Hét országban szeretnék kiutálni az EU-s biztost Brüsszelből

2016.05.22. 17:12
Az uniós biztosokat öt évre nevezik ki, és ha közben kormányváltásra kerül sor, az új vezetés nem hívhatja haza az ellenzék emberét Brüsszelből. Hét tagállamban jártak így 2014 ősze óta.

2014. november elsején állt munkába a Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság (EB). Ekkor minden uniós ország küldött egy tagot a biztosok kollégiumába, a Bizottság politikai irányító testületébe. A megbízatásukat azonban nem a saját kormányuktól, hanem az összes uniós állami vezetőtől kapták, akik közösen döntöttek róla, hogy Junckert nevezik ki bizottsági elnöknek. A nemzeti kormányok és Juncker személyi döntéseit aztán az Európai Parlament is szemügyre vette: a szlovén versenyzőt hazaküldték, és Navracsics Tibor parlamenti meghallgatásán is rezgett a léc.

Azóta viszont nem történt változás: minden biztos a helyén maradt, még azok is, akiknek a pártja otthon időközben ellenzékbe került. Az új nemzeti kormány nem hívhatja vissza az uniós biztost Brüsszelből, mert a megbízásuk öt évre szól. A biztosok munkaköri leírása szerint az Európai Unió egészének a javát kell szem előtt tartaniuk, és nem szabad, hogy nemzeti érdekek befolyásolják a döntéseiket.

Az Európai Bizottság.
Az Európai Bizottság.
Fotó: Európai Bizottság

Ennek ellenére, informális nyomásgyakorláshoz hasznos lehet, ha a tagállami kormánnyal szimpatizáló politikus ül az unió javaslattevő–végrehajtó–ellenőrző intézményének ebben a magas pozíciójában. Andor László, a Bajnai-kormány által kinevezett előző magyar EU-biztos brüsszeli hivatali idejének legnagyobb részét a Fidesz-kormányzás alatt töltötte, 2010-től 2014-ig.

Most nyolc országban nem tagja a kormánykoalíciónak az EU-biztos saját pártja – itt akadhatnak ideológiai viták „a brüsszeli ember” és a miniszterelnök között. Luxemburgot mégsem számoljuk azok közé, ahol a kormány szeretné kiutálni az EU-biztost a helyéről, hiszen a konzervatív Jean-Claude Junckert ellenzékiként jelölte a posztra a 2013 óta kormányzó liberális–baloldali koalíció.

Összeszedtük, hogy melyik országnak ki az uniós biztosa, mit csinál, melyik európai pártcsaládból jön, ki a miniszterelnök, illetve az államfő azokban az országokban, ahol szerepe szerint ő is aktívan politizál, és hogy milyen színűek a kormányok. Jó böngészést!

