Magyarország szüntesse meg a roma gyermekek megkülönböztetését az oktatásban

2016.05.26. 12:26 Módosítva: 2016-05-26 13:08:29
Az Európai Bizottság (EB) csütörtökön kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a romákat érő iskolai szegregáció miatt. A cigány gyerekek tömeges és indokolatlan fogyatékossá nyilvánítását és a huszártelepihez hasonló egyházi szegregált iskolák létét kifogásolják.

„A Bizottság több szempontból is aggályosnak találja a magyar jogszabályokat és igazgatási gyakorlatot, melyek következtében a roma gyermekek aránytalanul magas számban járnak szellemi fogyatékos tanulóknak szánt speciális iskolákba, valamint jelentős hányaduk vesz részt elkülönített oktatásban a többségi iskolákon belül” – áll az EB csütörtöki közleményében.  

A brüsszeli testület több mint egy éve vizsgálja az ügyet, decemberben zárult le az eljárás előszobájának számító információgyűjtő szakasz. A kormány azóta intenzíven tárgyalt az illetékes brüsszeli főigazgatósággal, múlt héten Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is Brüsszelbe utazott, és javasolt egy törvénymódosítást, amellyel azonban a Bizottságban nem voltak elégedettek.

Az Emberi Erőforrás Minisztérium kész átfogalmazni az egyenlő bánásmódról szóló jogszabályt. Az is szóba került, hogy szigorúbban szabályoznák az iskolai felvételiket: nemzetközi sztenderdeket követő kérdőíveket vezetnének be, és előírnák, hogy a felvételi bizottságokban mindig üljön gyermekpszichológus. Az Európai Bizottságot megkérnék, hogy segítsen közös programokkal, támogatott tanárképzéssel.

 

Csehországban és Szlovákiában már folyik az eljárás

A igazságügyért felelős EU-biztos a cseh liberális politikus Věra Jourová, akinek a roma szegregáció ügye politikailag is érzékeny pont: Csehország és Szlovákia ellen már több mint egy éve folyik hasonló ügyben a kötelezettségszegési eljárás. Szlovákiában a roma diákok legalább 43 százalékát többségi iskolák szegregált osztályaiba íratták be, derült ki egy 2012-es kutatásból.

Köznevelési törvény

A Bizottság elégedetlen a magyar köznevelési törvénnyel, amely egyházi fenntartóknak bizonyos esetekben lehetőséget ad szegregált osztályok indítására. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény ugyan továbbra is kimondja a diszkrimináció tilalmát, de van benne egy kivétel: kisebbségi vagy vallási alapon, ha a szülők is beleegyeznek, létesülhetnek szegregált iskolák.

A Bizottság figyelmét elsősorban a huszártelepi iskola és az emiatt indított per keltette fel. Miután a nyíregyházi Huszártelepen a görögkatolikus egyház kizárólag roma gyerekeknek indított iskolát, civil szervezetek pert indítottak. A korábbi jogerős ítéletek ugyan megállapították a szegregáció tényét, a Kúria azonban végül elutasította a keresetet azon az alapon, hogy az elkülönítés a gyerekek vallásgyakorlásának szabadsága miatt indokolt. A Kúria döntését több szakember kifogásolta, arra is hivatkozva, hogy a beíratott elsős gyerekek szülei közül valójában mindössze ketten jelezték, hogy görögkatolikus vallásúak.

A vallási alapú elkülönítést egy törvényváltozás teszi lehetővé, egy még készülő kormányrendelet alapján. Balog Zoltán korábban azt hangoztatta, hogy „minél több olyan egyházi iskolára lenne szükség, ahol többségében cigány gyerekek tanulnak”. A huszártelepi iskola védelmében a bíróságon maga Balog is tanúskodott, arról beszélt, hogy szegregált intézményekben is lehet felzárkóztatni.

Daróczi Gábor, a pert indító Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) kuratóriumi elnöke a Kúria 2015 áprilisi ítélete után már mondta, hogy jelenteni fogják az Európai Bizottságnak az esetet, azt remélve, hogy az EB Csehországhoz hasonlóan Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indít majd az iskolai szegregáció fenntartása miatt.

