Idén a lengyeleké és a baszkoké Európa kulturális fővárosa

További Eurologus cikkek

Művészeti terápiával gyógyítanák a mélypontra süllyedt német-lengyel viszonyt a városban, ahol annak idején Mátyás király brillírozott.

Idén Boroszló (Wrocław) és San Sebastian Európa kulturális fővárosai. A lengyel városban vasárnap nyitja meg a programsorozatot Navracsics Tibor kultúráért felelős uniós biztos. A spanyolországi baszk településen hivatalosan egy szűk héttel később indítanak.

Nagyon-Nagy-Magyarország része volt

Boroszló Közép-Európa középkori ipari központjában, Sziléziában található. Egykor a gazdag északi kereskedővárosok szövetségéhez, a Hanzához tartozott, ami ma is látszik a belváros épületeinek stílusán.

A középkorban általában Cseh- és Lengyelország pingpongozott a településsel. Kivételt jelentett 1469-1490, amikor Mátyás király tartotta a markában, az egyik legbravúrosabb győzelmét is itt aratta. A városháza mennyezetén még ma is ott virít a magyar király címere, a többi magyar emlékről itt található egy gyűjtés.

A város később Habsburg, majd porosz kézre került, az egyesített Németország része lett, végül a második világháború után csatolták Lengyelországhoz.

1985-ben találták ki, hogy minden évben nevezzenek ki kulturális fővárost Európának. Általában két uniós (korábban az elődszervezetéhez tartozó) települést választanak ki.

Művészettel gyógyítanák, amit a politika feltépett

„A projekt eredeti mozgatórugója még mindig érvényes: közelebb hozni az Európai Unió (vagy az Európai Közöség, ahogy annak idején nevezték) lakóit egymáshoz” – mondta Navracsics Tibor a kezdeményezés 30. évfordulóján. Ez a fellendülő turizmuson keresztül általában közvetlenül is sikerül, de most kifejezetten hangsúlyos.

Különösen aktuálisnak ígérkezik például egy migrációról és európai öntudatról szóló összművészeti projekt, miközben Varsó fasírtban van Brüsszellel és Berlinnel. A lengyel kormány és a konzervatív média nácizgatásának kereszttüzében Boroszló azt próbálja kezelni, hogy a második világháború után, amikor a területet az összeurópai határtilitoli végeztével Lengyelországnak adták, tömegesen telepítették ki innen a németeket. Közös kiállítással is igyekeznek „elűzni a rossz szellemeket és nem kívánatos energiákat”.

Európai Oscar és gólyás törpeinvázió

Az egyik legjelentősebb programnak az Oscar-gála európai kistestvére, az Európai Filmdíjak átadása ígérkezik, de Boroszló lesz a világ könyvfővárosa és színházolimpiának is helyet ad. Gyerekeseknek nem feltétlenül ajánlott repülővel érkezni, legalábbis a város honlapjának saját beszámolója alapján a kicsik hajlamosak megrémülni a terminált gólyákon megtámadó törpék installációja miatt (az alkotó célja szerint a művészetek városba érkezését jelképezi a mű).

A spanyolországi baszk San Sebastianban fiesztával indítják a programot január 20-án. Hivatalosan csak három nappal utána kezdenek: a „kultúra az együttélésért” szlogen alatt futó programok közt lesz európai háború- és békeábrázolásokat bemutató kiállítás, valamint utazó művésznagyköveteket küldenek szét a kontinensen.

Pécsnek nem igazán jött össze

Az Európa kulturális fővárosa címke nem rossz üzlet: 2004-ben például Lille a becslések szerint minden befektetett eurón nyolcat keresett. Közösségépítésre is kiváló, és gondos tervezéssel arra is jó lehet, hogy hosszú távon átalakítsák a városok arculatát, ahogy azzal például a Ruhr-vidék volt ipari központjai próbálkoztak 2010-ben.

Ugyanebben az évben viselte a címet Pécs, az eddigi egyetlen magyar helyszín, de itt inkább a tűzoltáson volt a hangsúly. Már jóval a megnyitó előtt rengeteg probléma akadt, így sok beruházás nem készült el a kezdésre, egy főbb fejlesztésről üvegtáblák potyogtak és tavaly októberben eljárás indult a fővállalkozók ellen. Az egyik legnagyobb visszhangot keltő eredmény a Kétfarkú Kutyapárt paródiaoldala lett. Igaz, a vendégéjszakák száma abban az évben negyedével megugrott.

Az EU 2011-es értékelése szerint kulcsfontosságú volt, hogy korán biztosították a forrásokat a pécsi fejlesztésekhez, de a kezelésük „kihívásnak bizonyult”, a szervezők bonyolult menedzsmentet alakítottak ki. A projektek hosszú távú fenntarthatóságára is „több figyelmet fordíthattak volna” a tervezésnél.

Az Index rögtön a programsorozat után nem reprezentatív felmérést készített. A túlnyomó többségnek a töketlenség jutott eszébe az egészről, bár még mindig inkább sikeresnek, mint sikertelennek értékelték.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!