Már vasárnap elkezdhetik visszaküldeni a bevándorlókat Törökországba

További Eurologus cikkek

Beleegyezett Törökország a megállapodásba, amely alapján megkezdődhet azoknak az újonnan Görögországba érkező menedékkérőknek a visszaszállítása török területre, akik nem jogosultak a nemzetközi védelemre. Igaz, a tervet meg is kell valósítani.

Egy utolsó nagy roham elkerülése érdekében már vasárnap életbe lép az a szabály, hogy a Törökországból Görögországba illegálisan átkelő menedékkérőket ügyük elbírálása után vissza kell küldeni Törökországba. „Minden, a görög szigetekre újonnan érkezett szabálytalan bevándorlót 2016. március 20-ától visszafordítanak Törökországba” – szögezi le a péntek délután közzétett EU–Törökország nyilatkozat. „Ez egy átmeneti és rendkívüli művelet lesz, amelyre azért van szükség, hogy véget vessünk az emberi szenvedésnek, és helyreállítsuk a közrendet.”

Az egyezség pénteken született meg Ahmed Davutoglu és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke között, és a találkozóról kiszivárgó hírek szerint az uniós állami vezetők komolyabb vita nélkül rábólintottak. Donald Tusk péntek délután megerősítette, hogy a huszonnyolcak egyhangúlag támogatták a Törökország–Európai Unió együttműködést lefektető újabb akciótervet.

Csak idén 132 ezer menekült érkezett Törökország felől Európába, ahová tavaly több mint egymillióan jöttek, nagyrészt a balkáni útvonalon keresztül.

A terv lényege, hogy a török–görög határt szabálytalanul átlépő bevándorlókat visszavennék a törökök, és minden visszaküldött szabálytalan szíriai határátlépőért cserébe az EU törvényesen betelepítene a saját területére ugyanennyi Törökországban élő szíriai menekültet. A betelepítés ugyanaznap megindul majd, amikor Törökország elkezdi visszavenni a szabálytalan határátlépőket.

A szabály vasárnapi bevezetésével el lehet kerülni egy „utolsó nagy roham” kialakulását, vagyis azt, hogy menedékkérők tömegesen igyekezzenek átkelni a görög szigetekre azzal a céllal, hogy a visszaküldésüket előíró szabály bevezetése előtt az EU területére érjenek. Ez fenyegetne, ha nem szinte azonnal, hanem csak hetek múlva kezdenék alkalmazni ezt az eljárást – írta az MTI a német Spiegel hírújság értelmezése alapján.

Angela Merkel a macedón–görög határon rekedt menekülteknek üzent

A megállapodás-tervezet nem azt irányozza elő, hogy vasárnaptól azonnal mindenkit visszaszállítanak Törökországba. Az elképzelés szerint minden egyes újonnan érkező menedékkérő esetében lefolytatják a menedékjogi eljárást, és a jogerős döntés után szállítják őket vissza Törökországba.

Reméljük, hogy ez a mai döntés nagyon súlyos csapást mér majd az embercsempészek üzleti modelljére, azzal, hogy alternatívát mutat rá, hogy miként lehet törvényesen bejutni az Európai Unióba

– mondta a csúcstalálkozót követően Angela Merkel német kancellár. Hozzátette ugyanakkor, hogy nagyon komoly logisztikai kihívásokat kell legyőzni ahhoz, hogy a művelet működhessen. Április 4-én kerülhet sor az első csapat szabálytalan határátlépő visszautaztatására Törökországba, addig kell kidolgozni a technikai részleteket.

A kancellár a menekültekhez is szólt a sajtótájékoztatóján: arra kérte őket, különösen a macedón–görög határon fekvő Idomeninél összegyűlt tömegeknek, hogy

bízzanak a görög kormányban, és hagyják, hogy a hatóságok elszállítsák őket a menekülttáborokba,

ahol sokkal jobb körülmények között szállhatnak meg.

72 ezer ember visszaküldésével, és ugyanennyi menekült átvételével indítanák a műveletet. Két korábbi bevándorló-mozgatási megállapodásból áll össze ez a szám. 18 ezer fős a szabadon maradt keret a júliusban megszavazott, EU-ba való betelepítési műveletből. Ezen kívül létezik még egy 54 ezres keret, amelyet eredetileg arra szánt az Európai Bizottság, hogy a terhére Magyarországról szállítsanak el menedékkérőket. Miután azonban a magyar kormány határozottan elutasította, hogy uniós menekültfogadó központokat létesítsenek Magyarországon, ez a keret bármelyik, rendkívüli bevándorlási nyomásnak kitett tagállam számára szabadon felhasználható „tartalékká” vált. Ezt csoportosítanák most át a betelepítési erőfeszítésbe, melyről a nyilatkozat kiemeli, hogy önkéntes alapon működik majd.