Indokolatlan fogyatékossá nyilvánítások

A roma gyerekek tömeges és indokolatlan fogyatékossá nyilvánítása is előkerült a kormány és a Bizottság közötti egyeztetéseken. Ez az eljárás a szakemberek szerint a szegregáció legdurvább formája, ami gyakorlatilag egész életre meghatározza, tönkreteszi a gyerek esélyeit. A tanulási képességeket vizsgáló bizottságok nagy számban és bírósági ítélet szerint is túl könnyen nyilvánítják SNI-snek, „sajátos nevelési igényű”-nek a cigány gyerekeket, akik emiatt külön osztályba, illetve egyre inkább külön iskolákba kerülnek, ahonnan aztán alig van remény továbbtanulásra, szakmaszerzésre.

Az Egri Törvényszék a Heves megyei tömeges félrediagnosztizálások miatt idén januárban elmarasztalta az EMMI-t és a KLIK-et is. A nem jogerős ítélet szerint ők a felelősek azért, hogy a cigány gyerekek indokolatlanul kerülnek a fogyatékkal élők számára fenntartott speciális intézményekbe. Eszerint a minisztérium a gyerekek pszichológiai vizsgálata során nem ellenőrizte, hogy mi folyik a zárt ajtók mögött, és akkor sem adott utasítást a rendszer felülvizsgálatára, amikor a torz mérési eredményekről bizonyítékokat tártak elé.

Ezt a közérdekű, stratégiai pert szintén a CFCF indította. Az alapítvány szerint máshol sem jobb a helyzet, csak azért választották éppen Heves megyét, mert onnan voltak egy korábbi kutatásból adatok. A nemzetiségi nyilvántartás hiánya miatt általában nem tudni hivatalosan semmit az SNI-s gyerekek etnikai adatairól, itt azonban az derült ki, hogy a speciális osztályokba járó gyerekek 98 (!) százaléka roma. Bár a Heves megyei ítélet megállapította a súlyos joghátrányt és a felelősök körét, ezzel semmilyen szankció nem jár, így a gyakorlatban az indokolatlanul fogyatékossá nyilvánított gyerekek helyzete nem változik, és a jövőben ugyanígy előfordulhatnak hasonló jogsértések.

Azonos feltételeket kérnek

Az Európai Bizottság csütörtökön arra szólította fel Magyarországot, hogy jogi úton vessen véget a szegregációnak. A faji egyenlőségről szóló uniós irányelv tiltja a faji vagy etnikai származáson alapuló oktatási diszkriminációt. A kormány és az EB közötti párbeszéd ezután ugyanúgy folytatódik, mint a felszólítás előtt, de most már hivatalos keretek között. Ha néhány hónapon belül nem találnak megoldást, az Európai Unió Bírósága dönt az ügyben. A hivatalos indoklás szerint a Bizottság fellépésének „az a célja, hogy a roma gyermekek is a többi gyermekekével azonos feltételek mellett részesülhessenek a magas színvonalú oktatásban.”

EMMI: bosszú a migránsok miatt

„Amikor az Európai Bizottság azt kéri számon, hogy a hatéves roma gyerekek közül sokan miért nem minősülnek iskolaérettnek vagy kell speciális iskolába  járniuk, fogalmam sincs, honnan tudja azt, hogy ők romák ” – mondta Lázár János. Ezt még a magyar állam sem tudja és ez tiltott is lenne, ezért a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint értelmezetetlen az eljárás. 

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyenesen Brüsszel bosszúját emlegette, amiért Magyarország egyértelművé tette, hogy felzárkózási forrásokat nem akar átcsoportosítani migrációs feladatokra (ugyanerre célozgatott Kovács Zoltán kormányszóvivő is). Szerintük az Európai Bizottság tavaly ősszel azzal a kéréssel fordult az uniós országokhoz, köztük Magyarországhoz, hogy a felzárkózási forrásokat a bevándorlók integrációjára fordítsa, ennek azonban ellent mondtak és a rászoruló gyerekek felzárkózására fordítják a forrásokat.