Ebből tényleg négyéves segélystop lehet Angliában
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Késelés egy walesi gimnáziumban, többen megsérültek
- Részeg utas miatt kényszerleszállást hajtott végre egy Budapestről induló gép
- Szijjártó Péter: Talán súlyosabb a helyzet, mint bármikor az utóbbi évtizedekben
- Medvebocsokat rángattak le egy fáról, hogy szelfizzenek velük
- Belenéztünk a magyar pártok listájába, váratlan neveket láttunk
- Rossz hírt kaptak a holland transzneműek
- Nemzetközi mozgalomhoz csatlakozott a Jobbik
- Mitől félnek legjobban az EP-képviselők?
- Két elszabadult ló vágtatott végig London utcáin
- Megdöbbentették az ENSZ-főbiztost a gázai kórházaknál talált tömegsírok
„Nagyon messzire elmentem ezzel a javaslattal, hogy Cameron miniszterelnök összes aggályára megoldást kínáljak” – írta kedd délután közzétett levelében Donald Tusk, az EU-s állami vezetőket egy asztalhoz ültető Európai Tanács elnöke. Mégsem sértette meg azokat az elveket, amelyekre az európai projektet alapozták, tette hozzá.
Az Európai Bizottság által fogalmazott javaslat elismeri, hogy Nagy-Britanniában „kivételes helyzet” állt elő az uniós munkavállalók nagy száma miatt, akik az elmúlt években a szigetországba költöztek.
Olyannyira kivételes, hogy az Egyesült Királyság korlátozhatja az újonnan beköltöző külföldieknek eddig elérhető szociális segélyeket egy villámgyors elfogadásra benyújtott új EU-s jogszabály szerint.
Ha annyira sokan jönnek dolgozni egy országba, hogy az „a társadalombiztosítási rendszerek alapvető feladatait befolyásolja”, és „túlzott nyomás alá helyezi a közszolgáltatások rendes működését”, a szenvedő ország visszavehet a munkához kapcsolódó kiegészítő juttatásokból. De csak akkor, ha ebbe a többi tagállam is beleegyezik Brüsszelben, az EU-s miniszterek Tanácsában.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Nagy-Britannia letilthatja az újonnan érkezőket ezekről a kiegészítő juttatásokról, maximum négy évre onnantól kezdve, hogy munkába álltak. A terv szerint fokozatosan enyhítenének ezen a korlátozáson, ahogy „a munkavállaló egyre jobban bekapcsolódik a fogadó ország munkaerőpiacába”. Egy teljes tiltást sem vethetnek ki azonnal négy évre, szakaszonként felül kell vizsgálniuk a munkavállaló helyzetét. Ez elég körülményesen hangzik, pontosan úgy, mint egy komoly munkával kiizzadt brüsszeli kompromisszum.
A gyermeknevelési támogatásból is faragnak
A brit kormány leghangosabban amiatt panaszkodott az elmúlt hónapokban, hogy Nagy-Britanniában sokan úgy vették föl a gyermeknevelési támogatást, hogy a gyerekeik otthon maradtak, például Magyarországon. A brüsszeli alku szerint a brit társadalombiztosító a jövőben csökkenthetné ezt az összeget, hozzáigazíthatná annak az országnak az árszínvonalához, ahol a gyerekek valójában élnek.
MSZP és DK: Orbán álljon a sarkára!
Magyar baloldali EP-képviselők elvárják Orbán Viktortól, hogy keményen védje a Nagy-Britanniában dolgozó vagy oda készülő magyarok érdekeit. „Cameron konzervatív, jobboldali kormánya »túltolta a biciklit« a populista futamon, és most kiszolgálva az Unió-ellenes, a külső- és belső migrációval szemben felheccelt választói tömegeket, megpróbál valamit felmutatni és teljesíteni a választási ígéreteiből – írta közleményben Ujhelyi István (MSZP) – Felszólítom a magyar miniszterelnököt, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra: milyen háttéralkut kötött a brit kormányfővel a magyar emberek bőrére! Valljon színt a brit követelésekkel kapcsolatban és tegye világossá: a kivándorolt magyarok oldalán áll, vagy ismét cserbenhagyja őket?”
Hasonló hangot ütött meg Molnár Csaba a Demokratikus Koalíciótól: „A DK számára elfogadhatatlan, hogy bármelyik tagállam a saját kilépésével fenyegetőzve akarja rákényszeríteni akaratát a többi tagállamra. Európában ezt zsarolásnak nevezik – vélekedett. – A Demokratikus Koalíció felszólítja Orbán Viktort, hogy az Európai Tanácsban semmi olyan javaslatot ne támogasson, amely megsérti a már most, vagy a jövőben Nagy-Britanniában dolgozó magyarok jogait és szociális támogatáshoz való hozzáférésüket! A szabad munkavállalás és a nemzetiségtől független jogegyenlőség az Európai Unió alapértékei, amelyeket semmilyen formában sem szabad korlátozni.”