   Biztos A biztos európai pártja Kormányfő /Államfő A kormány pártösszetétele Más pártállású a biztos, mint a kormány?
Ausztria Johannes Hahn (szomszédságpolika) Európai Néppárt (EPP) Christian Kern (kinevezésre vár) PES–EPP   
Belgium Marianne Thyssen (foglalkoztatás, szociális ügyek) Európai Néppárt (EPP) Charles Michel ALDE–Európai Szabad Szövetség (EFA)–EPP   
Bulgária Krisztalina Georgieva (költségvetés, emberi erőforrások) Európai Néppárt (EPP) Bojko Boriszov EPP   
Ciprus Hrisztosz Sztilianidesz (humanitárius segítségnyújtás, válságkezelés) Európai Néppárt (EPP) Nikosz Anasztasziadész (elnök, ő kormányoz) EPP   
Csehország Věra Jourová (jogérvényesülés, fogyasztópolitika, nemek közötti esélyegyenlőség) Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) Bohuslav Sobotka PES–ALDE–EPP   
Dánia Margrethe Vestager (versenypolitika) Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) Lars Løkke Rasmussen ALDE Igen: a miniszterelnök a Venstre („bal” – Dán Liberális Párt) nevű formációból jön, a biztos a Radikale Venstre-ből („radikális bal” – Dán Szociálliberális Párt). Mindkét párt a liberális frakcióban ül az Európai Parlamentben, de annyira nem szeretik egymást.
Egyesült Királyság Jonathan Hill (pénzügyi stabilitás, pénzügyi szolgáltatások, tőkepiaci unió) Európai Konzervatívok és Reformerek (AECR) David Cameron AECR   
Észtország Andrus Ansip (digitális egységes piac) Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) Taavi Rõivas ALDE–PES–EPP   
Finnország Jyrki Katainen (munkahelyteremtés, növekedés, beruházások) Európai Néppárt (EPP) Juha Sipilä ALDE–AECR–EPP Határeset: Jyrki Katainen „Nemzeti Koalíció Pártja” bekerült a kormánykoalícióba, de csak harmadik helyen végeztek a 2015-ös választáson, és a miniszterelnökséget elbukták.
Franciaország Pierre Moscovici (gazdasági, és pénzügyek, adó- és vámügy) Európai Szocialisták Pártja (PES) Manuel Valls / François Hollande PES   
Görögország Dimitrisz Avramopulosz (migráció, uniós belügyek, uniós polgárság) Európai Néppárt (EPP) Alexisz Ciprász Európai Baloldal Igen, a radikális baloldali Sziriza kiütötte a konzervatív Új Demokráciát 2015 januárjában.
Hollandia Frans Timmermans (minőségi jogalkotás, jogállamiság) Európai Szocialisták Pártja (PES) Mark Rutte ALDE–PES   
Horvátország Neven Mimica (nemzetközi együttműködés, fejlesztés) Európai Szocialisták Pártja (PES) Tihomir Orešković EPP Igen: minden jel arra mutat, hogy az előző kormány a menekültválságba bukott bele. Előrehozott választásokat tartottak novemberben, ezután a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette pártszövetség és a Híd Függetlenek Listája (Most) alakított kormányt. A miniszterelnök egy pártonkívüli üzletember.
Írország Phil Hogan (mezőgazdaság, vidékfejlesztés) Európai Néppárt (EPP) Enda Kenny EPP–PES   
Lengyelország Elżbieta Bieńkowska (belső piac, ipar, vállalkozás, kkv-politika) Európai Néppárt (EPP) Beata Szydło AECR–Mozgalom a Szabadság és Demokrácia Európájáért (MELD) Igen: Jarosław Kaczyński pártja, a jobboldali Jog és Igazságosság földrengésszerű győzelmet aratott a középutas Polgári Platform fölött 2015. októberben.
Lettország Valdis Dombrovskis (euró, szociális párbeszéd) Európai Néppárt (EPP) Māris Kučinskis Európai Zöld Párt–EPP–AECR Határeset: A néppárti miniszterelnök 2015 decemberében a kormánykoalíciójában támadt nézeteltérések miatt lemondott, a helyét a Zöldek és Farmerek Uniójában politizáló Māris Kučinskis vette át, akit február 11-én iktatott hivatalába a lett parlament, a Saeima.
Litvánia Vytenis Andriukaitis (egészségügy, élelmiszerbiztonság) Európai Szocialisták Pártja (PES) Algirdas Butkevičius / Dalia Grybauskaitė ALDE–PES–Közvetlen Demokráciáért Európában Szövetség (ADDE)   
Luxemburg Jean-Claude Juncker (elnök) Európai Néppárt (EPP) Xavier Bettel ALDE–PES–Európai Zöld Párt Igen, de a 2013 óta irányító kormány „küldte” Brüsszelbe Jean-Claude Junckert, mert ő volt az EP-választásokon nyertes Európai Néppárt jelöltje a bizottsági elnökségre.
Magyarország Navracsics Tibor (oktatás, kultúra, ifjúságpolitika, sport) Európai Néppárt (EPP) Orbán Viktor EPP   
Málta Karmenu Vella (környezetpolitika, halászat) Európai Szocialisták Pártja (PES) Joseph Muscat PES   
Németország Günther H. Oettinger (digitális gazdaság) Európai Néppárt (EPP) Angela Merkel EPP–PES   
Olaszország Federica Mogherini (külügyek) Európai Szocialisták Pártja (PES) Matteo Renzi PES–EPP   
Portugália Carlos Moedas (kutatás, tudomány, innováció) Európai Néppárt (EPP) António Costa PES(–Európai Baloldal–Európai Zöld Párt) Igen: Pedro Passos Coelho konzervatív pártja megnyerte ugyan a választást 2015 októberében, de a kormánya 11 nap után megbukott, mert nem tudta megtartani a többségét a parlamentben. November óta a portugál Szocialista Párt kormányoz, kisebbségben, külső támogatással.
Románia Corina Crețu (regionális politika) Európai Szocialisták Pártja (PES) Dacian Cioloș / Klaus Iohannis Független / EPP Igen: a szociáldemokrata miniszterelnök Victor Ponta tavaly novemberben lemondott, egy 32 ember életét követelő diszkótűz után, amely elkerülhető lett volna, ha a hatóságok betartatják a biztonsági előírásokat a szórakozóhelyen.
Spanyolország Miguel Arias Cañete (éghajlat-, energiapolitika) Európai Néppárt (EPP) Mariano Rajoy EPP Június 26-án tartanak választásokat.
Svédország Cecilia Malmström (kereskedelem) Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) Stefan Löfven PES – Európai Zöld Párt Igen: 2014 szeptemberében kapott ki a korábban kormányzó mérsékelt jobboldali–liberális koalíció.
Szlovákia Maroš Šefčovič (energiaunió) Európai Szocialisták Pártja (PES) Robert Fico PES   
Szlovénia Violeta Bulc (közlekedés) Liberálisok és Demokraták Európáért (ALDE) Miro Cerar ALDE–PES   

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!