Nem sikerült hülyére venni Brüsszelt a földtörvénnyel

2016.05.26. 12:46
A magyar kormány úgy próbálta kizárni a külföldieket a földvásárlásból, hogy elvileg nem zárta ki őket. Nem jött be.

Hivatalos felszólító levelet küldött az Európai Bizottság (EB) a földforgalmi törvény miatt a magyar kormánynak csütörtökön. Brüsszelnek nem tetszik, hogy a jogszabállyal külföldi uniós állampolgár szinte sehogy sem juthat magyar földhöz, holott a tőke és a letelepedés szabadsága az EU közös piacának az alapjai.

Az EB szerint a korlátozások némelyike megindokolható, mivel ezek célja a spekulatív felvásárlások megakadályozása, illetve a tervezési célok és a vidékfejlesztési politika elősegítése. Ugyanakkor a jogszerűség érdekében a korlátozásoknak arányosaknak kell lenniük és nem vezethetnek más uniós polgárok hátrányos megkülönböztetéséhez. A Bizottság problémája, hogy a magyarországi rendszer nagyon korlátozó, teljesen megtiltja a jogi személyek földtulajdonszerzését, valamint kötelezi a vásárlót arra, hogy saját maga gazdálkodjon a területen.

Nem csak Magyarországot vizsgálják

Magyarország mellett Bulgária, Lettország, Litvánia és Szlovákia ellen is indult eljárás, ami nem csoda, mert Pozsonyban például kifejezetten a magyar szabályozást másolták.

Kormányoldalról nyíltan kimondott cél volt, hogy a külföldiek földvásárlását megakadályozzák, és a parlamentben képviselt pártok közül a Demokratikus Koalíciót leszámítva ebben gyakorlatilag mindenki egyetért. Magyarországon az uniós csatlakozás óta moratórium volt erre, de a korlátozás – egy, az Európai Bizottság engedélyével megadott hosszabbítás után – 2014 májusában lejárt. Addig legfeljebb zsebszerződésekkel vásárolhattak külföldiek, ami azt jelenti, hogy a szabályokat kijátszva fű alatt kötöttek egy egyezséget, amit csak akkor tennének hivatalossá, ha már jogosan is tulajdonba vehetnék a földet. A birtok hivatalosan egy magyar stróman nevén van, aki addig is átengedhette a haszonélvezeti jogot.

Az ilyen ügyleteket a moratórium lejártakor bűncselekménnyé nyilvánították, drasztikusan lecsökkentették a türelmi időt a megszüntetésükre és töröltek minden 1994 és 2001 közötti haszonélvezeti megállapodást, amelyek mögött zsebszerződést sejtettek.

Mi lenne, ha a külföldiek is vehetnének földet?

A külföldiek sok tőkével és fejlettebb technikákkal hatékonyabban termeltethetnének, és ezzel növelhetik az ország gazdasági erejét, a kisebb költségek pedig lejjebb vihetik a fogyasztói árakat és munkahelyeket teremthetnek. Nem csak több és jobb gépet állíthatnak be, ami az emberi munkaerő kiszorulásához vezetne, hanem például a munkaigényesebb, nagyobb bevételt hozó biotermesztés elterjesztését is elősegíthetik, ahol Magyarország eléggé le van maradva.

Másrészt viszont félő, hogy a nyugati mércével még mindig olcsó magyar földet tömegesen vásárolnák fel a külföldiek. Így kiszorulnának a hazai kis- és középtermelők, felborítva az amúgy nagyjából fele-fele arányt a nagybirtokosok és a többiek között (a kormány hivatalosan amúgy húsz százalékra szeretné leszorítani a nagyok arányát) és megdrágítanák a magyar földeket, ráadásul beindulna a spekuláció, azaz sokan csak azért fektetnének be, hogy később drágábban adják el a birtokukat, de nem termelnének. Ha a tőkeerős vállalkozók nekiállnak gépesíteni, azzal munkahelyek szűnhetnek meg. Az sem mellékes szempont, hogy az uniós költségvetés nagyjából 40 százaléka mezőgazdasági támogatásokra megy el, de ezeket egy nagybevásárlással a külföldiek részben elszipkázhatnák.

Így született a földtörvény

A kormány a moratórium végére akarta összehozni a földtörvényt, de nagy dilemma előtt állt. Elvileg nem hozhatta hátrányba a külföldieket a magyarokkal szemben, mert az uniós alapelveket sértene. A megoldás az lett, hogy megnézte más uniós tagok földtörvényeit, és azok alapján ollózott össze bujtatott korlátozásokat, hogy aztán ha az Európai Bizottságnak nem tetszik valami, rájuk mutogathasson. Ugyanezzel már a médiatörvénynél is megpróbálkozott, csakhogy ott is kötelezettségszegési eljárás és végül módosítás lett a vége, mert Brüsszel nem csak a részeket, az egészet is nézi.

A törvény eleve kizárja az összes jogi személyt, azaz például céget határon innenről és túlról is. A magánszemélyek közül csak az EU-n kívülieknek nem engedi a vásárlást, az uniósok elvileg ugyanúgy földtulajdonhoz juthatnak, mint a magyarok. Viszont a vásárlónak

  • már egy ideje a föld környékén kell laknia;
  • földművesnek kell minősülnie (azaz vagy egy ideje már gazdálkodnia kell Magyarországon, vagy megfelelő végzettséget kell szereznie);
  • osztrák mintára kell a helyi gazdákból álló földbizottság beleegyezése;
  • ráadásul nagyjából az égvilágon minden érdekeltnek elővásárlási joga van, köztük az államnak is. Emiatt az eladó köteles felajánlani nekik a földet ugyanolyan feltételekkel, mint amivel megvenné.

A szabály megengedi, hogy külföldi uniós állampolgár is vegyen földet. Épp csak az kell hozzá, hogy már egy ideje helyben lakjon, elvégezzen egy magyar nyelvű aranykalászos gazda tanfolyamot vagy igazolhatóan Magyarországon gazdálkodjon, meggyőzze a helyi gazdákat (ahol még nincs földbizottság, ott a fideszes elnökű Nemzeti Agrárkamara megyei szervezetét), és az állam vagy bárki más, akinek elővásárlási joga van, ne csapjon le a földre. Mentségül legyen mondva, így egy magyarnak sem egyszerű földet vennie, ráadásul szinte folyamatos volt a civil tiltakozás, hogy még ez sem elég védelem.

A földtörvényről már a kialakításakor látszott, hogy uniós jogot sérthet, és az Európai Bizottság régóta vizsgálja. A zsebszerződések miatt 2014 októberében kötelezettségszegési eljárás indult, a mostani miatt már tavaly márciusban beindult a hivatalos levelezés. Ha Magyarország nem tesz elfogadható módosításokat, az ügy az Európai Bíróságon köthet ki.

Lázár: háború lesz

Korábban Bitay Márton az állami földekért felelős államtitkár az Indexnek adott interjújában azt mondta:

„Alig várom már, hogy ebből újra vita legyen. Nekem politikailag annál jobb nem történhet, mint hogyha ismét azt mondják Brüsszelben: ejnye, megint nem engedjük be a külföldieket. Én pedig felállok a Parlamentben és azt mondom: tényleg nem engedjük be a külföldieket.”

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter se finomkodott a Kormányinfón: az álláspontok szerinte annyira távol állnak, hogy

„itt nagy vita, mondhatni, háború lesz.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!