Veszélyben a Rubik-kocka formája

2016.05.25. 15:18 Módosítva: 2016.05.25. 15:35
Mitől forog a Rubik-kocka? Ezen rágódik évek óta az Európai Unió Bírósága.

Nem illeti meg uniós védjegy a Rubik-kocka formáját, mondta ki az EU-s Bíróság főtanácsnoka szerdán. A döntés egy tíz éve tartó jogi vita újabb állomása, amely azonban még mindig nem biztos, hogy lezárja az ügyet.

  • A Rubik-kockát nem védi sem magyar, sem nemzetközi szabadalom, elvileg szabadon felhasználható a technika és a dizájn.
  • A Rubik-kocka brit jogtulajdonosa, a Seven Towns vállalat mégis szeretné kisajátítani, ezért védjegyként jegyeztette be a formát, erre hivatkozva perelhet, ha mások használják.
  • Egy német játékgyártó cég, a Simba Toys szerint nem jogos, hogy védjeggyel sajátítják ki a kockát, és bíróságra ment az ügyben.
  • Az uniós Törvényszék első fokon a brit cégnek adott igazat.
  • A másodfokú döntést előkészítő főtanácsnok viszont a németeknek.
  • A nyár előtt, de legkésőbb októberig várható végleges döntés.

A színes négyzetekből álló négyzetrácsos formát 1999-ben jegyeztette be védjegyként a Rubik-kocka tulajdonjogait birtokló Seven Towns nevű brit cég, hogy más ne gyárthasson ilyen kockát az európai piacra. Rubik Ernő eredeti, 1975-ös magyarországi szabadalma már lejárt, nemzetközi szabadalom pedig sosem védte a játékot, erről a Szabadalmi Blog számolt be bővebben. Ugyanitt írják, hogy a Seven Towns a magyarok ellen is hevesen lép fel, ha számukra nem tetsző módon, például az innováció jelképeként használják a kockát.

Egy német játékgyártó vállalat, a Simba Toys meg is támadta a védjegyet 2006-ban. Arra hivatkoztak, hogy nem ér védjegyeztetni a kockát, mert az határozatlan időre kizár a versenyből minden más gyártót, és a kockában rejlő műszaki megoldást egyébként is csak szabadalom illeti meg, ami már lejárt. Az unió védjegyhivatala elutasította ezt a kérést, ami ellen a Simba Toys keresetet nyújtott be az EU Törvényszékén.

A Törvényszék 2014 novemberében kimondta, hogy a védjegy rendben van, mert az a kocka grafikus ábrázolására vonatkozik, ami pedig nem tartalmaz műszaki megoldást. Vagyis a kocka nem attól forog, ahogy kinéz: az oldalán található színes négyzetek és a vastag fekete vonalakból álló négyzetrács nem tölt be műszaki funkciót, ezért jogos a védjegy.

Másfél éve arra is rámutatott a Törvényszék, hogy attól, hogy a Rubik-kocka formája védett, más cégek előállhatnak elforgatható kirakójátékokkal, csak olyannal nem, amelyek „oldalai rácsszerkezetes kockaformákból állnak”.

Fordult a kocka 

Szerdán változott a Bíróság véleménye. A Simba Toys fellebbezése után Maciej Szpunar főtanácsnok kimondta, hogy a kocka formája és a rácsos szerkezet igenis szükséges „az áru sajátos műszaki funkciójának betöltéséhez”, ezért törölni kell a védjegyet.

„Ha ezeket a jellemzőket egyetlen gazdasági szereplő számára tartanák fenn, akkor a versenytárs vállalkozások nem adhatnának áruiknak olyan formát, amely az áruk használatához célszerű lenne” – áll a Bíróság közleményében.

A főtanácsnok meg is feddte a Törvényszéket, amiért a másfél évvel ezelőtti határozatukban nem végeztek alapos munkát: csak a grafikai ábrázolásból kitűnő információkra szorítkoztak, és nem elemezték elég mélyen a kocka formája és a funkciója közötti viszonyt.

Arra figyelmeztetett, hogy a védjegy által biztosított oltalommal visszaélhet a Rubik-kocka jogtulajdonosa, mert potenciálisan minden olyan háromdimenziós kirakós játékot megtámadhatnának a bíróságon, amelynek elemei egy 3x3x3- as kockát alkotnak. 

Sem a 2014-es elsőfokú döntés, sem a főtanácsnok indítványa nem köti az EU Bíróságát. Az öt kijelölt bíró bármelyik irányba dönthet. Elképzelhető, hogy már a július 20-án kezdődő nyári szünet előtt kijön az ítélet, ha viszont akadnak vitás pontok, októberig is elhúzódhat a döntés.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!