Lecserélné Orbánt egy bevándorlóra vagy egy melegre?
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Kijev olyan helyről kapott kritikát, ahonnan egyáltalán nem akart
- Ukrajna szuperfegyvereket kaphat Amerikától
- Észak-Korea nukleáris ellentámadást szimuláló hadgyakorlatot tartott
- Lángokban áll Kanada nyugati része
- Török Gábor: Nehéz értelmezni, elhinni azt, amit a legfrissebb közvélemény-kutatás mutat
- Szijjártó Péter bejelentette: újabb légi járat indul Budapestről Kínába
- Fontos bejelentést tett Ursula von der Leyen a gázárakról
- Korrupcióval gyanúsítják az ukrán mezőgazdasági minisztert
- Kizuhant egy diáklány egy iskola ablakából Kolozsváron
- Napvilágot látott Brüsszel rémálma: egyre többen lépnének ki az Európai Unióból Ausztriában
Több szempontból is elfogadóbbá váltak a magyarok, de még sok kérdésben a tolerancia-rangsor alján vagyunk – nagyjából ez a tanulsága az EU legújabb közvélemény-kutatásának.
Az október 1-jén megjelent Eurobarometer (magyar összefoglaló .pdf-ben) szerint ez a javulás általános uniós trend, például sokkal kevesebbek szemét szúrná, ha egy nő vagy akár egy transznemű szerezné meg az ország legmagasabb választott tisztségét. Ezzel szemben megugrott azok aránya, akik szerint nőtt a diszkrimináció az EU-ban, különösen a szexuális irányultság (12 százalék) vagy nemi identitás (11 százalék) alapján.
Hatékony a magyar diszkrimináció-ellenes fellépés?
Talán első látásra az a legfurcsább eredmény, hogy a magyarok szerint jóval hatékonyabb lett a diszkrimináció elleni nemzeti fellépés 2012 óta.
Összesen 15 százalékkal többen mondták ezt 2012-höz képest, ami a migránsellenes plakátok fényében egészen megdöbbentő – csakhogy a felmérés még május-júniusban készült, így a bevándorló-ellenes plakátkampányról épp lemaradtak a válaszolók.
Melegparadicsom lennénk?
Magyarországon viszont az LGBTI-közösség tagjai sokkal közelebb kerültek az aranyélethez, legalábbis a válaszadók univerzumában. Az EU-átlagnál jóval kevésbé, 16 százalékkal kevesebben látnak velük szemben gyakori hátrányos megkülönböztetést. Nálunk mondtak arra a legkevesebben igent, hogy egy álláshirdetésnél vajon kipöckölné-e őket egy cég.
Ehhez képest például az élbolyban végeztünk azok között, akik a házasságot kizárólag a férfi-nő kapcsolatnak tartanák fenn, és nálunk elleneznék a legtöbben, hogy egy nemváltó műtét után hivatalosan is megváltoztassa a személyi igazolványát.
Igaz, 2012-höz képest
A legutóbbi, 2012-es felméréshez képest csaknem ötödével többen tolerálnák a dolgot.
A teljes jelentés alapján nálunk nőtt legjobban, 22 százalékkal azok száma, akiket nem zavarna, vagy örülnének neki, ha kisebbségi kormányfőnk lenne. Hajszál híján ugyanennyivel ugrott meg egy 75 év feletti megítélése is a kormányfői poszton, úgyhogy Orbán Viktor leendő idős kihívói is dörzsölgethetik a tenyerüket.
Csak fogyatékos kollégát ne!
A fogyatékkal élők megítélése viszont több kérdésben is a legrosszabbak között volt hazánkban, Nálunk feszengenének az egyik legmagasabb arányban, ha egyiküket miniszterelnökké választanák, annak dacára, hogy sokkal toleránsabbak lettünk ebben a kérdésben, a második legnagyobb javulást mutatva. A magyarok húznák a harmadik legnagyobb eséllyel a szájukat, ha együtt kellene valamelyikükkel dolgoznia. Igaz, még így is mindkét kérdésnél többségben voltak az elfogadók.
A legnagyobb különbség az uniós átlaghoz képest a vallási alapú diszkriminációnál volt, az uniós 50 százalékhoz képest csaknem fele akkora arányban gondolták úgy, hogy valaki bajba kerülhet a hite miatt. Azzal viszont már nem nagyon lennénk kibékülve, ha az egy ilyen ember házasodna be a családba, itt az alsó harmadban végeztünk.
Ugyanakkor sokan, a 42 százalékos EU-átlag helyett 58 százaléknyian panaszkodnak az idősekkel szembeni ellenérzésekre. Ezt a hozzáállást részben a magyar lakosság korösszetétele is magyarázhatja.
Feketét vagy romát utálunk jobban?
A migránsokra nem vonatkozott külön kérdés, de a más bőrszínűekre és a vallási kisebbségekre és igen. Utóbbiaknál külön-külön is vizsgálódtak, és
57 százalék fogadná el, hogy együtt dolgozzon egy muszlim vallású munkatárrsal, miközben ugyanez a szlovákoknál és a cseheknél 27, illetve 37 százalék. Még uniós szinten is kiemelkedő arányban adnánk áldásunkat rá, ha a gyerekünk közülük választana párt.
Feketét vagy ázsiait viszont sokkal kevésbé, jóval a 80 százalék körüli uniós átlag alatt tűrnénk magunk mellett munka közben (65-66 százalék). Valamivel még ennél is rosszabb a cigányok megítélése, bár a 61 százalékkal nem lógunk ki az uniós sorból. Gyakorlatilag ugyanezeket lehet elmondani a párválasztós kérdésről is. A romákkal szembeni ellenérzések az egész EU-ban magasak, a felmérés a muzulmánok és a transzneműek mellett őket emeli ki, mint akiket a tagállamokban a legkevésbé fogadnak el.
Rovataink a Facebookon