Menekültekre fordított költségként számolná el a kerítésépítést Brüsszelben a kormány

2015.11.10. 15:49 Módosítva: 2015-11-10 16:19:29
A menekültügyi kiadásokkal csökkenthető a költségvetési hiány brüsszeli elszámolása. A mi legnagyobb költségünk viszont a kerítés, amit nem szeretnek az Európai Bizottságban.

A magyar kormány be fogja nyújtani az Európai Bizottságnak (EB) a menekülthelyzet kezelésére eddig fordított költségeit, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszer kedden délután Brüsszelben. A migrációs kiadásokat egy friss kezdeményezés értelmében el lehet számoltatni az EB-vel a nemzeti költségvetési hiány csökkentésére. Varga Mihály szerint mindenképpen élni kell a lehetőséggel, ami azt jelenti, hogy a déli határon épült kerítés építésének az árát is leíratnák Brüsszelben.

Meg van szorulva az EB

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker október végén jelentette be, hogy Brüsszel elnéző lesz a költségvetési hiányra vonatkozó uniós szabályok betartatásánál azokkal az országokkal szemben, amelyek a migránshelyzet kezelésére költenek a saját büdzséjükből.

Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében akkor beszélhetünk túlzott költségvetési hiányról, ha a deficit meghaladja az ország GDP-jének 3 százalékát. Azokat az országokat, amelyek túllépik ezt az arányt, végső soron szankciókkal lehet sújtani.

Azért mutat most nagyobb megértést a Bizottság a túlköltekező tagállamokkal szemben, mert egyre nagyobb szüksége van a nemzeti hozzájárulásokra a menekülthelyzet kezelésére. „A költségvetési lehetőségeink határán vagyunk” – jelezte Jean-Claude Juncker, hogy sokkal több pénzt már nem tudnak kipréselni az európai büdzséből.

Az elképzelés szerint minden ország költség-igényeit egyénileg fogják megvizsgálni, hogy azok elszámolhatóak-e a hiány csökkentésére.

Nem biztos, hogy benyelik a kerítést Brüsszelben

Varga Mihály arról beszélt a keddi tanácsülés szünetében, hogy a miniszterek már arról vitatkoznak, hogy mely költségeket lehet ilyen módon elszámolni. Azt is megjegyezte, hogy olasz, görög és osztrák kollégájával együtt ő maga is kezdeményezte, hogy a Bizottságnál el lehessen számolni költségként a bevándorlást kezelő intézkedéseket.

Habár a magyar költségvetési hiány nem fogja megközelíteni a 3 százalékos határt a következő években – az EB 2,5 és 2 százalék körülire várja ezt a mutatót 2017-ig – a kormány be fogja nyújtani a saját igényeit az Európai Bizottságnál.

Eddig 40 milliárdba fájt

Varga Mihály becslése szerint eddig 30 milliárd forintot költöttek menekültügyre, ezen felül pedig hamarosan kifizetnek még 10 milliárdot. Összesen még 60 milliárd forintot különítettek el erre a célra, de ezt a keretet valószínűleg nem kell majd kimeríteni a miniszter szerint. Ezek a költségek az éves magyar költségvetés 0,1 százalékát sem érik el.

Az Európai Uniótól eddig 4 millió eurós (kb. 1,2 milliárd forintos) támogatás érkezett, főként menekültfogadó-kapacitás növelésre.

Valószínűleg tehát nem lesz gyakorlati jelentősége, hogy leírják-e a magyar kiadásokat vagy sem, mert semmiképpen nem kerülnénk túlzottdeficit-eljárásba a következő években. Annál fontosabb az ügy Olaszországban és Görögországban, ahol többet költöttek menekültügyre, és a költségvetések is a 3 százalékos hiánycél közelében mozognak, vagy túl is lépték azt. A kormány ennek ellenére fut egy kört az üggyel.

Természetesen balekok ne legyünk, ha van ilyen lehetőség, akkor nekünk is jelentkezni kell és meg kell próbálni elszámoltatni a költségeinket

– jelentette ki Varga Mihály.

Ez egyúttal azt jelenti, hogy a kormány az Európai Bizottság által korábban bírált kerítés építését szeretné költségként elszámolni Brüsszelben. A nemzetgazdasági miniszter számít is rá, hogy vitái lesznek a kormánynak az EU-s végrehajtó testülettel. Mindazonáltal nagyon bízik benne, hogy „ha az Európai Bizottság egyetért velünk abban, hogy Magyarország az EU előírásait tartotta be azzal, hogy biztosította a határait, amelyek a schengeni övezetnek a külső határai, akkor méltányos lesz.”

„Amikor a zöldhatáron történő illegális belépést akadályozzuk meg egy eszközzel, ezzel lehetővé téve azt, hogy a külső határokat biztosítsuk az Európai Unió számára is, akkor az egy olyan költség, ami mindenképpen elszámolásra kell, hogy kerüljön” – vélekedett.

Az Európai Bizottság többször hangoztatta, hogy elvi fenntartásai vannak az ellen, hogy egy tagállam kerítést építsen a schengeni zóna külső határán. A schengeni határ-ellenőrzési kódex azonban nem szabályozza, hogy a tagállamok milyen eszközökkel védik az EU külső határát.