Navracsics Brüsszelt védte a menekültügyben

2015.10.17. 10:18
Meg persze a magyar kerítésépítést.

Miközben „adódik a következtetés”, hogy az uniós tagállam Horvátország felé „radikálisan más helyzet” lenne a magyar határ lezárása, mint az EU-n kívüli Szerbiánál, ez nincs így, mondta Navracsics Tibor. (Nagyjából egyidőben kezdett el beszélni a nemzetbiztonsági kabinet ülésével, így ekkor még csak egy lehetőségként, feltételes módban beszélt a határ lezárásáról, amit végül valóban elrendeltek.)

A magyar biztos úgy fogalmazott, hogy gyakorlatilag két határ van az EU-n belül. Mivel Horvátország nem tagja az állandó útlevél-ellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, annak ugyanúgy a határországa, mint Szerbia.

Fogalmazhatunk például úgy, hogy a magyarok a schengeni övezet megvédéséért építenek kerítést.

Sztereotípiák miatt kritizálnak

Úgy vélte, a magyar kormánnyal szembeni kritikák sem egyediek, mert hasonló történt akkor, amikor Spanyolország a marokkói határra húzott fel kerítést. (A spanyoloknak két enklávéja van Afrikában, Ceuta és Melilla, mindkettőt keményen védik - igaz, itt nem egy EU-tagjelölttől vagy tagtól választanak el.) Navracsics a probléma gyökerét a sztereotípiákban látta: „nekünk előjön, hogy minket a Nyugat ötszáz éve cserbenhagy, nekik meg az, hogy ezek nem demokraták, vademberek”.

Nem a Bizottságon múlt

Az uniós biztos a hazai vezetés mellett azért a mostani munkahelyét is megvédte. Szerinte sok alaptalan vád éri az Európai Bizottságot (többek között a magyar kormánytól), hogy késlekedik és rossz válaszokat ad. Navracsics szerint a Bizottság időben elkészítette a javaslatokat, de ezekről az uniós országoknak kellene dönteniük. Így ha a tagállamok, „Brüsszel diktatúrájától nyögnek”, az általában épp a saját döntéseikből fakad. Ezt az állítást különösen érdekes volt hallani Navracsicstól, aki magyar miniszterként éveken át számtalan alkalommal ütközött az uniós testületekkel.

Nincsenek a tagállamok ellen

Szerinte egyáltalán nem felel meg a valóságnak, hogy „Bizottság kontra tagállamok” lenne a felállás, sőt, Brüsszelben éppen olyan megoldást keresnek, ami legjobb esetben mindegyik uniós országnak jó vagy legalább „végső eszközként” – ahogy például a menekültügyi kvótarendszernél – minősített többséggel el tudják fogadni.

Navracsics szerint minden politikai váltás kezdetben hisztérikus reakciót vált ki. Most ebben a szakaszban vagyunk, de a kedélyek le fognak csillapodni. Erre példa, hogy a legutóbbi csúcstalálkozójukon az európai vezetők már az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex felturbózásáról fogadtak el tervet. Navrcsics szerint ez is azt bizonyítja, hogy egy válsághelyzetből megerősödve léphet ki az európai integráció. (Brüsszelben azért egy kicsit kevésbé láttuk biztatónak a helyzetet.)

Máskor is megoldotta Európa

A magyar biztos emlékeztetett, hogy a délszláv háború idején hasonló problémával néztek szembe az európai országok, és akkor sikeresen kezelték, például a svéd ifjúsági miniszter is bosnyák származású.