Megakadtak a kvóták a tagállamok torkán
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Orosz oligarchák elől menekült el a Telegram alapítója
- A Rocky betétdalára vonult be a miniszterelnök a szomszédunkban, pártja győzelmét ünnepelte
- A Moszad korábbi igazgatója elárulta, mi lehet Izrael célpontja Iránban
- Az új skála történetének legnagyobb földrengése rázta meg Japán nyugati részét
- A határok áthágása: miért foglalkoztatja a popkultúrát az apácák élete?
- Moszkva olyan pontra szúrt a háborúban, ami a lehető legfájdalmasabb
- Már az amerikai képviselők is az orosz propagandát mondják vissza
- Netflix-sorozatba illő aranylopás történt Kanadában
- Egy titkos orosz dokumentum az Egyesült Államok meggyengítésére irányuló lépéseket sürget
- Sok kérdést felvető részletek derültek ki a hírhedt matematikus terrorista haláláról
Először tárgyalhattak a a miniszterek azóta, hogy az Európai Bizottság bemutatta, hogyan reformálná meg az uniós menekültügyi rendszert. Amiben mind egyetértettek, hogy a mostani nem működik és nem térhetnek vissza hozzá, mondta Klaas Dijkhoff holland migráció- és igazságügyi államtitkár. Dimitrisz Avramopoulosz migrációért felelős biztos is örömmel hallotta, hogy mindenki hatékonyabbá akarja tenni az egész „dublini” rendszert.
Felfüggesztették a menekült-visszaküldést Magyarországra
Jelenleg ha valaki menedéket szeretne az EU-ban, abban a tagállamban kell benyújtania a kérelmét, ahol eléri az uniós határt, és az ottani hatóságoknak kell dönteni. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy Olaszországra és Görögországra hárul a feladat. Ha a menedékkérő továbbállna egy másik tagállamba, bizonyos megkötésekkel egy éven belül vissza lehet őket küldeni az országba, ahol beadta a kérelmét.
A dublini rendszer azért omlott össze, mert a sok menedékkérőt egyszerűen képtelenek voltak kezelni a görög hatóságok, és a többi tagállam már régebb óta nem küld oda vissza senkit, mert az ország ellátórendszere a gazdasághoz hasonlóan gyenge. A regisztráció elmaradása miatt tavaly sokan Magyarországon lépték át először dokumentáltan az EU határát, de
Az ügyre egy újságíró kérdezett rá a holland államtitkárnál, aki ugyan tudta, miről van szó, de elárulta, hogy magán az ülésen nem beszéltek a témáról. Nem volt hajlandó kommentálni, hogy emiatt a tagállami Tanács soros elnökeként nem kellene-e valamit tenniük.
Nem boldogultak a kvótákkal
Dimitrisz Avramopoulosz szerint biztosítani kell, hogy a reform levegyen valamennyit Olaszország és Görögország terheiből, de a menedékkérők és a menekültek EU-n belüli másodlagos mozgását is meg kellene előzni, valamint legális és biztonságos csatornákat létrehozni a menekülteknek vagy azoknak, akik a gazdasághoz járulhatnak hozzá. Az első célt szolgálná egy állandó rendszer, amely az országok mérete és teljesítőképessége alapján kiszámolt „kvótákkal” osztaná szét a menedékkérőket az EU-n belül.
Ennek már van egy 120 és egy 40 ezres próbaváltozata, de eddig alig több mint ezer embert helyeztek át velük. „Nem mondanám, hogy ez ragyogóan működik, de azt sem mondanám, hogy nem működik”, bár gyorsítani kellene rajta – finomkodott a holland államtitkár.
Közben tízezrek ragadtak Görögországban és nagyjából 70 százalékuk jogosult a menedékjogra, mondta Dimitrisz Avramopoulosz. Tagadta, hogy nagy vita lett volna vagy emiatt halogatnák a döntést a tagállamok, a holland államtitkár viszont sokatmondó mellébeszélésbe kezdett.
Ez alapján eőbb tényleg a sürgős, kevésbé problémás ügyeket vehetik előre, és csak utána foglalkoznak a kvótákkal. A cseh küldöttség azt állította, hogy az ülésen még a német miniszter szerint is túlságosan sok volt a vita a mostani döntéshez.
Abban viszont egyetértés van, hogy már látszanak a török-EU alku első eredményei. A fenntartásához persze az kellene, hogy a tagállamok is tartsák magukat a vállalásaikhoz, azaz működjön például a szíriai menedékkérők átvétele, de „még nem tartunk ott”, hogy mindenki felajánlásokat tegyen, ismerte el Klaas Dijkhoff.
Megállapodtak az uniós határőrségről
A Tanácsban a közös határ- és parti őrségről is szó volt. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint akár akkor is beküldhették volna az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex felturbózásával létrehozandó egységet, ha az adott tagállam nem akarja. Úgy tűnik, a Tanács ezt kizárja, és kifejezetten beleteszik a szövegbe, hogy a tagállami szuverenitást nem sértheti a javaslat. Az alkura még az Európai Parlamentnek is rá kell bólintania, de lehetőleg június közepére már tető alá akarják hozni a megállapodást, és már most megkezdenék a végrehajtás előkészítését.
A biztonság erősítéséhez a tagállamoknak meg kellene osztania a terroristákról adatokat is – ismételte a párizsi és brüsszeli terrortámadások óta már ezerszer elhangzott mondatot Ard Van Der Steur holland igazságügy-miniszter. A megbeszélések alapján majd kidolgoznak egy menetrendet júniusra, magyarán még egy jó ideig őrölni fognak az eurokrata malmok, mire ebből lesz is valami.
A legfontosabb viszont az lenne, ha bíznánk egymásban, jelezte Dimitrisz Avramopoulosz migrációért és belügyekért felelős biztos, hogy alapvetőbbek a gondok. „A biztonságpolitika nemzeti hatáskör, de a terrorizmus nem áll meg a határoknál” – emlékeztetett mindenkit a nyilvánvalóra. Megkérte a minisztereket, hogy szíveskedjenek megosztani a külföldön dzsihádolók adatait (amire meg is vannak az uniós eszközök).
Rovataink a Facebookon