Soros: A brit kilépés mégsem végzetes

2016.06.30. 12:26 Módosítva: 2016.06.30. 17:32
Évente legalább 30 milliárd eurót kellene elköltenie az EU-nak közös menekültpolitikára a magyar származású üzletember szerint, mert ennél is többet veszíthetünk, ha nem teszünk semmit.

Közgazdasági alapozó kurzust tartott Soros György az Európai Parlamentben csütörtök délelőtt John Keynes tanításának szellemében. A költségvetési, külügyi, emberi jogi és fejlesztési szakbizottság ülésén arról beszélt, hogy alapvetően elhibázott az unió megszorításokra alapuló költségvetési politikája, és óriási kihagyott ziccer, hogy az EU nem használja az első osztályú (AAA) hitelminősítését arra, hogy hitelből növekedést generáló beruházásokat finanszírozzon.

„Nem tudják magukat kispórolni az eladósodottságból. Csak kinőni lehet belőle” – mondta, az eurózóna lemaradására utalva, ami a gazdasági válságból való kigyógyulást illeti. Nem lehet egy háztartás mintájára irányítani nemzeti költségvetéseket, és az EU költségvetését sem. Növekedésre van szükség, ehhez pedig a lekötetlen munkaerőt kell aktiválni és a cégek elcsalt adóbefizetéseit visszanyerni, később pedig összeurópai adók kivetésére is sor kerülhet, de legelőször kormányzati beruházások kellenek, hogy beindítsák a növekedést. Ehhez hitelt kell fölvenni, és teljesen természetes, hogy ha nem tudunk mindent visszafizetni. Soros kritizálta a német nemzeti banknak az uniós pénzügypolitikát uraló hozzáállását, miszerint egyedül az infláció jelent veszélyt a gazdaságra. Ehhez képest most deflációs válsággal nézünk szembe.

30 milliárd euró határvédelemre

Soros szerint a bevándorlási hullám valóban fenyegetést jelent Európára, méghozzá azért, mert megerősíti az idegengyűlölő, radikális jobboldali, integráció-ellenes erőket. Ennek a folyamatnak a következménye, hogy a brit választók többsége az Európai Unióból való kilépésre szavazott múlt csütörtökön.

Ezért Európának saját bevándorlási politikára van szüksége, és nem olyanra, aminek a működése a török kormány jóindulatán múlik. Az uniós-török megállapodást Angela Merkel baljóslatú alkujának tartja, az Európai Bizottság kötelező befogadási kvótákon alapuló rendszere pedig kivitelezhetetlen, ráadásul súlyosan alulfinanszírozott.

Legalább 30 milliárd euróra lenne szükség évente egy működő rendszerhez. Az unión belül hatékony határvédelmi és menekültfogadó ügynökségekre, emberhez méltó körülmények biztosítására a fogadó táborokban, tisztességes menedékkérelem-elbíráló eljárásokra, és a bevándorlók integrációjának segítésére. Az unión kívül pedig a menekültfogadó országok támogatására és munkahelyek teremtésére Afrikában és a Közel-Keleten.  Még egy ilyen szintű beruházással is sokkal jobban járnánk, mintha nem tennénk semmit, mondta Soros, mert különben belülről szakadhat szét az unió.

Az Európai Bizottság egy júniusban bemutatott tervben 8 milliárd eurót költene a bevándorlás unión kívüli kezelésére,  nem évente, hanem 2020-ig összesen. Ezen kívül  őszre ígért egy beruházási programot, amely a remények szerint legalább 31 milliárd eurónyi befektetést ösztönözne azokban az országokban, ahonnan a legtöbben kivándorolnak Európába.

Fidesz-KDNP: Soros javaslata elképesztő

„Nagyon vigyázni kell Soros György kijelentéseire, nehogy ezek bármilyen formában európai bizottsági javaslatként a későbbiekben visszaköszönjenek – mondta Hölvényi György, az Európai Parlament Fejlesztési Bizottságának néppárti tagja. Soros javaslatai a Közép-Kelet-Európának nyújtott felzárkóztatási források, valamint az agrártámogatások radikális csökkentésével finanszíroznák a válság megoldását.

A bevándorlási politikával kapcsolatban elmondta: „Soros György elképzelése a helyben maradást segítő oktatási, gazdasági és foglalkoztatási projektek helyett csak további elvándorlást eredményezne”. Hangsúlyozta, hogy a térségből nem elvándorlásra kell késztetni, hanem helyben kell segítséget nyújtani. 

A brit szavazással pozitív változás indulhat

A népszavazás eredménye sokkolta péntek reggel, mostanra azonban már nem látja úgy, hogy az Európai Unió szétesése elkerülhetetlen. Sőt, a kilépéspárti győzelemre adott spontán reakciók: a fiatalok véleménynyilvánítása az integráció mellett, a maradásra ösztönző brit petíció, amit mostanra már négymillióan írtak alá, olyan alulról jövő kezdeményezések, amiket az Európai Unió soha nem tudott még kiváltani. Lehet, hogy pontosan Nagy-Britanniából indul majd el egy folyamat, ami az új generációt a szorosabb együttműködés felé hajtja az egész kontinensen.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !



  • Hírek
  • Hírek