Orbán Viktor decemberben is azt nyilatkozta, miután beszélt David Cameron brit kormányfővel, hogy legsérelmesebb az angolok számára az, hogy ha valaki munkát vállal Nagy-Britanniában, azonnal és automatikusan jogot kap és ebből fakadóan pénzt is a gyerekek után, akkor is, ha ezek a gyerekek nem tartózkodnak Nagy-Britannia területén. A miniszterelnök akkor azt mondta: meg lehet egyezni a britekkel, mindössze nem a munka és a mozgás unión belüli szabadságának korlátozása felől kell indulni, hanem azt kell megnézni, hogy mi a valódi probléma.
A cseh Európa-ügyi államtitkár, Tomas Prouza kedden elfogadhatónak nevezte a javaslatot, és hozzátette, hogy keményen fognak még vitázni azon, hogy milyen hosszú időre zárhatja el az Egyesült Királyság a támogatásokat.
Elég lesz ez a briteknek?
Donald Tusk az EU-s állami vezetőknek címzett levelében leszögezte: „alapvető eleme az európai közös piacnak, hogy egy uniós állampolgár bárhol vállalhat munkát az unióban”. Azonban hozzátette, hogy a tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy miként fektetik le a szociális ellátórendszerük alapelveit, és „nagy mozgásteret élveznek abban is, hogy miként alkalmazzák a szociális és foglalkoztatási politikájukat, amelynek a segélyekhez való hozzáférés is része”.
Cameront azzal vehették meg Brüsszelben, hogy megígérték: nagyon gyorsan átnyomják az EU-s törvényhozáson ezt a két változtatást, az Európai Bizottság pedig biztosítékot adott, hogy ha London munkaerőpiaci „vészhelyzetet” hirdet, az EU-s szerződések őre, az Európai Bizottság jóvá fogja hagyni a kérvényt, hogy behúzhassák a kéziféket a munka mellett járó kiegészítő juttatásokra. Cameronnak pedig azonnal eredményeket kell fölmutatnia, hogy a sikeres tárgyalások után lendületből megtarthassa Nagy-Britannia uniós tagságáról szóló népszavazást akár már nyár elején. Ahol ígérete szerint a tagság mellett fog kampányolni, ha a reformterveit elfogadják Brüsszelben.
Nem kapnak vétót és szerződésmódosítást sem
Cameron mégsem ünnepelhet önfeledten, ugyanis a kéréseit csak felvizezve teljesítik Brüsszelben. Egy másik előterjesztés nagyobb beleszólást adna az eurózónán kívüli országoknak azokba a döntésekbe, amelyek az unió közös gazdaságpolitikájáról szólnak. Ha elég sok eurózónán kívüli tagállam (hogy pontosan hány, azt fogják kialkudni a következő két hétben) ellenez egy gazdaságpolitikai lépést, amelyet nélkülük is elfogadhatnának, egy ideig blokkolhatják azt. Kérhetik, hogy a vitatott döntés kerüljön egy újabb miniszteri vita napirendjére. Arról azonban világosan fogalmaz a szöveg, hogy egy vagy két tagállam nem vétózhatja meg „a bankunió hatékony működését, és az eurózóna további integrációját.”
Arra is lehetőség nyílhat majd a jövőben, hogy a nemzeti parlamentek egy része közösen blokkoljon egy uniós jogszabálytervezetet, amely szerintük tagállami hatáskörbe tartozna. Három hónapjuk lesz összeszedni az új jogszabályt ellenző csapatot azután, hogy a fogalmazvány az uniós miniszterek Tanácsa elé kerül.
A most az asztalra került szöveg azt is elismeri, hogy Nagy-Britannia „nem elkötelezett, hogy politikiailag a mostaninál szorosabban integrálódjon az Európai Unióba”, de ezt a különállást egyelőre nem fogják szentesíteni az uniós szerződésben. Sőt, még az az ígéret is szögletes zárójelbe került, hogy egy későbbi szerződésmódosításkor sor kerülhet erre. Vagyis erről is vitatkozni fognak még a következő két hétben.
Jó alap
Tusk jó alapnak nevezte a javaslatokat egy két hét múlva esedékes hivatalos döntéshez. Február 18-án ülnek le vitatkozni az állami vezetők, így Orbán Viktor is, egy brüsszeli csúcstalálkozón. Ezen a héten pénteken az EU-s nagykövetek már elkezdik gyúrni egymást, hogy addigra valóban megszülethessen az alku.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Rovataink a Facebookon