A szocialisták mentették meg a kormányt Strasbourgban

2015.10.06. 07:46 Módosítva: 2015.10.06. 17:54
A szocialisták kaszálták el a liberális javaslatot a hírhedt „hetes cikk” bevetéséről.

A szocialisták mentették meg a kormányt Strasbourgban. Vagy kifogták a szelet a kormány vitorlájából egy olyan ügyben, ami a baloldalnak egyébként is esélytelen volt, viszont tálcán kínálta Rogán Antalnak az éles visszavágást?

Hétfő este zajlott le az a koordinátori értekezlet az Európai Parlamentben (EP), ahol a liberális frakció, az ALDE bemutatta a javaslatát: alkalmazzák Magyarországra az EU-s alapszerződés 7. cikkében szereplő eljárást.

Erről beszélt Rogán Antal vasárnap, amikor azt mondta, hogy az európai liberálisok frakciója kezdeményezni akarja Magyarország szavazati jogainak felfüggesztését, „végső soron az ország kizárását az unióból”. A fideszes politikus elfogadhatatlannak nevezte a liberálisok kezdeményezését, és közölte, fel fognak lépni ellene.

Mi történt júniusban?

Ekkor fogadott el az EP – a szocialista frakció egyetértésével – egy állásfoglalást, amelyben elítélték a bevándorlás-ellenes plakátkampányt, a halálbüntetés felemlegetését, és hogy a kormány az uniós intézményeket okolta a menekültválságért. Arra is utalt a szöveg, hogy Magyarország jogalkotási és igazgatási gyakorlata nem tükrözi az alapvető európai értékeket, nem felel meg a demokratikus elveknek, a jogállamiságnak és az alapvető jogoknak. A Parlament akkor felkérte az EU végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását”.

Azóta nem hallottunk olyan hírt, hogy ez a nyomonkövetés elindult volna.

Update: Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője kedden a plenáris ülésen kérte számon Jean-Claude Junckeren, az Európai Bizottság elnökén, hogy hol marad ez a monitoring-jelentés. A Bizottság hivatalosan nem reagált a felvetésre. Ugyanakkor brüsszeli forrásból úgy tudni, hogy a testület foglalkozik az üggyel, és hamarosan várható az írásos válaszuk.

Nem lesz rá szükség

Nem lesz azonban szükség a kormány fellépésére, mert az EP emberi jogi szakbizottságában ülő frakció-koordinátorok már azelőtt leszavazták az ötletet, hogy egyáltalán napirendre kerülhetett volna. Méghozzá a szociáldemokrata (S&D) koordinátor javaslatára, aki az ülésen azt szorgalmazta, hogy a hetes cikk helyett inkább csak tegyenek fel egy szóbeli kérdést az EU-s végrehajtó szervnek, az Európai Bizottságnak, hogy milyen lépéseket tett azért június óta, hogy az európai alapjogok ne sérüljenek tovább Magyarországon.

A felek összekaptak, és szavazásra bocsátották a kérdést. A szakbizottság szociáldemokrata elnöke először a szociáldemokrata javaslatról kérte ki a koordinátorok véleményét, holott a liberálisok az eredeti kezdeményezést már múlt héten szerdán írásban benyújtották. A liberálisok, a zöldpártiak és az Európai Egyesült Baloldal képviselői felháborodtak az eljáráson és távoztak a teremből. A Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt és a szociáldemokraták koordinátorai pedig megszavazták az S&D javaslatot a liberálisoké helyett. A brit konzervatívok frakciója tartózkodott.

Az S&D-nek így nem kellett formálisan a hetes cikk ellen szavaznia, mégis sikerült megakadályozni, hogy a parlament a napirendjére tűzze az eljárást.

Ha mégis a napirendre került volna, akkor vagy egy későbbi szakbizottsági szavazáson, vagy a plenáris ülésen bukik el a javaslat, mert az Európai Parlamentet irányító néppárti–szociáldemokrata „nagykoalíció” aligha ugrik egymásnak a magyar kormány vitatott intézkedései miatt. Bármennyire is unszimpatikus az EP szocialistáinak Orbán Viktor, úgy tűnik, többségük a békességet jobban szereti a hajcihőnél. A legkisebb arcvesztéssel pedig úgy lehetett megúszni az ügyet, ha már csírájában elfojtják a kezdeményezést.

Fotó: Patrick Seeger

Update: Szanyi Tibor, az MSZP európai parlamenti képviselője közleményben így reagált a döntésre: „az Európai Parlament nagyfokú bölcsességről tett tanúbizonyságot, amennyiben most nem vette napirendre a magyar kormánnyal szembeni szankciókra vonatkozó liberális kezdeményezést, s ezáltal nem teremtett rendszeres fórumot Orbán Viktor gusztustalan törekvései reklámozására.”

„Az a tényszerű realitás, hogy senkinek nincs nagyobb hatalma Orbán eltakarítására, mint a magyar népnek. Kudarcos az, amikor bárki külső erőben bízik a magyar diktátor leküzdésének frontján” tette világossá a szocialista honatya.

A „hetes cikk”

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke egy konzultációs folyamatot indít be az EU-s kormányokat összefogó Tanács és egy olyan tagállam között, ahol fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az unió alapvető értékei. Mik ezek az értékek? Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartása. „Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában” – mondja ki a szerződés.

Ha a több körös konzultáció ellenére is sárba tiporják az alapvető európai értékeket a renitens tagállamban, akkor EU-s csúcstalálkozót hívnak össze Angela Merkellel, Francois Hollande-dal és a többi 26 állami vezetővel, akik közösen megállapíthatják, hogy tényleg nagyon nagy gáz van. Ha mindannyian egyetértenek ebben, akkor a harmadik szintre eszkalálódik az ügy.

Itt pedig az illetékes miniszterek dönthetnek úgy – minősített többséggel –, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggesztik. A szerződés nem rendelkezik arról, hogy mik ezek a jogok. De megjegyzi, hogy akár az ország tanácsi szavazati jogának felfüggesztése is szóba kerülhet, mint retorzió. Az unióból való kizárásról nem esik szó a szövegben.

7. cikk

(az EUSz. korábbi 7. cikke)

(1)   A Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Mielőtt ilyen megállapítást tenne, a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet neki.

A Tanács rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e.

(2)   A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően, az Európai Tanács, miután a kérdéses tagállamot felkérte észrevételei benyújtására, egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2. cikkben említett értékeket.

(3)   A Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat.

A kérdéses tagállamnak a Szerződések szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az államot.

(Az Európai Unióról szóló szerződés)