogszabályban foglalt joga alapján eltérhet, azaz vagy az okiraton szereplő évben, vagy akár azt megelőzően is berendelheti az érintettet.

Ez a helyzet a brüsszeli Állandó Képviseleten dolgozó diplomaták idei váltásával is, azaz van akinek lejár a külszolgálata, van akit idő előtt rendelünk be, élve a munkáltató jogával. A fentiek általánosságban nem csak a brüsszeli Állandó Képviseletre vonatkoznak, hanem valamennyi külképviseletre is, továbbá ez nem csak Magyarország, hanem számos más ország bevett gyakorlata is.

Idén az Állandó Képviseleten működő posztok nagyságrendileg egyharmada esetében történt személyi változás, amelynek döntő többségére normál váltás keretében került sor. Az összes érintett poszton ebben az évben meg is érkezik/érkezett az új diplomata. További részletekről személyiségi és munkajogi okokból nem áll módunkban tájékoztatást adni.”

Az MTI-nél mi történik?

Az átalakítási hullám a Magyar Távirati Irodát (MTI) is elérhette, ugyanis novemberi határidővel váratlanul megszakították mindkét brüsszeli tudósítójuk, Kárpáti János és Konsiczky Zoltán kiküldetését.

Kárpáti János 1981 óta dolgozik az MTI-nek, nyolc éve brüsszeli tudósító. Konsiczky Zoltán 2003-ban kezdett az MTV-ben, a Panoráma című külpolitikai műsort szerkesztette, majd a Híradó külpolitikai szerkesztője volt. 2012 óta tudósít Brüsszelből.

Hirtelen hazahívásuk szakmailag nem látszik megalapozottnak. A hvg.hu arról írt júniusban, hogy Konsiczky a Brüsszelben népszerű privát Twitter-csatornáján hordott le egy jobboldali populista görög EP-képviselőt, amikor az egy haláltáboros fotóval illusztrálta, hogy szerinte gazdasági holokauszt fenyegeti Görögországot Európában.

Úgy tudjuk, egyelőre csak az egyikük utódját találták meg: Gebauer Szabolcs, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének főtitkára kezdhet majd Brüsszelben novembertől.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?