Javul a szlovén-horvát-magyar viszony

2015.11.19. 15:11 Módosítva: 2015-11-19 16:29:16
A szlovén nagykövet megköszönte a magyar államtitkárnak, hogy segítjük őket a határaik ellenőrzésében.

A közös határvédelem fontosságáról beszélgetett a szlovén és a horvát nagykövet a miniszterelnökség EU-ügyi államtitkárával szerdán a Budapesti Corvinus Egyetemen a Nemzetközi Kör szervezésében. Úgy tűnt, helyreállt a menekülthullám által megtépázott együttműködés a három ország között. Takács Szabolcs államtitkár a hatékony fellépést kérte számon az unión – a két nagykövet szerint viszont épp a november eleji EU-csúcs hozta össze a kormányaikat.

Az államtitkár szerint Európának fel kell állnia és meg kell mutatnia, hogy képes irányítani a dolgokat és meg tudja oldani a helyzetet, de

az EU képtelen előállni egy hatékony válasszal, ezért a tagállamoknak kell kézbe vennie a dolgokat.

Brüsszel például csodaszerként tekint az együttműködésre a törökökkel, de Budapest szerint az a megoldás, ha az EU feláll és elkezdi irányítani az ügyeket.

A felvetésről, hogy az európai cselekvést az gátolja, hogy a tagállamok nem tartják be a saját ígéreteiket, elismerte, hogy az is igaz. Azzal válaszolt, hogy Magyarország régiós szinten, a visegrádi négyek részeként nemcsak a szlovénoknak segített, hanem összesen 75 embert ajánlott fel az EU határvédelmi és menekültügyi szerveinek. Ez az ország méretéhez és különösen a többi tagállam felajánlásaihoz képest tényleg megsüvegelendő teljesítmény, bár például a migráció megelőzésére nyújtandó segélyekkel már nem állunk ilyen jól.

A szlovén nagykövet, Ksenija Škrilec meg is köszönte, hogy a visegrádiak, így Magyarország jelentős erőkkel segítenek nekik a határok ellenőrzésében.

A horvát és a szlovén kormány a hónap eleje óta egyeztetnek napi szinten

Kevésbé volt konstruktív, amikor a novemberi nyugat-balkáni migrációs konferencián Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, mi csak megfigyelőként vagyunk jelen, dobták be a közönségből. Az államtitkár azzal kontrázott, hogy mi kezdtük el elsőként kongatni a vészharangot a nyugat-balkáni migránsútvonal miatt, de nem figyeltek ránk, ezért megoldottuk magunknak a helyzetet. Nem örültünk neki, hogy fel kellett húzni a drága kerítést, de azóta hozzánk nem jönnek migránsok és nem is kértünk az EU-tól támogatást (a határzár költségeit azért beszámíttatnánk, és ha az építéshez nem is, máshoz kértünk és kaptunk anyagi segítséget).

A két nagykövet ellenben dicsérte a Brüsszelben rendezett konferenciát, mert azóta végre napi szinten egyeztetnek egymással.

Ausztrália hotspotjai lennének a jó példák?

Takács Szabolcs a biztonság megerősítését, az Iszlám Állam megsemmisítését tartotta fontosnak hosszú távon, de arra figyelmeztetett, hogy az már nem csak Irakban és Szíriában, hanem Európában is jelen van. Kompromisszumok nélkül meg kell védeni a határokat, Ausztráliát hozva fel példának, amely a saját menekültfogadó „hotspotokat” tart fenn a saját határain kívül, például Pápua Új-Guineában. A Karácsony-szigeteken is fenntartanak egy állomást: ott másfél hete vették át a körülmények miatt fellázadt menekültek az irányítást.

Fotó: Oláh Tamás

Gordan Grlić Radman horvát nagykövet amiatt panaszkodott, hogy nekik már nehéz dolguk lenne az uniós határ lezárásával, mert az országnak 1000 kilométernyi van Bosznia-Hercegovinával (hegyekkel tarkítva), ahova nemigen tudnak kerítést építeni, ráadásul ott a hosszú tengerpartjuk és egy csomó szigetük is.