Nem tudni mi lesz, ha kimerül a 72 ezres keret

A dokumentum feltűnően hallgat arról, hogy mi történik, ha mind a 72 ezer embert befogadják az uniós államok Törökországból. „Ha a visszaküldöttek száma meghaladná a fenti létszámot, a művelet nem folytatódik”. Csak idén januárban és februárban 117 ezren lépték át illegálisan a török–görög határt, ezek alapján a számok alapján a keret hamar betelik majd.

Az uniós állami vezetők felszólítják Törökországot, hogy tegyen meg mindent az ellen, hogy új illegális bevándorlási utak nyíljanak meg Európába, aztán egy lépést átugranak, mert a következő pontban már arról írnak: „Amint a Törökország és az EU közötti szabálytalan határátlépéseknek vége szakad, vagy legalábbis lényegesen és fenntarthatóan csökken, életbe léphet egy új Önkéntes Humanitárius Befogadási Rendszer. Ebben az eljárásban az uniós országok a nemzetközi védelemre szoruló személyeket az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának az ajánlása alapján fogadnák be.

Angela Merkel kiemelte: azzal számolnak, hogy az illegális bevándorlás már azelőtt alábbhagy, hogy sor kerülne 72 ezer ember áttelepítésére. Ha nem így történne,

akkor egyszerűen ki kell jelenteni, hogy az egész modell nem működik, és el kellene gondolkodni. De nem ebből indulunk ki.

Szlovákia és Magyarország kivételével minden tagállam egyetért ezzel a tervvel, mondta a kancellár.

Davotoğlutól függött minden

Péntek délelőtt négyszemközt tárgyaltak az uniós vezetők a török kormányfővel, Ahmet Davutoğluval, akiről nem lehetett tudni, hogy rábólint-e az alkura. „Vannak nyitott kérdések, de nem vérre megy a vita” – jelezték európai tanácsi források a Wall Street Journalnek.

Cseh rádió: Orbán populista, de végig igaza volt

Mindeközben Ondřej Houska, a cseh állami rádió brüsszeli tudósítója az EUobserverben megjelent angol nyelvű cikkben fölhívta rá a figyelmet, hogy az Európai Tanács elfogadta a bevándorlás kezelésének azt a módját, amely mellett a közép-európai országok már egy éve kardoskodnak: a nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárását.

„Kétségtelen, hogy nagy az idegengyűlölet Közép-Európában, és a magyar vezetőhöz, Orbán Viktorhoz hasonló politikusok , habár sok szempontból igazuk van, veszélyes populisták, akik az emberek félelmeivel játszanak.

De tagadhatatlan, hogy az eredeti, ostoba megoldási kísérlet, amivel Németország és az Európai Bizottság előállt, egymás ellen uszította az uniós országokat, és hozzájárult ahhoz, hogy mostanra megroggyant köztük a bizalom.”

Törökország tartsa tiszteletben az alapvető szabadságjogokat

Egy különálló dokumentumba, az Európai Tanács pénteki konklúziójába bekerült egy pont, amelyben „az EU újból leszögezi, hogy elvárja Törökországtól a demokrácia, a jogállamiság, az alapvető szabadságok, beleértve a szólásszabadság legmagasabb szintű tiszteletben tartását.”

Jelzésértékű, hogy

ez a kijelentés nem az EU–Törökország nyilatkozatban szerepel.

Vélhetően az alku része volt, hogy erre a mondatra nem kellett áldását adnia a török kormányfőnek. Ebben a formában a kijelentés a huszonnyolc uniós vezető saját véleményét tükrözi.

A Törökországnak járó engedmények: a június végére időzített vízummentesség a török állampolgároknak a Schengen-zónába való beutazásra, az összesen hatmilliárd eurós támogatás az ott élő menekültek életkörülményeinek javítására, és egy újabb fejezet (a pénzügyi és költségvetési szabályok) megnyitása a török uniós csatlakozási tárgyalásokban viszont hivatalosan az egyezség részei.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !